adozona.hu
MBH 2006.08.148
MBH 2006.08.148
Az egyéb pénzügyi tevékenység bejegyzésével a befektetési alapkezelő rt. nem minősül befektetési vállalkozásnak. [2001. évi CXX. tv. (Tpt.) 5. § (1) bek., 81. § (1) és (2) bek., 85. § (1) és (2) bek., 106. §, 113. § (1) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 44. § (1) bek., 46. § (1) bek., 47. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperesi alapkezelő rt. egyszemélyes részvénytársaság, egyedüli részvényese a K. Rt. Mindkét társaság cégjegyzéke tartalmazza a 6523'03 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés megnevezésű tevékenységi kört, amely a nomenklatúra besorolása szerint az értékpapír befektetés (pl. részvények, kötvények, váltók, befektetési alapok papírjai); tőzsdetag saját számlás értékpapír-kereskedelme, más pénzügyi tevékenységet folytató részére végrehajtott vagyonbefektetés (pl. befektetésialap-tulajdo...
MBH 2006.08.148 Az egyéb pénzügyi tevékenység bejegyzésével a befektetési alapkezelő rt. nem minősül befektetési vállalkozásnak.
[2001. évi CXX. tv. (Tpt.) 5. § (1) bek., 81. § (1) és (2) bek., 85. § (1) és (2) bek., 106. §, 113. § (1) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 44. § (1) bek., 46. § (1) bek., 47. § (1) bek.]
Az alperesi alapkezelő rt. egyszemélyes részvénytársaság, egyedüli részvényese a K. Rt. Mindkét társaság cégjegyzéke tartalmazza a 6523'03 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés megnevezésű tevékenységi kört, amely a nomenklatúra besorolása szerint az értékpapír befektetés (pl. részvények, kötvények, váltók, befektetési alapok papírjai); tőzsdetag saját számlás értékpapír-kereskedelme, más pénzügyi tevékenységet folytató részére végrehajtott vagyonbefektetés (pl. befektetésialap-tulajdonok); a swap, opciós és más fedezeti (hedging) megállapodás, ügylet kötése résztevékenységeket fogja át.A cégnyilvántartás adatai szerint az alperes egyedüli részvényesének igazgatósági tagja D. László.
Az alperes egyedüli részvényesének a 2004. szeptember 8-án kelt 20/2004.(09.08.) számú határozata D. Lászlót 2004. szeptember 8-tól három évre az alperes felügyelő bizottsági tagjává is kijelölte.
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 2004. szeptember 22-én kelt, a Cégközlönyben 2004. október 21-én közzétett Cg.01-10-043736/96. számú végzésével az alperes cégjegyzékébe D. Lászlót felügyelő bizottsági tagként bejegyezte.
A Fővárosi Főügyészség 2004. november 9-én előterjesztett keresetében a jogszabálysértés megállapítása mellett a Cg.01-10-43736/96. számú végzés hatályában fenntartását és alperesnek a jogszabálysértő állapot megszüntetése érdekében szükséges intézkedés megtételére kötelezését kérte az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 46. § (1), 47. § (1) és 44. § (1) bekezdésére alapítva. Előadta, a 6523'03 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítést végző alperes és egyedüli részvényese a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 81. § (1) és (2), valamint 85. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre tekintettel egyaránt a Tpt. hatálya alá tartozó befektetési vállalkozásnak minősül. A Tpt. 5. § (1) bekezdés 106. § a) pontja értelmében a befektetési vállalkozás vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vezető állású személy. A Tpt. 113. § (1) bekezdés c) pontja pedig tiltja azt, hogy befektetési vállalkozás vezető állású személye más befektetési vállalkozás vezető állású személye legyen. Tekintettel arra, hogy D. László tagja az alperes egyedüli részvényese igazgatóságának, az alperesnél betöltött felügyelő bizottsági tagsága a Tpt. 113. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt összeférhetetlenségi szabályba ütközik, ezért a változásbejegyző végzés jogszabálysértő.
