adozona.hu
BH 2006.9.294
BH 2006.9.294
A megbízási szerződésben a sikerdíjat meghatározott mennyiségű részvény átadásában is meg lehet határozni - Ha a részvények kiadását a kötelezett megtagadja, és azokhoz csak a bíróság ítélete alapján jut hozzá a jogosult - amennyiben emiatt kár éri - a kötelezett kártérítéssel tartozik [Ptk. 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 355. § (4) bek., 478. § (1) bek.; 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 179. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1995. december 15. napján kelt megbízási szerződésben alperes megbízta a felperest, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-vel szemben lássa el a peres és peren kívüli képviseletét abból a célból, hogy az önkormányzat a már megkapott részvénycsomagon felül részvényben illetve készpénzben hozzájusson az 1989. évi XIII. törvény szerint, a R. M. V. és G. privatizációjával kapcsolatosan, a belterületi földek értéke után őt megillető további járandóságához. A szerződés szerint, amenny...
BH 2006.9.294 A megbízási szerződésben a sikerdíjat meghatározott mennyiségű részvény átadásában is meg lehet határozni - Ha a részvények kiadását a kötelezett megtagadja, és azokhoz csak a bíróság ítélete alapján jut hozzá a jogosult - amennyiben emiatt kár éri - a kötelezett kártérítéssel tartozik [Ptk. 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 355. § (4) bek., 478. § (1) bek.; 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 179. § (2) bek.].
Az 1995. december 15. napján kelt megbízási szerződésben alperes megbízta a felperest, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-vel szemben lássa el a peres és peren kívüli képviseletét abból a célból, hogy az önkormányzat a már megkapott részvénycsomagon felül részvényben illetve készpénzben hozzájusson az 1989. évi XIII. törvény szerint, a R. M. V. és G. privatizációjával kapcsolatosan, a belterületi földek értéke után őt megillető további járandóságához. A szerződés szerint, amennyiben a megbízott tevékenysége eredményeként növekszik az önkormányzatnak járó részvény, úgy a növekmény részvénymennyiség 4. %-a illeti meg a megbízottat az adott társaság részvényeiből. Alperes a részvények kiadása iránti kötelezettségét csak késedelmesen teljesítette, ezért a felperes a szerződésből eredő igényeit bíróság előtt érvényesítette.A felperes keresetében 189 842 497 Ft és ennek 2000. február 28-ától számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest szerződésszegéssel okozott kár jogcímén. Előadta, a kára abból keletkezett, hogy az alperes által időben ki nem adott részvénycsomagot egy optimális időpontban értékesíthette volna, ez esetben jelentős árbevételhez jutott volna. Kárként érvényesítette továbbá a felperes azt az elmaradt jövedelmet, amelyre mint osztalékra tarthatott volna igényt.
Az alperes vitatta, hogy a felperesnek kára keletkezett a fenti részvények késedelmes kiadásával okozati összefüggésben.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 30 napon belül fizessen meg a felperesnek 168 234 202 Ft-ot, valamint ennek 2002. november 11. napjától a kifizetésig esedékes késedelmi kamatát, melynek mértéke a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott százalék. Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az alperes szerződésszegő módon nem adta ki a jogosultnak az értékpapírokat, ezzel a jogellenes magatartásával megfosztotta a jogosultat attól a lehetőségtől, hogy saját maga dönthessen az értékpapírok további sorsáról, azok hasznosításáról. Álláspontja szerint, ha az értékpapírok értékében a szerződés szerinti, illetőleg a tényleges kiadási időpont között értékcsökkenés mutatható ki, ezen összegre vonatkozóan a kockázatvállalásra hivatkozva a bekövetkezett értékvesztés, mint kár már nem hárítható át a jogosultra, mert az nem az ő kockázatvállalásával, hanem a másik fél szerződésszegésével van okozati viszonyban.
Ezt az ítéletet a másodfokú bíróság részben megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 30 nap alatt 82 099 017 Ft-nak 1996. május 1-jétől 2001. február 27. napjáig járó évi 20%-os kamatát, 71 584 017 Ft-nak 2001. február 28. napjától 2001. december 31-éig évi 20%, 2002. január 1. napjától 2002. június 17. napjáig évi 11% késedelmi kamatát. A perköltség összegét 1 050 000 Ft-ra leszállította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal azonosan a felperes keresetének jogalapját megalapozottnak ítélte, alperes szerződésszegését tényként állapította meg. Nem fogadta el azonban az elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben, hogy feltételezésre alapozva a részvény legoptimálisabb értékesítéséből kiindulva határozható meg a felperes kára és elmaradt haszna. Ugyanis az alperes szerződésszegésével okozati összefüggésben a felperes felmerült kárát a szerződésszerű teljesítés időpontjában fennálló részvények diszkontált értéke utáni késedelmi kamat összegében látta megállapíthatónak. A felperes ezt meghaladó, az elmaradt haszonra vonatkozó igényét a bíróság nem találta bizonyítottnak.
