adozona.hu
BH 2006.9.292
BH 2006.9.292
I. Az adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló törvényben részére biztosított határidőben kell lefolytatnia a felszámolás alá került adós adóellenőrzését - Az ellenőrzés eredményeként feltárt adóhiány az adóhatóság részéről csak az ellenőrzés eredményeként válik ismert követeléssé [2003. évi XCII. tv. (továbbiakban: Art.) 25. § (1) bek. c) pont, 86. § (1) bek., 87. § (1) bek., 89. § (1) bek. a) pont, 164. §]. II. Az adóhatóság határozatában a felszámolási eljárás alatt végzett adóellenőrzés eredményeként meg
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendelő végzés 2003. április 3-án került közzétételre a Cégközlönyben, a felszámolás kezdő időpontja 2003. március 4-e. Az APEH megyei igazgatósága hitelező az adós felszámolására irányuló eljárásban, a felszámolás közzétételétől számított 40 napos határidőben 2 100 000 Ft hitelezői igényt jelentett be a felszámolónak. Ezt követően az adóhatóság elvégezte az adós tevékenységet záró mérlegének ellenőrzését és 2004. január 30-án kelt, ...
BH 2006.9.292 I. Az adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló törvényben részére biztosított határidőben kell lefolytatnia a felszámolás alá került adós adóellenőrzését - Az ellenőrzés eredményeként feltárt adóhiány az adóhatóság részéről csak az ellenőrzés eredményeként válik ismert követeléssé [2003. évi XCII. tv. (továbbiakban: Art.) 25. § (1) bek. c) pont, 86. § (1) bek., 87. § (1) bek., 89. § (1) bek. a) pont, 164. §].
II. Az adóhatóság határozatában a felszámolási eljárás alatt végzett adóellenőrzés eredményeként megállapított adó a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül válik esedékessé - Ettől az időponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést a felszámolónak határidőben érkezettként kell nyilvántartásba vennie [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 28. § (2) bek. f) pont, 37. § (2) bek.; 2003. évi XCII. tv. (Art.) 37. § (1) bek.].
Az adós fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendelő végzés 2003. április 3-án került közzétételre a Cégközlönyben, a felszámolás kezdő időpontja 2003. március 4-e. Az APEH megyei igazgatósága hitelező az adós felszámolására irányuló eljárásban, a felszámolás közzétételétől számított 40 napos határidőben 2 100 000 Ft hitelezői igényt jelentett be a felszámolónak. Ezt követően az adóhatóság elvégezte az adós tevékenységet záró mérlegének ellenőrzését és 2004. január 30-án kelt, 2004. március 8-án jogerőre emelkedett határozatában az adós terhére 3 861 000 Ft adóhiányt, 1 330 000 Ft adóbírságot, 2 564 000 Ft késedelmi pótlékot és 50 000 Ft mulasztási bírságot állapított meg. Az adóhatóság előzőek szerint módosított hitelezői igénybejelentését a felszámoló 2004. április 2-án vette át, s abból 3 861 000 Ft adóhiányt a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról, és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv.) 57. § (1) bekezdés "e" pontjába, határidőn túl, de egy éven belül bejelentett követelésként, míg a 2 564 000 Ft késedelmi pótlék és 1 980 000 Ft bírságkövetelést határidőn túl, de egy éven belül bejelentett követelésként, "g" kategóriába sorolt be a 2004. június 4-én kelt visszaigazolásában foglaltak szerint.A felszámoló fenti intézkedése ellen a hitelező határidőben kifogást nyújtott be az elsőfokú bírósághoz, s kérte, hogy kötelezze a felszámolót a 2004. április 1-jén bejelentett hitelezői igénye határidőben bejelentettként történő nyilvántartásba vételére. Arra hivatkozott, hogy a Cstv. 37. §-ának (2) bekezdése és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 37. §-ának (1) bekezdése alapján az adóhiány, a pótlék, a bírság és a mulasztási bírság esedékességének időpontja 2004. március 23-a. Ehhez képest a módosított hitelezői igényét 2004. április 1-jén határidőben jelentette be.
Az elsőfokú bíróság a hitelező kifogását elutasította. Végzésének indokolása szerint a hitelező a jelen eljárásban az Art. 53. §-ának (5) bekezdésére és 27. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel olyan általános forgalmi adó hátralékot állapított meg az adós terhére, amely a felszámolás kezdő időpontját megelőzően volt esedékes. A Cstv. 35. §-ának (1) bekezdése értelmében a felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá válik akkor is, ha az Art. szerint még nem járt volna le a felszámolás kezdő időpontjában. Ezért ezt az adókövetelést is be kell jelenteni a felszámolás közzétételét követő 40 napon belül, és ha ez nem történt meg, a későbbiek folyamán a követelés csak határidőn túl, de egy éven belül bejelentett hitelezői igényként vehető figyelembe. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megítélése szerint a felszámoló helyesen sorolta be a hitelező követelését, s jogszabálysértő magatartás hiányában a kifogást elutasította.
