adozona.hu
MBH 2006.08.147
MBH 2006.08.147
Törvényességi felügyeleti eljárás keretében nem kötelezhető a kft., hogy ügyvezetője útján jelentse be a kérelmező tagsági jogviszonyának létrejöttét, ha üzletrész tulajdonjogát cégjegyzékbe be nem jegyzett személytől származtatja. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 26. § (1) bek., 138. § (1) és (3) bek., 157. § (3)-(4) bek; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 13. § (4) bek. a) pont, 22. § (3) bek., 30. § (1) bek., 50. § (1) bek. d) pont, 51. § (1) bek., 52. § (1) bek. b) pont]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A P. Műanyagfeldolgozó Korlátolt Felelősségű Társaságot a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 1985. május 23-án jegyezte be a cégjegyzékbe. A társaságnak 1989. november 20-tól 1995. február 15-ig a B. Bank Rt., 1995. február 15-től 2005. július 29-ig pedig a P. Műanyagipari Rt. is tagja volt, utóbbi 2000. október 1-től többségi irányítást biztosító befolyással. A jelenleg két tagú társaság egyik tagja a 2002. április 30-tól jelentős befolyással rendelkező T. GmbH, másik tagja 2005. július 29-től...
MBH 2006.08.147 Törvényességi felügyeleti eljárás keretében nem kötelezhető a kft., hogy ügyvezetője útján jelentse be a kérelmező tagsági jogviszonyának létrejöttét, ha üzletrész tulajdonjogát cégjegyzékbe be nem jegyzett személytől származtatja.
[1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 26. § (1) bek., 138. § (1) és (3) bek., 157. § (3)-(4) bek; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 13. § (4) bek. a) pont, 22. § (3) bek., 30. § (1) bek., 50. § (1) bek. d) pont, 51. § (1) bek., 52. § (1) bek. b) pont]
A P. Műanyagfeldolgozó Korlátolt Felelősségű Társaságot a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 1985. május 23-án jegyezte be a cégjegyzékbe. A társaságnak 1989. november 20-tól 1995. február 15-ig a B. Bank Rt., 1995. február 15-től 2005. július 29-ig pedig a P. Műanyagipari Rt. is tagja volt, utóbbi 2000. október 1-től többségi irányítást biztosító befolyással. A jelenleg két tagú társaság egyik tagja a 2002. április 30-tól jelentős befolyással rendelkező T. GmbH, másik tagja 2005. július 29-től a P. Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság. A cégjegyzék a P. Korlátolt Felelősségű Társaság, illetve B. Magdolna tagsági viszonyára nézve adatot nem tartalmaz.2004. július 6-án Gy. Péter (a továbbiakban kérelmező) törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a társasággal szemben arra hivatkozással, a társaságban üzletrészt szerzett, a társaság azonban jogszabálysértően nem tett eleget az üzletrész-szerzés nyilvántartásba vételi kötelezettségének.
Előadta, a B. Bank Rt. a társaságban fennálló 75.060.000,-Ft névértékű üzletrészéből 29.100.000,-Ft névértékű hányadot 1994. július 22-én adásvételi szerződéssel a P. Kereskedelmi és Tanácsadó Kft-re ruházott át, ezzel az üzletrész a szerződő felek osztatlan közös tulajdonába került. (Ezt követően a B. Bank Rt. 1994. szeptember 1-én "saját üzletrészhányadából" 33.530.000,-Ft névértékű részt magának a társaságnak adott el.) A B. Bank Rt. 1994. szeptember 26-án megküldött levelében egyebek mellett a társaság intézkedését kérte a P. Kft-vel fennálló közös tulajdon cégjegyzéki bejegyzése iránt. A társaság 1994. október 5-én kelt levelében az üzletrész átruházás tagjegyzéken történő átvezetését és cégbírósági bejelentését megtagadta, a szerződés érvénytelenségére továbbá arra hivatkozással, hogy a bejelentés nem a vevőtől származik. Ezt követően 1994. október 15-én a P. Kft. 29.100.000,-Ft névértékű üzletrészhányadát B. Magdolnának ajándékozta, akitől az üzletrészhányad tulajdonjogát 2004. március 29-én ajándékozás címén megszerezte. Az üzletrész átruházás tényét 2004. május 20-án bejelentette a társaságnak és kérte az ennek megfelelően módosított tagjegyzék benyújtását a cégbírósághoz. A társaság kérése teljesítését megtagadta arra hivatkozással, hogy a jogelődje által kötött adásvételi szerződés nem jött létre, illetve attól a jogelőd elállt.