Az alperes a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. A Tpt. 5. § (1) bekezdés 9. pontjában foglaltakra hivatkozással állította, befektetési alapkezelőként nem tartozik a Tpt. 113. § befektetési vállalkozásokra irányadó összeférhetetlenségi szabályainak hatálya alá, rá nézve a Tpt. 242. §-ának összeférhetetlenségi szabályai az irányadók, e rendelkezések szabályozási körébe pedig a felügyelő bizottsági tagok nem tartoznak bele. Hangsúlyozta azt is, a befektetési alapkezelőkre illetve a befektetési szolgáltatókra, ezen belül a befektetési vállalkozásokra a Tpt. elkülönülten, eltérő rendelkezéseket tartalmaz, erre tekintettel kizárt, hogy befektetési alapkezelőként befektetési vállalkozónak minősüljön. Előadta azt is, hogy D. László felügyelő bizottsági tagságáról időközben lemondott és a cégbíróság 2004. november 25-i hatállyal törölte a cégjegyzékből.
Az ellenkérelmében foglaltak igazolására okiratmásolatokat csatolt, köztük a tevékenység gyakorlására vonatkozó PSZÁF engedélyt - amely a Tpt. 229. § (1) bekezdés a) pontja szerinti befektetési alapkezelési, a 81. § (1) bekezdés c) pontja szerinti portfóliókezelési, a 81. § (2) bekezdés f) pontja szerinti befektetési tanácsadói, a 3. § (1) bekezdés l), valamint n) pontja szerinti önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, továbbá magánnyugdíjpénztár javára történő vagyonkezelési tevékenységekre vonatkozik -, a cégbíróság D. László felügyelő bizottsági tag cégjegyzékből törlését elrendelő végzését. Mellékelte továbbá az ügyvédi megbízási szerződést és költségjegyzéket is.
A felperes az alperesi ellenkérelemben foglaltakra, illetve D. László felügyelő bizottsági tag időközben cégjegyzékből történt törlésére tekintettel keresetét akként módosította, hogy a jogszabálysértés megállapítása mellett a keresettel támadott végzés hatályában fenntartását kérte.
Az elsőfokú bíróság 2005. június 22-én kelt 11.G.41.551/2004/15. számú ítéletével a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg.01-10-043736/96. számú végzését a jogszabálysértés megállapítása mellett hatályában fenntartotta és az alperest az állam részére 21.000 forint illeték megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a Tpt. 5. § (1) bekezdése 9. pontjában és 85. § (2) bekezdésében foglaltak összevetéséből egyértelműen megállapítható, hogy a TEÁOR 65.23'03 számú tevékenységi körbe tartozó értékpapír kereskedést végző gazdasági társaság befektetési vállalkozásnak minősül. A tevékenységi körökkel összefüggő összeférhetetlenséget nem a ténylegesen gyakorolt, hanem a bejegyzett tevékenységi körök alapján kell vizsgálni, ezért az összeférhetetlenség akkor is fennáll, ha a létesítő okiratban szereplő és a cégjegyzékbe bejegyzett tevékenységi kör folytatására a társaság nem kér működési engedélyt és azt ténylegesen nem gyakorolja. Mindezekből következően az alperesre és egyedüli részvényesére a Tpt. 113. § (1) bekezdés c pontjában írt összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni attól függetlenül, hogy alperes ténylegesen gyakorolja-e a fent megjelölt tevékenységi körbe tartozó valamennyi résztevékenységet, illetve rendelkezik-e a tevékenység gyakorlásához szükséges engedéllyel. A keresettel támadott végzés ezért jogszabálysértő, ugyanakkor alperes időközben az összeférhetetlenséget megszüntette, ezért a jogszabálysértés megállapítása mellett a végzés hatályában fenntartásának volt helye.
