adozona.hu
BH+ 2006.8.377
BH+ 2006.8.377
Méltányossági eljárásban a bírság elengedése körében vizsgálandó szempontok [2003. évi XCII. tv. 134. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jövedéki hatóság a felperest jövedéki törvénysértés miatt 602 591 Ft jövedéki bírság, 120 518 Ft jövedéki adó, 32 500 Ft adóbírság és 43 047 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Továbbá a részére kiutalt 65 000 Ft visszafizetését rendelte el jogosulatlan visszaigénylés miatt.
A felperes 2004. május 5-én kelt kérelmében az összesen 863 683 Ft fizetési kötelezettségére vonatkozóan méltányossági kérelmet nyújtott be. Ebben kérte 602 591 Ft jövedéki bírság törlését, és a 261 092 Ft tov...
BH+ 2006.8.377 Méltányossági eljárásban a bírság elengedése körében vizsgálandó szempontok [2003. évi XCII. tv. 134. §]
A jövedéki hatóság a felperest jövedéki törvénysértés miatt 602 591 Ft jövedéki bírság, 120 518 Ft jövedéki adó, 32 500 Ft adóbírság és 43 047 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Továbbá a részére kiutalt 65 000 Ft visszafizetését rendelte el jogosulatlan visszaigénylés miatt.A felperes 2004. május 5-én kelt kérelmében az összesen 863 683 Ft fizetési kötelezettségére vonatkozóan méltányossági kérelmet nyújtott be. Ebben kérte 602 591 Ft jövedéki bírság törlését, és a 261 092 Ft további tartozás tekintetében két részlet engedélyezését.
A felperes kérelmében hivatkozott szociális körülményeire.
Az elsőfokú hatóság környezettanulmányt végzett, majd 2004. június 11-én kelt határozatával a felperes kérelmét elutasította.
A fellebbezés folytán eljáró alperes 2004. augusztus 9-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte a tényállás további tisztázásának előírásával.
Az új eljárás során az elsőfokú hatóság a felperest személyesen meghallgatta és 2004. október 7-én kelt határozatával a 261 092 Ft tartozásra kéthavi részletfizetést engedélyezett, a jövedéki bírság fizetési kötelezettséget változatlanul hagyta.
A fellebbezés folytán eljáró alperes az elsőfokú határozatot határozatával helybenhagyta.
A felperes keresetében e határozat felülvizsgálatát és megváltoztatását, a jövedéki bírság elengedését kérte.
A felperes álláspontja az volt, hogy a bírság megfizetése veszélyeztetné ő és édesanyja megélhetését. A kettőjük havi jövedelme ugyanis nettó 50 341 Ft, a rendszeres kiadás pedig 16 087 Ft.
Az alperes nyilatkozatában a kereset elutasítását kérte.
A megyei bíróság ítéletével az alperes keresettel támadott határozatát akként változtatta meg, hogy a jövedéki bírság összegét 302 591 Ft-ra szállította le. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletében részben találta a keresetet alaposnak. A felperes jövedelmi viszonyait figyelembe véve, a jövedéki bírság teljes összegének megfizetése az első fokú bíróság szerint a felperes és a súlyosan beteg édesanyja megélhetését veszélyeztetné, ezért az alperesi határozatot részben megváltoztatva a jövedéki bírság összegét leszállította 302 591 Ft-ra, egyebekben a felperes keresetét elutasította.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset teljes egészében történő elutasítását. Az alperes sérelmezte, hogy a megyei bíróság tévesen értékelte a felmerült adatokat, és ezért téves jogkövetkeztetést vont le az alperes mérlegelésével kapcsolatosan.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást végzésével elrendelte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jelen eljárás tárgya méltányossági eljárás volt. Az elsőfokú bíróság az adózás rendjéről szóló perbeli időben hatályos 2003. évi XCII. törvény (Art.) 134. § (1) bekezdése alapján mérlegelte a felperes és a vele együtt élő közeli hozzátartozója életkörülményeit. Figyelembe vette a bevételeit és kiadásaikat, valamint a vagyonuknak minősülő ingatlant illetőleg ingókat. E körülmények mérlegelése alapján a bíróság olyan szempontot is figyelembe vett, amelyet az adóhatóság nem kellően értékelt, és pedig azon túl, hogy a felperes és a vele együtt élő beteg édesanyja havi készpénzben számított bevételei igen alacsony összegűek, melyhez képest nagyon magas összegűek a kiadásaik, - különösen figyelemmel a felperes édesanyjának gyógyszerkiadásaira, - azt állapította meg, hogy bár a felperes rendelkezik mezőgazdasági nagyobb értékű gépekkel, de ezek segítségével műveli meg a földet, így tud szert tenni olyan bevételre, amely az igen alacsony összegű járadékát, és édesanyja nyugdíját kiegészíti. Ugyancsak e tevékenységhez szükséges az ingatlanán található egyes gazdasági épületek. Szükségtelen volt külön értékelni azt a lakóingatlant, amelyben a felperes és édesanyja él, hiszen ez az értékesítés szempontjából a lakhatás biztosítása miatt nem jöhetett számításba. Így az elsőfokú bíróság az új szempontú bizonyítékok figyelembevételével szállította le a felperes által fizetendő jövedéki bírság összegét.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban a Pp. 275. § (1) bekezdése alapján további bizonyítást nem folytathat, a bizonyítékokat nem mérlegelheti felül, kivéve, ha a bizonyítékok mérlegelése iratellenességre, helytelen következtetések levonására, logikai ellentmondásokra vezetett. A Legfelsőbb Bíróság ilyen körülményt a jelen esetben nem észlelt, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Kfv.I.35.206/2005.)