A kérelmező állította, az üzletrész átruházási szerződéseket az érvénytelenséget illetve hatálytalanságot megállapító ítélet hiányában érvényesnek illetve hatályosnak kell tekinteni, ezért a társaság eljárása jogszabálysértő. (E körben egyebek mellett a Legfelsőbb Bíróság Gfv.II.30.260/2004. számú határozatában foglaltakra is hivatkozott.) Utalt továbbá arra is, a P. Kft. 1994. október 26-án elállt ugyan a B. Bank Rt-vel kötött adásvételi szerződéstől, ez a körülmény azonban tulajdonosi minőségére nem hatott ki, tekintettel arra, hogy a szerződés tárgyát képező üzletrészhányad tulajdonjogát a P. Kft. már az elállást megelőzően, 1994. október 15-én B. Magdolnának ajándékozta.
A kérelmében előadottak igazolására egyebek között csatolta a 2004. március 29-én kelt, B. Magdolnával kötött ajándékozási szerződést, amelynek 3. pontja szerint a szerződés tárgyát képező, az ajándékozó által 1995. október 16-án a P. Kft-től ajándékba kapott 29.100.000,-Ft névértékű üzletrészhányad "jelenleg peres eljárás tárgyát képezi".
A társaság vitatta a kérelem megalapozottságát. Állította, sem a P. Kft., sem B. Magdolna, sem a kérelmező nem szerzett üzletrészt a társaságban, ezért nem jegyezhetők be tagként. Hivatkozott arra is, a P. Kft. mint felperes, valamint a B. Bank Rt. mint I. rendű, a társaság mint II. rendű és a P. Műanyagipari Rt. mint III. rendű alperes ellen a Fővárosi Bíróság előtt 1994. óta, jelenleg 30.G.76.199/2001. szám alatt per van folyamatban. A per a P. Kft. megszűnése miatt félbeszakadt. A per tárgya "a kérelmező üzletrészének tulajdonjogára is kiterjed". Erre tekintettel pedig a kérelemben foglaltak alapján nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak.
Az elsőfokú bíróság 2005. február 23-án kelt 10. sorszámú végzésével az eljárást a 30.G.76.199/2001. számú peres ügy jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A végzést a kérelmező fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla 2005. szeptember 22-én kelt 16.Cgf.43.598/2005/3. számú határozatával hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Rámutatott, a cégnyilvántartás adataiból megállapíthatóan azon személyek, akiktől a kérelmező üzletrésze tulajdonjogát származtatja a cégjegyzékbe tagként nem kerültek bejegyzésre, amely körülményre tekintettel az adott esetben az üzletrészek tulajdonjogát, ezzel pedig a társaság tagi összetételét érintő perben születő döntés a kérelem elbírálása szempontjából minősülhet a törvényességi felügyeleti eljárás felfüggesztéséhez alapul szolgáló előzetes kérdésnek. A rendelkezésre álló adatok alapján azonban a felfüggesztés indokaként megjelölt per tárgya pontosan nem állapítható meg, így abban a kérdésben sem lehet megalapozottan állást foglalni, hogy a perben születő döntés érintheti-e és milyen módon a társaság üzletrészeinek tulajdonjogát, a társaság tagi összegtételét.
A hatályon kívül helyezést követően folytatott eljárásban az elsőfokú bíróság felhívta a feleket a közöttük folyamatban lévő peres eljárásokkal kapcsolatos azon okiratok csatolására, amelyekből a per tárgya és a felek személye megállapítható.