Az ítélettel szemben az alperes fellebbezett, annak megváltoztatását, és a kereset elutasítását kérte. Korábbi perbeli nyilatkozatait fenntartva és részben megismételve hangsúlyozta, a befektetési vállalkozások és a befektetési alapkezelők a Tpt. hatálya alá tartozó tőkepiaci szereplők két elkülönülő csoportját alkotják, amelyekre nézve a törvény eltérő szabályokat állapít meg, a befektetési vállalkozásokra vonatkozó rendelkezései és ezen belül az összeférhetetlenségi szabályok a befektetési alapokra nem irányadók. A Tpt. alapján folytatható valamely befektetési szolgáltatási tevékenységre engedéllyel rendelkező és az ilyen tevékenységet végző befektetési alapkezelő társaság e tevékenység gyakorlására tekintettel sem minősülhet befektetési vállalkozásnak.
Utalt arra is, a 6523'03 számú tevékenységi kört befektetési vállalkozás és a befektetési alapkezelő egyaránt jogszerűen felveheti tevékenységi körei közé, illetve tekintve, hogy az e tevékenységi körbe tartozó egyes résztevékenységek folytatása befektetési alapkezelői illetve befektetési vállalkozási tevékenység folytatásának elengedhetetlen feltétele, az említett tevékenységi körnek az ilyen társaságok tevékenységi körei között feltétlenül szerepelnie is kell. Ugyanakkor sem a befektetési alapkezelő, sem a befektetési vállalkozás nem jogosult e tevékenységi kör résztevékenységeinek teljes körű gyakorlására, a résztevékenységek közül csak más-más tevékenységeket folytathatnak. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor úgy ítélte meg, hogy a Tpt. befektetési vállalkozókra irányadó összeférhetetlenségi szabályait az alperesre is alkalmazni kell.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte lényegében helyes indokai alapján. A bírói gyakorlatra hivatkozással azt hangsúlyozta, a cégnyilvántartás közhitelességéből következően a tevékenységi kör meghatározásából pontosan megállapítható kell legyen, hogy az adott tevékenységi kör keretei között a cég milyen tevékenységeket végez, ennek hiánya pedig az adott tevékenységi körbe tartozó résztevékenységek korlátozás nélküli gyakorolhatóságára utal.
A fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla az alábbiak szerint megalapozottnak találta.
A Tpt. értelmező rendelkezései meghatározzák a befektetési alapkezelő és a befektetési szolgáltató fogalmát.
Az 5. § (1) bekezdés 9) pontja szerint a befektetési alapkezelő, a befektetési alapkezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező részvénytársaság vagy fióktelep.
Az idézett jogszabályhely 8. pontja értelmében pedig befektetési alapkezelési tevékenységnek minősül a befektetési alapkezelő által, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfóliójában lévő egyes eszközelemeknek (befektetési eszköz vagy ingatlan) a befektetési alapkezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele.
(Az értékpapír jellemzően befektetési eszköz, azt a törvény 82. §-a is a befektetési eszközök közé sorolja. A befektetési alapkezelő tehát a törvény felhatalmazása alapján - főtevékenységként - folytat a portfóliókezelés körében értékpapír adásvételt. E tevékenység pedig egyebekben a TEÁOR nomenklatúrák szerint nem vitásan a 6523'03 jelű összefoglaló tevékenység alá tartozó résztevékenység.)
Az 5. § (1) bekezdés 17) pontja szerint a befektetési szolgáltató a befektetési vállalkozás és a befektetési szolgáltatási tevékenységet is folytató hitelintézet, ide nem értve az elszámolóházat.
A törvény szerint tehát a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatónak minősül.
A továbbiakban a törvény szerkezetileg is elkülönítve, külön részben tartalmazza a befektetési szolgáltatókra - ezen belül a befektetési vállalkozásokra (IV-V. rész) és a befektetési alapokra, alapkezelőkre (VIII. rész) vonatkozó szabályokat.
