adozona.hu
BH+ 2006.8.352
BH+ 2006.8.352
Javítási számla hiányában a kijavítás áfa terhének megtérítésére a károkozó nem köteles [Ptk. 355. §, 1992. évi LXXIV. tv. 3. §, 43. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes Wolkvagen Passat 1.9 TDI típusú személygépkocsija 2003. február 18-án közúti baleset következtében károsodott. A külföldi károkozó felelősségét elismerte, melyet a rendőrhatóság szabálysértési eljárás keretében megállapított. A felperes kárát az alperes 2 653 190 forint erejéig térítette meg, ebből 150 000 forint volt a javítás után fennmaradó értékcsökkenés. A felperes pontosított keresetében további 622 047 forint mint a javítási költség után járó áfa, 346 000 forint értékcsökken...
BH+ 2006.8.352 Javítási számla hiányában a kijavítás áfa terhének megtérítésére a károkozó nem köteles [Ptk. 355. §, 1992. évi LXXIV. tv. 3. §, 43. §].
A felperes Wolkvagen Passat 1.9 TDI típusú személygépkocsija 2003. február 18-án közúti baleset következtében károsodott. A külföldi károkozó felelősségét elismerte, melyet a rendőrhatóság szabálysértési eljárás keretében megállapított. A felperes kárát az alperes 2 653 190 forint erejéig térítette meg, ebből 150 000 forint volt a javítás után fennmaradó értékcsökkenés. A felperes pontosított keresetében további 622 047 forint mint a javítási költség után járó áfa, 346 000 forint értékcsökkenés, valamint ezek összegek után 2003. február 19. napjától a kifizetésig járó késedelmi kamat megfizetésére kérte az alperes kötelezését.Az elsőfokú bíróság - a másodfokú bíróság által helybenhagyott - ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 968 047 forintot, és ennek 2003. február 19. napjától a kifizetésig járó a mindenkori évi költségvetési törvényben meghatározott mértékű késedelmi kamatát és perköltséget. Az ítélet indokai szerint az alperesnek a károsult teljes kárát kell megtérítenie, amely magába foglalja az általános forgalmi adót függetlenül attól, hogy a károsult a gépkocsiját megjavíttatta-e vagy sem. A perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményét elfogadva a gépjármű értékcsökkenését 496 000 forintban határozta meg. Rámutatott arra, hogy az alperes által csatolt és dr. M. G. által készített táblázat a szakértői véleményt nem gyengítette, mert a táblázat nem a jelenlegi piaci körülmények között készült és az értékcsökkenésként figyelembe vehető összegek különböző szempontú meghatározása kellő indokolást sem tartalmazott.
A másodfokú bíróság hangsúlyozta azt is, hogy az elsőfokú bíróság a perben kirendelt szakértőt megnyilatkoztatta, nyilatkozatát mérlegelte, majd részletesen megindokolta, hogy azt mi oknál fogva fogadta el.
A jogerős ítélet megváltoztatása és a felperes keresetének elutasítása érdekében az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Támadta a jogerős ítéletnek az áfára vonatkozó álláspontját is állította, hogy a javítási költséget az általános forgalmi adó csak akkor terheli, ha a javítást végző áfa-adó alany és szolgáltatásáról számlát állít ki. Az értékcsökkenés megállapítása körében a bíróság elmulasztotta feloldani a szakvélemények közötti ellentmondást. A jogerős ítélet ezért a Ptk. 355. §-ának (1) bekezdésében, az 1992. évi LXXIV. törvény 3. § a) pontjában, a 4. § (1) bekezdésében, valamint a Pp. 182. § (3) bekezdésében és a 221. § (1) bekezdésében foglalt törvényi előírásokat sérti.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében az eljárás felfüggesztését és jogegységi határozat meghozatalának kezdeményezését, másodlagosan pedig a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Legfelsőbb Bíróságnak az Elvi Bírósági Határozatokban közzétett döntésére hivatkozva kifejtette, hogy biztosító a károsultnak fizetendő kártérítés összegéből az áfát nem vonhatja le. Előadta, hogy a károsultat a szakszerű javítás költsége illeti meg, szakszerűség feltételezi, hogy a szolgáltató tevékenységét harmadik személyek részére saját nevében rendszeresen végezze, ekként áfa alanynak minősüljön. Álláspontja szerint az értékcsökkenés kérdésében az elsőfokú bíróság az ellentmondásokat feloldotta, ezt ítéletében megindokolta, így a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt szabályokat.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem korlátai között [Pp. 275 § (2) bekezdés] vizsgálva megállapította, hogy az alperes rendkívüli perorvoslati kérelme részben alapos.