A felhívásra a kérelmező bejelentette, peres eljárásban a társasággal szemben nem érvényesít "a bejegyzési kötelezettség teljesítésére irányuló igényt". Előadta, a Fővárosi Bíróság előtt 11.G.41.541/2005. szám alatt folyamatban lévő perben a bejegyzési kötelezettség teljesítésére a társaság ügyvezetőjét kéri kötelezni, aki a törvényességi felügyeleti eljárásban félként nem vesz részt. Állította, a társaság által korábban hivatkozott 30.G.76.199/2001. számú, jelenleg 30.G.40.869/2005. számon folyamatban lévő per felperese nem ő, hanem a P. Kft. jogutóda, a H. Kft.
Egyebekben a kérelmét pontosítva azt kérte, a bíróság a Ctv. 54. § (1) bekezdés d) és f) pontjai alkalmazásával üzletrésztulajdona bejegyzésére kötelező társasági határozat meghozatalára rendeljen ki megfelelő személyt vagy szervet, továbbá a társaság működését 30 napra függessze fel. Csatolta a társasággal, mint I. rendű és annak ügyvezetőjével, mint II. rendű alperessel szemben a Fővárosi Bíróságon 11.G.41.541/2005. szám alatt folyamatban lévő perben előterjesztett, 2005. november 29-én kelt keresetlevelét. Az okiratból megállapíthatóan a kérelmező a per felpereseként annak megállapítását kéri, hogy a 2005. március 1-jén tett bejelentéssel a társaságban "tagsági joga" létrejött, ettől az időponttól gyakorolhatja az üzletrésztulajdonból fakadó jogosítványait, a társaság ügyvezetője pedig a Gt. 157. § (3)-(4) bekezdésében előírt intézkedések megtételét szándékosan elmulasztotta.
A társaság akként nyilatkozott, hogy a P. Kft. által 1994-ben a Fővárosi Bíróságon indított, majd felperesi jogutódként a H. Kft. részvételével 30.G.40.869/2005. szám alatt folytatódott, jelenleg is folyamatban lévő perben felperes arra kéri kötelezni a társaságot és ügyvezetőjét, hogy üzletrész-tulajdonosként jegyezzék be. Hangsúlyozta, a kérelmező üzletrész-tulajdonosi minőségét e per felperesének jogelődje, a P. Kft. tulajdonszerzéséből kívánja levezetni, a tagsági viszonya bejegyzésére irányuló, a törvényességi felügyeleti eljárásban érvényesített igényét erre alapítja. Utalt arra is, a kérelmező tulajdonjogának bejegyzése iránt a társaság ügyvezetője ellen is pert indított. Az előadottak alátámasztására okiratmásolatokat csatolt.
Az elsőfokú bíróság 2005. december 16-án kelt Cgt.01-04-003363/31. számú végzésével a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet elutasította.
A határozat indokolása szerint a kérelmező jogelődei tagként nem kerültek bejegyzésre a cégjegyzékbe, az üzletrész tulajdonjoga a kérelmező jogelődei és a társaság közötti per tárgyát képezte, a kérelmező tulajdonjogának megállapítása iránt pedig 11.G.41.541/2005. szám alatt per van folyamatban. Az üzletrész tulajdonjogának tisztázása peres eljárásra tartozik, ennek megtörténtéig nem állapítható meg sem a kérelmező törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezési jogosultsága, sem pedig az, hogy a társaság működése jogszabálysértő. Ezért a Ctv. 50. § (1) bekezdés d) pontjában, 52. § (1) bekezdés d) pontjában és 51. § (6) bekezdésében foglaltakra tekintettel a kérelem elutasításának volt helye.
A végzéssel szemben a kérelmező fellebbezett. A végzés megváltoztatását, kérelme szerinti határozat meghozatalát kérte.