A hitelező fellebbezésében az elsőfokú végzés megváltoztatását kérte akként, hogy a bíróság kötelezze a felszámolót a követelése teljes összegének határidőben bejelentett követelésként történő nyilvántartásba vételére, s ennek megfelelően az időközben elkészült közbenső mérleg módosítására.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta és kötelezte a hitelezőt, hogy a kézbesítéstől számított 15 napon belül fizessen meg a felszámolónak 6250 Ft perköltséget. Megállapította, hogy a fellebbezésen le nem rótt 7000 Ft másodfokú illeték az állam terhén marad. A másodfokú bíróság határozatának indokolása szerint abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az adóhatóságnak a felszámolási eljárás során hozott határozatában szereplő, de a felszámolás kezdő időpontját megelőző időre vonatkozóan megállapított adóhiány a felszámolás alatt keletkezett követelésnek minősül-e. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az adóhatóság eljárására az Art.-t, valamint a 7002/2004. (AEÉ 4.) APEH irányelvet (az adóhatóság feladatairól a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárásokban) kell alkalmazni. A hivatkozott irányelv 3.1. és 3.2. pontja, valamint az Art. 37. §-ának (1) bekezdése, 129. § (1) bekezdésének a) pontja, továbbá az Art. 2. számú melléklete általános rendelkezéseket tartalmazó fejezetének 2. pontja értelmezésével arra a megállapításra jutott, hogy az adóhatóság által megállapított adóhiány nem a határozat keltének, illetve jogerőre emelkedésének, vagy a megállapított fizetési határidő elmúltának időpontjában, hanem "az áfa befizetési kötelezettség bevallására, befizetésére előírt határidő elteltével" keletkezett. Az adós 1999. üzleti évben kifejtett gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó áfahiányát nem lehet a felszámolás alatt keletkezett követelésnek tekinteni, figyelemmel arra is, hogy az adóhatóság az eredetileg bejelentett 2 100 000 Ftos követelésének nyilvántartásba vételekor nem élt jogfenntartással. Az adóhiány megállapításának alapját képező adatok - bevallások - az adóhatóság rendelkezésére álltak a felszámolás kezdő időpontjában is. Ha az adóhatóság az igénybejelentésre nyitva álló, a Cstv. 28. §a (2) bekezdésének f) pontjában foglalt határidőben az adózó teljes körű ellenőrzését lefolytatta volna, az utóbb megállapított adóhiányt is határidőben be tudta volna jelenteni a felszámolónak. Ezt az álláspontot erősíti meg a Legfelsőbb Bíróságnak a Bírósági Határozatokban közzétett 2004/201. sz. eseti döntése is. A másodfokú bíróság az ismertetett indokok alapján az elsőfokú bíróság végzését - annak helyes indokaira utalással - helybenhagyta.
A jogerős végzéssel szemben a hitelező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben kérte a végzés megváltoztatását akként, hogy a Legfelsőbb Bíróság kötelezze a felszámolót a hitelező határozatában megállapított követelés teljes összegének határidőben bejelentett követelésként történő nyilvántartásba vételére és ennek megfelelően a közbenső mérleg módosítására.
Kérelme indokaként előadta, hogy a másodfokú bíróság végzése sérti a többször módosított Cstv. 28. §-a (2) bekezdésének f) pontját, a 37. §-ának (2) bekezdését, továbbá az Art. 37. §-ának (1) bekezdését, mert nem veszi figyelembe, hogy az önadózás és az utólagos adómegállapítás esetében az adófizető fizetési kötelezettségének időpontja és az adóhatóság követelésének esedékessége nem azonos. A jogerős végzés sérti az Art. 25. § (1) bek., (2) bek., 26. § (1) bek., 92. § (4) bek., 93. § (1) bekezdését, illetve a 129. § (1) bekezdésének a) pontját, mely rendelkezések szerint az önadózás és az utólagos adómegállapítás egymástól különböző jogintézmények, s az adóhatóság által feltárt adóhiány az ellenőrzés eredményeként válik ismert követeléssé. Az adózókat az APEH törvényi felhatalmazás alapján ellenőrzi - elévülési időn belül, a megbízólevélben megjelölt időszakra - az adózó által az ellenőrzés rendelkezésére bocsátott iratanyag alapján.