A jogerős másodfokú ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérte a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Előadta, hogy az alperes késedelme attól fosztotta meg, hogy a kedvező árfolyam alakulását kihasználja és a részvények eladásával hasznot realizáljon. Vitatta a másodfokú bíróság kár meghatározásának módszerét is. Sérelmezte azt is a felperes, hogy a másodfokú bíróság az árfolyamváltozásból eredő kockázatvállalást csak a tényleges kárra alkalmazta, de az elmaradt vagyoni előnyre nem.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a "felülvizsgálati kérelem elutasítását" kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatását elrendelte. A jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet jogszabálysértő.
Az 1997. évi CXLIV. tv. 179. § (1) bekezdés értelmében a részvény tagsági jogokat megtestesítő értékpapír. A részvényes a részvény birtokában vagyoni és szervezeti jogokat gyakorol. A jogok mértéke az alapszabályban írtak szerinti mértékhez igazodik. A vagyoni jogok alapján a részvényes osztalékra jogosult, de arra is meg van a lehetősége, hogy részvényét másra átruházza, ebben az esetben annak ellenértékét megkapja. A részvény ellenértéke az adott társaság piaci megítélésétől függ, az lehet a névérték alatt, de azt meg is haladhatja. A tőzsdén forgalmazott részvények ára a tőzsdei kereslet-kínálat függvénye, a tőzsdén kívül forgalmazott értékpapírok értékének meghatározásánál egyéb számítási módok jönnek figyelembe. Ha a részvényest részvényeitől jogellenesen megfosztják, vagy a részvényeket annak igénylésére jogcímmel rendelkező személynek nem adják ki, a részvény kiadása követelhető, ha pedig e jogellenes magatartással kárt is okoztak, a károkozásért helyt kell állni.
Téves a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a részvények késedelmes kiadása esetén a részvények névértéke, vagy piaci értéke (tőzsdei bevezetés hiányában a részvények diszkontált értéke) után a felperest kamat illeti meg, kamat a Ptk. 301. § (1) bekezdés értelmében pénztartozás késedelmes megfizetése esetén jár. A Legfelsőbb Bíróság hivatkozott döntése (BH 2003/123.) éppen azt az álláspontot fejti ki, hogy még a felek ilyen irányú megállapodása esetében is a kamatot kártérítési átalány és nem kamat fizetésére vonatkozó kikötésnek kell tekinteni, és a felek jogvitáját ennek alapulvételével kell eldönteni.
Tévedett azonban az elsőfokú bíróság is akkor, amikor a felperes kárának kiszámításakor a felperes elsődleges kereseti kérelme alapján a követetés esedékessé válása és a részvények tényleges átvétele közötti időszak legoptimálisabb részvényárfolyam értékét vette figyelembe, még akkor is, ha ezt az értéket korrigálta. A Legfelsőbb Bíróság már több eseti döntésében kifejtette azt az álláspontját, rendszerint nem bizonyítható az a tény, hogy a károsult, amennyiben részvényeihez időben hozzájutott volna, azokat a legoptimálisabb időpontban tudta volna értékesíteni. A legelőnyösebb időpont ugyanis csak utólag állapítható meg, adott időpontban azt bizonyossággal megítélni nem lehet. (Gfv. VII. 31.915/1997/4.) Kétségtelenül a károsult az optimális felhasználásra vonatkozó előadását bizonyíthatta volna (BH 1999/469.). A felülvizsgálati bíróság álláspontja szerint azonban az erre irányuló bizonyítás sikertelen volt, a beszerzett szakvélemény ennek megállapításához kellő alappal nem szolgált.
A felperes másodlagosan előterjesztett kereseti kérelmében az őt ért kár oly módon történő elszámolását kérte, amelynek kiindulópontja a részvények értékének, a szerződés jogszerű teljesítésének időpontja - 1996. május 15-e - szerinti figyelembevétele. Meghatározta, hogy álláspontja szerint a részvények a szerződésszegés időpontjában érvényes részvényárfolyam mellett milyen értéket képviseltek, ily módon a szerződésszegés idején vagyonában milyen kár keletkezett. (A Legfelsőbb Bíróság más ügyben, Gfv. I. 32.001/2001/5. számú határozatban ilyen álláspontot képviselt.)
Az elsőfokú bíróság az elsődleges kereseti kérelemnek történt helyt adás folytán a másodlagos kereseti kérelemmel nem foglalkozott, így a felülvizsgálati bíróság sincs abban a helyzetben, hogy az abban kifejtetteket érdemben vizsgálja.
A Legfelsőbb Bíróság a fentiekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdés értelmében az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30.104/2005. sz.)