A befektetési szolgáltatási tevékenységeket a 81. § (1) bekezdése sorolja fel, míg a 85. § (1) bekezdése kimondja, befektetési szolgáltatási tevékenységet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - befektetési vállalkozás és hitelintézet folytathat. A (2) bekezdés szerint a befektetési vállalkozás az értékpapír-bizományos, az értékpapír-kereskedő és az értékpapír-befektetési társaság. Befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül a már hivatkozott 81. § (1) bekezdése szerint egyebek mellett a bizományosi tevékenységnek, a kereskedelmi tevékenységnek, az egyéni portfóliók befektető által adott megbízás alapján (portfóliókezelés) történő egyedi kezelésének üzletszerű folytatása forintban, illetőleg valutában, devizában egy vagy több befektetési eszközre. (E tevékenységek tehát TEÁOR besorolás szerint részben szintén a 6523'03 nomenklatúra alá tartoznak.)
A befektetési alapokra vonatkozó VIII. részben található 229. § (1) bekezdése a befektetési alapkezelő által folytatható tevékenységeket határozza meg. E szerint a befektetési alapkezelő a Felügyelet engedélyével befektetési alapkezelést, továbbá e tevékenység mellett a 81. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott portfóliókezelést és más, az ott felsorolt tevékenységeket végezhet.
A befektetési szolgáltatókra vonatkozó V. részben található 113. § (1) bekezdése c) pontja szerint a befektetési vállalkozás vezető állású személye, üzletkötője és befektetéselemzője, valamint ezek hozzátartozója nem lehet más befektetési vállalkozás vezető állású személye, üzletkötője vagy befektetéselemzője.
(A 113. § alkalmazásában az igazgatósági tag (mint vezető tisztségviselő) valamint felügyelő bizottsági tag a Tpt. 5.§ (1) bekezdése és a 106. § a) pontja alapján vezető állású személynek minősül.)
A VIII. részben található a 242. § (1) bekezdés ugyanakkor a befektetési alapkezelő vezető tisztségviselőjére, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazottjára, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyre nézve állapít meg összeférhetetlenségi szabályokat, nem vonva e körbe a felügyelő bizottsági tagokat.
A fenti rendelkezések összevetéséből leszűrhető, a Tpt. a befektetési szolgáltatókat és a befektetési alapkezelőket külön definiálja, tevékenységükre, működésükre nézve - a törvény rendszerén belül elkülönítve - eltérő szabályokat tartalmaz, a Tpt. szabályozásában tehát a tőkepiaci szereplők más és más kategóriáját képezik a befektetési vállalkozások és a befektetési alapkezelők. Az összeférhetetlenségi szabályok pedig e felosztásához, jogi minősítéséhez, nem a cégjegyzékbe bejegyzett tevékenységéhez kapcsolódnak.
Az a körülmény, hogy egy tevékenység miként szerepel egy adott cég létesítő okiratában, illetőleg a cégjegyzékben, nem érintheti, nem módosíthatja a Tpt. által meghatározott státuszát. (A tevékenységek TEÁOR besorolása egyébként sem követi a tőkepiaci törvényben felsorolt egyes tevékenységeket.)
A befektetési alapkezelő a 6523'03 tevékenység feltüntetése folytán tehát nem válik befektetési vállalkozássá, befektetési vállalkozássá minősítésére nincs jogszabályi lehetőség.
Mindebből pedig az is következik, a befektetési vállalkozásokra irányadó összeférhetetlenséget sem teremt a befektetési alapkezelő által valamely olyan tevékenységi kör folytatása, létesítő okiratba történő felvétele, cégbejegyzése, amelyet egyebekben befektetési vállalkozás is folytathat.
Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor az alperest befektetési vállalkozásnak minősítette, s a bejegyző végzés jogszabálysértő voltát megállapította.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a keresetet elutasította.
A Fővárosi Ítélőtábla a pervesztes felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes fellebbezési eljárási illetékből és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés alkalmazásával - a per tárgyára és az elvégzett ügyvédi tevékenységre figyelemmel - mérsékelt összegben megállapított ügyvédi munkadíjból álló első- és másodfokú együttes perköltségének megfizetésére.
A felperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt kereseti illeték viseléséről a Fővárosi Ítélőtábla a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (1) bekezdése és 14. §-a alapján rendelkezett.
(Fővárosi Bíróság G.41.551/2004/15.
Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.264/2005/6.)