Az eljárás során tett nyilatkozatait lényegében megismételve hangsúlyozta, a 11.G.41.541/2005. szám alatt folyamatban lévő perben - az elsőfokú határozat indokolásában foglaltaktól eltérően - nem tulajdonjoga létrejöttének illetve fennálltának, hanem annak megállapítását kéri, hogy tagsági viszonya a Gt. 138. § (3) bekezdése szerinti bejelentéssel létrejött. Állította, a B. Bank Rt. és a P. Kft. 1994. évi szerződésén alapuló változás tagjegyzéki és cégjegyzéki átvezetésének megtagadása nem szolgálhat alapul tagsági viszonya nyilvántartásba vételének megtagadásához.
Fellebbezéséhez 2005. december 28-án kelt, a 11.G.41.541/2005. számra hivatkozással a Fővárosi Bírósághoz címzett "bejelentés" megnevezésű beadvány másolatát csatolta. Az okiratból megállapíthatóan a kérelmező, mint felperes a társasággal, mint alperessel szemben folyamatban lévő perben annak megállapítását kéri, hogy a társasághoz intézett bejelentéssel a Gt. 138. § (1)-(3) bekezdése alapján 29.100.000 forint névértékű üzletrésszel a társaság tagja lett.
A kérelmező utóbb fellebbezését kiegészítette. A Ptk. 368. § (1) bekezdésében, 115. § (1) bekezdésében, 117. § (1) bekezdésében és 319. § (3) bekezdésében foglaltakra hivatkozással hangsúlyozta, miután a P. Kft. azt követően állt el a B. Bank Rt. 29.100.000,-Ft névértékű üzletrész-hányadára megkötött adásvételi szerződéstől, hogy az üzletrész-hányadot 1994. október 15-én B. Magdolnának ajándékozta, és így az elállás időpontjában az üzletrész már nem volt a P. Kft. tulajdonában, elállása sem B. Magdolna, sem a kérelmező tulajdonszerzésére nem hatott ki. Ezért üzletrész-szerzésével összefüggésben a társaság nyilvántartásba vételi és bejegyeztetési kötelezettsége egyértelműen fennáll, ennek elmulasztása pedig a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezési jogosultságát megalapozza.
A társaság észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte, annak helyes indokai alapján. Hangsúlyozta, a kérelmező olyan személytől származtatja tulajdonjogát, aki sosem volt a társaság tagja, e körülmény pedig önmagában lehetetlenné teszi kérelmező tagként történő nyilvántartásba vételét. Utalt arra is, hogy a kérelmező esetleges nyilvántartásba vétele azt eredményezné, hogy a törzsbetétek tagjegyzék szerinti összege 29.100.000,-Ft-tal meghaladná a tagok üzletrészeinek tényleges összegét, a társaság jegyzett tőkéjét.
A fellebbezést az alábbiak szerint megalapozatlannak találta a Fővárosi Ítélőtábla.
Az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 138. § (1) bekezdése szerint az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. A (3) bekezdés értelmében az üzletrész átruházása esetén a tulajdonosváltozást és annak időpontját a tagjegyzékbe (157. §) való bejegyzés végett az üzletrész megszerzője a törvényben megszabott alakban és tartalommal köteles bejelenteni a társaságnak.
A 157. § (3)-(4) bekezdése akként rendelkezik, az ügyvezetőnek a tagok személyében vagy üzletrészeiben bekövetkezett minden változást át kell vezetnie a tagjegyzéken és a tagjegyzéket illetve a tagjegyzékben feltüntetett adatok megváltozása esetén a hatályos tagjegyzéket be kell nyújtania a cégbírósághoz.
A 26. § (1) bekezdése alapján a cégjegyzékbe bejegyzett adatok változásának bejelentése a vezető tisztségviselő - korlátolt felelősségű társaság esetén az ügyvezető - kötelessége.