A jogerős végzésben hivatkozott 7002/2004. (AEÉ 4.) APEH irányelv 3.2 pontja értelmében a pontos összegű hitelezői igény megállapítása érdekében az APEH valóban folyószámla egyeztetést tart, de nem végez utólagos adómegállapítást. Erre az Art. 92. §-a biztosít lehetőséget, amely szerint felszámolás esetén az adóhatóságnak a közzétételtől számított egy éven belül kell a tevékenységet záró adóellenőrzést elvégezni. E rendelkezés és a többször módosított Cstv. 37. §-ában írt egyéves jogvesztő határidő összhangban áll egymással. A felszámolási eljárást megelőző időszakra vonatkozóan végzett ellenőrzés eredményeként megállapított adóhiány - a hivatkozott jogszabályi rendelkezések értelmében - csak a felszámolás alatt válik ismert tartozássá, s így felszámolás alatt keletkezett követelésnek minősül. Az Art. 37. §-a értelmében pedig a határozatban megállapított adóhiány és annak késedelmi pótlék és bírság vonzatának esedékessége a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A többször módosított Cstv. 28. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság elrendeli e végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. Ugyanezen § (2) bekezdésének f) pontja rögzíti, hogy a közzétételnek tartalmaznia kell: a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be. A többször módosított Cstv. 37. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minősülő követelések tekintetében - ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be - a hitelezői igényt a követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki a követelést a - 28. § (2) bekezdésének f) pontjában foglalt - határidőn belül benyújtott hitelezői igények között veszi nyilvántartásba. A 40 nap elteltével, de 1 éven belül - legalább a felszámolási zárómérleg benyújtásáig - bejelentett igények nyilvántartásba vételére és kielégítésére az (1) bekezdés az irányadó. Az Art. 25. §-ának (1) bekezdése alapján az adót, a költségvetési támogatást
a) az adózó: önadózással,
c) az adóhatóság: bevallás alapján kivetéssel, kiszabással, adatszolgáltatás alapján adóhatósági adómegállapítás útján, illetőleg utólagos adómegállapítás keretében állapítja meg. Az Art. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében az adót e törvény mellékletében vagy törvényben előírt időpontban (esedékesség), az adóhatóság által megállapított adót - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni.
A hivatkozott jogszabályok egybevetéséből az következik, hogy az adót többféle módon lehet megállapítani. Az Art. 25. § (1) bekezdésének a) pontja alapján az adózó az adót önadózással, míg a c) pont értelmében az adóhatóság - többek között - az utólagos adómegállapítás keretében állapítja meg, melyet az ellenőrzés [Art. 86. § (1), 87. § (1) bekezdés a) pont] útján gyakorol.
Jelen ügyben a hitelező, mint adóhatóság az Art. 164. § (1) bekezdésében megállapított 5 éves elévülési időn belül, az Art. 86. § (1) bekezdésében, 87. § (1) bekezdés a) pontjában és a 89. (1) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségét teljesítve, az adós adóbevallásainak utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés alapján állapított meg adót az adós terhére az Art.-ban részére biztosított határidőt betartva, a felszámolási eljárás tartama alatt. Ezt az adóellenőrzést a felszámolás elrendelésére tekintettel az Art. 89. § (1) bekezdés a) pontja alapján jogosult és köteles volt elvégezni. Téves a Cstv. 28. § (1) bekezdés f) pontjának akként történő értelmezése, hogy az adóhatóságnak a felszámolás közzétételétől számított 40 napon belül az adós gazdálkodó szervezet teljes körű adóellenőrzését le kell folytatnia, s az annak eredményeként feltárt adóhiányt be kell jelentenie, mert csak ebben az esetben tarthat igényt a felszámolás közzétételét megelőző időszakra eső adóhiány határidőben bejelentett követelésként történő nyilvántartásba vételére. Helyes értelmezés szerint az adóhatóságnak az Art.-ban részére biztosított határidőben kell lefolytatnia a felszámolás alá került adós adóellenőrzését. Az ellenőrzés során feltárt adóhiány az adóhatóság részéről csak az ellenőrzés eredményeként válik ismert követeléssé.
Az Art. 37. § (1) bekezdése kimondja, hogy az adóhatóság által megállapított adót a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. Ebből az következik, hogy az utólagos adómegállapítás esetén az adófizetési kötelezettség, azaz az esedékesség időpontja az adóhatározat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap. Az ettől az időponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést - mint a felszámolás alatt keletkezett követelést - határidőn belül benyújtott hitelezői igénynek kell minősíteni (BH 2005/223.).
A másodfokú bíróság által hivatkozott 2004. évi 201. számú eseti döntés a jelen esetre nem alkalmazható, mert eltérő tényálláson alapul. Abban az ügyben a hitelező követelését azért nem lehetett nyilvántartásba venni, mert a többször módosított Cstv. 37. §-ának (3) bekezdésében meghatározott egyéves jogvesztő határidőn túl jelentette be a követelést. Jelen ügyben azonban a hitelező határozata 2004. március 8-án emelkedett jogerőre, a követelés 2004. március 23-án vált esedékessé, és az esedékességtől számított 40 napon belül került bejelentésre 2005. április 2-án. Ezért azt a felszámolónak a többször módosított Cstv. 37. § (2) bekezdésében foglaltak szerint határidőben bejelentett követetésként kell nyilvántartásba vennie.
A fent ismertetett okokból a másodfokú bíróság téves jogértelmezéssel jutott arra a következtetésre, hogy az adósnak a felszámolás kezdő időpontját megelőző tevékenységéhez fűződő, de a felszámolási eljárás tartama alatt az adóellenőrzés során feltárt adóhiányát nem lehet a felszámolás alatt keletkezett adókövetelésnek tekinteni.
Az ismertetett indokok miatt a Pp. 274. §-ának (5) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogszabálysértő jogerős határozatot hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság határozatát - a rendelkező részben foglaltak szerint - megváltoztatva a jogszabályokkal összhangban álló új határozatot hozott.
(Legf. Bír. Gfv. XI. 30.332/2005. sz.)