adozona.hu
BH+ 2006.8.365
BH+ 2006.8.365
Az intézeti gyógyszerellátási tevékenység és a gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység elhatárolása [Ptk. 200. § (2) bek., 1988. évi XXV. tv. (továbbiakban: Gytv.) 4. § n) és p) pont, 60/1999. (XII. 1.) EüM r. 5. §, 8-10. §, 34/2000. (XI. 22.) EüM r. 4. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. r. alperes a II. r. alperessel mint közbeszerzési pályázat nyertesével 2001. június 19-én megállapodott intézeti gyógyszertára működtetési jogának átadásáról. A felperes keresetében e megállapodás 18., 26., 27. és 28. pontjában írt rendelkezések semmisségének megállapítását kérte a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján. Arra hivatkozott, hogy a közbeszerzési eljárásnak nem volt tárgya a gyógyszerek és egyéb gyógyászati termékek beszerzése, a II. r. alperes jogszabályba ütközően, közbeszerzé...
A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatásával a keresetének helyt adó határozat meghozatalát, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint tévesen jutott arra a következtetésre a másodfokú bíróság, hogy az intézeti gyógyszertár nem végez gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet. A kereskedelmi lánc végső láncszeme az intézeti gyógyszertár esetében is maga az "ember", ilyen értelemben az intézeti gyógyszerellátás is közvetlen lakossági gyógyszerellátásnak minősül. Engedélyhez kötött a gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység akkor is, ha azt intézeti gyógyszertárban folytatják, amit az is megerősít, hogy a gyógyszer-nagykereskedelmi engedély megszerzésének feltételei a 60/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 5. és 8-10. §-ai szerint nem szigorúak. Az intézeti gyógyszerellátásról szóló 34/2000. (XI. 22.) EüM rendelet 4.§ (1) bekezdése nem tartalmaz rendelkezést a gyógyszerellátásról és gyógyszer-kereskedelemről, a gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi tevékenységről szóló 60/1999. (XII. 1.) EüM rendelet pedig kogens módon rögzíti, hogy a gazdálkodó szervezet csak e rendelet, valamint az 1998. évi XXV. törvény (Gytv.) előírása szerint folytathat gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet. Valamennyi jogszabályt együttesen kell tehát értelmezni.
A kórházon, mint költségvetési intézményen belül elkülönül a kereskedelmi tevékenység. A kórház önállóan lép fel a gyógyszerpiacon a nagykereskedővel mint eladóval szemben vevőként, és ettől a tevékenységtől elkülönülten végzi az intézeti gyógyszertári tevékenységet, ami árukezelésre vonatkozó logisztikai tevékenység. Ezt az árukezelési tevékenységet ruházta át a kórház a II. r. alperesre, de a kereskedelmi tevékenység szempontjából maga a kórház, mint költségvetési szerv a vevő továbbra is a gyógyszerpiacon, eladónak pedig a nagykereskedők helyébe lépett II. r. alperes minősül.
A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének nem áll fenn a jogszabályi feltétele.
A Pp. 270. § (2) bekezdése szerint felülvizsgálati kérelem akkor terjeszthető elő, ha a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős határozat az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő, jelen esetben pedig ez a jogszabályi feltétel hiányzik. A perbeli megállapodás 18. pontja szerint a II. r. alperes mint működtető feladata a kórházi gyógyszerellátás megszervezése, a gyógyszerek beszerzése, megrendelése, tárolása és elosztása is. A megállapodás 26., 27. és 28. pontja rögzítette, hogy az intézeti gyógyszertárnak mely forrásokból származnak a bevételei, továbbá, hogy a gyógyszerfelhasználás ellenértékét mily módon egyenlíti ki az I. r. alperes a II. r. alperes felé és rendelkeztek arról, hogy a vényforgalmas gyógyszertári egységre vonatkozó finanszírozási szerződést a II. r. alperes köti meg a saját nevében a felperes javára.
Az intézeti gyógyszertár feladatát az intézeti gyógyszerellátásról szóló 34/2000. (XI. 22.) EüM rendelet úgy határozza meg. E jogszabály szerint a kórházi gyógyszerellátás megszervezése, a gyógyszerek beszerzése, megrendelése, tárolása és elosztása is az intézeti gyógyszertár feladata. A Gytv. 4. § p) pontjában írtak szerint az intézeti gyógyszerellátás az intézeti gyógyszertárban végzett azon gyógyszerellátási és gyógyszer-előállítási szaktevékenységek összességét jelenti, amelynek során az intézeti gyógyszertár a fekvőbeteg intézményben ápolt betegek gyógyszerellátását biztosítja. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a II. r. alperes működése megfelel e jogszabályoknak, és - mint azt az első- és másodfokú bíróság is helyesen állapította meg - tevékenysége nem minősül gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységnek. A Gytv. 4.§ n) és p) pontjai meghatározzák a gyógyszer-nagykereskedelem és az intézeti gyógyszerellátás definícióját. A másodfokú bíróság e jogszabályhelyen írtak helytálló értelmezése alapján jutott arra az álláspontra, hogy a II. r. alperes által végzett gyógyszerellátási tevékenység nem minősül gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységnek, ahhoz gyógyszer-nagykereskedelmi engedély beszerzése nem szükséges. Ebből következően jelen eljárásban nem lehet irányadónak tekintetni a gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi tevékenységről szóló - a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott - 2004. június 10-éig hatályban volt 60/1999. (XII. 1.) EüM rendeletet sem. A perbeli megállapodás és az irányadó jogszabályi rendelkezések összevetése alapján tehát azt kell megállapítani, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem minősül jogszabálysértőnek. Megjegyzendő, hogy a jogerős ítélet összhangban áll a Legfelsőbb Bíróság Kfv.IV.37.226/2005/9. számú ítéletében írtakkal is, mely ítélet szerint alaptalanul kérte a felperes a II. r. alperes működési engedélyének visszavonását arra alapítottan, hogy a II. r. alperes engedély hiányában folytat gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet.
A Legfelsőbb Bíróság döntése a Pp. 273. § (1) bekezdésén alapul. (Legf.Bír. Gfv.E.30.072/2006. sz.)