Az alperes képviselője a külföldi telephelyű gépjármű üzembentartója által okozott kár megtérítésére a 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet 15. §-ának (5) bekezdése alapján köteles. A károsult kártérítésként a Ptk. 355. §-ának (4) bekezdése értelmében a vagyonában beállt értékcsökkenésre, az elmaradt vagyoni előnyre és arra a kárpótlásra vagy költségre tarthat igényt, amely az őt ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. A költségek megtérítése körében a károsult az indokolt, a károkozás következtében célszerűvé vált kiadásaira tarthat igényt. Indokolt költségnek minősül a szakszerviz által nyújtott szolgáltatás, melynek igénybevételével felmerült költségekről a szakszerviz számlát állít ki. Ennek az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 3. § a) pontja, 43. § (1) bekezdése alapján tartalmaznia kell a javítási költségekre felszámított általános forgalmi adó összegét is. A számla kibocsátásával az adóalanynak adófizetési kötelezettsége keletkezik az állammal szemben, melyet áthárít a károsultra, akinél ily módon az ÁFA összege költségként jelentkezik.
Mivel az adott esetben a biztosító vitatta a javítási költség mértékét, a károsultra hárult a kár összegének bizonyítása. A javítási számla hiányában a javítási költség ÁFA terhe csupán feltételezésen alapul. A felperes tehát nem bizonyította, hogy az állított összegben költsége merült fel, ezért ennek megtérítésére az alperes sem kötelezhető.
Az értékcsökkenés mértékét vitató felülvizsgálati álláspontot a Legfelsőbb Bíróság nem osztotta. A bíróság a jogerős ítéletében a perben kirendelt igazságügyi szakértői vélemény alapján határozta meg a gépjármű értékcsökkenését, az e körben az alperes által csatolt szakértői vélemény álláspontját elvetette. A mérlegelés nem volt kifejezetten törvénysértő, ezért azt az alperes alaptalanul támadta.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében indítványozott jogegységi eljárás lefolytatását a Legfelsőbb Bíróság nem találta indokoltnak. A Legfelsőbb Bíróság az Elvi Bírósági Határozatokban közzétett és az alperes által felhívott döntésében akként foglalt állást, hogy a gépjármű kötelező felelősségbiztosítás körében a biztosító nem csökkentheti a javítási költség címén kifizetett összeget az áfa összegével azon az alapon, hogy a károsult az áfa visszaigénylésére jogosult (EBH 2004/1032). Abban az ügyben a károsult az áfát is magában foglaló számla alapján kérte kárának megtérítését. Az ott megállapított tényállás tehát a jelen perbelitől lényeges kérdésben eltért. Az alperes által felhívott és a Bírósági Határozatokban 1995/218. szám alatt közzétett eseti döntésben a biztosító szerződéses szolgáltatás nyújtására, nem kártérítésre vállalt kötelezettséget. A Legfelsőbb Bíróság az alperes szabályzatában foglaltak értelmezése során foglalta el az általános fogalmi adó megfizetésére vonatkozó jogi álláspontját.
A kifejtett indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozat részben megváltoztatásával, a jogszabályokkal és korábbi döntésével összhangban álló új határozatot hozott [Pp. 275. § (4) bekezdés]. (Legf.Bír.Pfv.VIII.21.394/2005.)