Az idézett jogszabályi rendelkezések egybevetéséből következően az üzletrész cégjogi relevanciával kizárólag a társaság tagjától szerezhető meg, a társaságot, illetve az ügyvezetőt pedig csak az üzletrész ilyen szerzése (átruházása) esetén terheli a tagváltozás tagjegyzéken történő átvezetésének és cégbírósági bejelentésének kötelezettsége.
Ha tehát az átruházó tulajdonjoga (tulajdonszerzése) és ezzel tagsági viszonya tárgyában jogvita van, ez előkérdését képezi az újabb átruházás (szerzés) érvényességének.
Az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 13. § (4) bekezdés a) pontja szerint a korlátolt felelősségű társaság tagjainak adatait a cégjegyzéknek tartalmaznia kell.
A 30. § (1) bekezdése és 22. § (3) bekezdése értelmében pedig a cég bejegyzett adataiban bekövetkezet változások bejegyzése iránti kérelem előterjesztése a cég képviselőjének feladata.
A Ctv. a törvényességi felügyeleti eljárásról is rendelkezik.
Az eljárás célja a cégnyilvántartás közhitelességének, a cégek törvényes működésének biztosítása illetve helyreállítása.
Az eljárás fő eseteit az 50. § (1) bekezdése sorolja fel. A d) pont értelmében ilyen eljárásnak van helye akkor is, ha a cég működése során nem tartja be a szervezetére, működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat. A jogszabályban előírt bejelentési illetve változásbejegyeztetési kötelezettség elmulasztása tehát alapul szolgálhat a céggel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására.
Az 51. § (1) bekezdése szerint az eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.
Az 52. § (1) bekezdés d) pontja értelmében az eljárást az is kezdeményezheti, aki a lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti. A jogi érdekre, annak mibenlétére nézve a jogszabály nem tartalmaz rendelkezést. A bírói gyakorlat a tagok, vezető tisztségviselők jogi érdekét általában minden külön vizsgálat nélkül elismeri, ugyanakkor a jogi érdekeltség vizsgálata körében mindenkor figyelemmel kell lenni a törvényességi felügyeleti eljárás céljára. Így tehát alapvető követelmény, hogy a jogi érdekeltség a cég törvényes működése körében álljon fenn és a törvényes működés helyreállítása közvetlenül érintse, befolyásolja a kérelmező élet- és jogviszonyait.
Az adott ügyben a kérelmező arra hivatkozással kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást, hogy a társaságban üzletrészt szerzett, ezt a társaságnak bejelentette, a társaság azonban ennek ellenére jogszabálysértően nem módosította a tagjegyzéket és nem tett eleget változás bejelentési kötelezettségének. A kifejtettekre tekintettel tehát a kérelmező eljárás kezdeményezéséhez fűződő jogi érdekeltsége nyilvánvalóan fennáll.
A rendelkezésre álló iratok és a cégnyilvántartás adatai szerint ugyanakkor azok a személyek, akiktől a kérelmező üzletrésze tulajdonjogát származtatja, tagként sem a tagjegyzékbe, sem a cégjegyzékbe nem kerültek bejegyzésre. Nem állapítható meg ezért, hogy az üzletrész tulajdonjogát a kérelmezőre átruházó személy a társaság tagja volt-e és így az sem, hogy az üzletrész átruházás eredményeként a kérelmező az üzletrész tulajdonosává, a társaság tagjává vált volna.
A kifejtettekre figyelemmel a kérelmező ez idő szerint nem tekinthető a társaság tagjának, ebből következően a kérelme alapjául megjelölt jogsértés a társaság terhére nem volt megállapítható.
(Más jogi helyzetet teremt, más jogi megítélés alá eshet, ha esetlegesen a folyamatban lévő perek eredményeként a kérelmező üzletrész szerzése megállapításra kerülhet.)
Érdemben helytállóan utasította el tehát az elsőfokú bíróság a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 49. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján - a fenti eltérő indokolással - helybenhagyta.
(Fővárosi Bíróság Cgt.01-04/003363/31.
Fővárosi Ítélőtábla Cgtf.43.315/2006/3.)