adozona.hu
MBH 2006.08.141
MBH 2006.08.141
A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének a működéséhez rendelkezésre bocsátott összeg felemelésének a cégjegyzékbe történő bejegyzése iránti kérelem esetén 8.000,-Ft eljárási illetéket kell fizetni. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45. § (4) és (5) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének jogi képviselője a cégbírósághoz 2006. január 3. napján benyújtott kérelmében a cégjegyzék több rovatát is érintő módosítások mellett a 11. rovatban jegyzett tőkeként bejegyzett összeg 2.500.000,- Ft-ról 13.420.000,- Ft-ra történő változásának a cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte a 2005. december 20-án kelt alapító okirat módosítás alapján. A változásbejegyzési kérelmen 8.000,- Ft eljárási illetéket rótt le.
Az elsőfokú bírós...
Az elsőfokú bíróság a 2006. január 6. napján kelt 18. sorszámú végzésével a kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasította az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 26. § (2) bekezdése alapján. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a jegyzett tőke változására figyelemmel a kérelmező nem a jogszabályban előírt mértékű illetéket fizette meg, mivel 100.000,- Ft helyett csak 8.000,- Ft eljárási illetéket rótt le (1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45. § (5) bekezdés, Ctv. 19. § (2) bekezdés).
A jogi képviselő a végzés ellen fellebbezést nyújtott be, amelyben érdemben annak megváltoztatását és az elsőfokú bíróságnak a változásbejegyzési eljárás lefolytatására történő utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (továbbiakban: Fkt. tv.) 11. § (1) bekezdéseinek és 22. § (1) bekezdésének, valamint a Ctv. 19. § (2) bekezdésének megfogalmazásából az következik, hogy a külföldi vállalkozás által a fióktelep rendelkezésére bocsátott összeg jegyzett tőkének nem tekinthető. Téves ezért a cégbíróság hivatkozása az Itv. 45. § (5) bekezdésére, mert nem a cég vagyonában, hanem a fióktelep működéséhez rendelkezésre bocsátott összegben következett be változás. Ez pedig nem azonosítható a cég vagyonával. A cégbíróság akkor járt volna el helyesen, ha együttesen értelmezi a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, amelyekből az a következtetés vonható le, hogy az Itv. 45. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe esetén nem alkalmazható. Az illetéket az Itv. 45. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani, az abban foglalt 8.000,- Ft-ot a fióktelep lerótta. Utalt arra is, hogy 2004. év során is bejelentették a fióktelep rendelkezésre bocsátott összeg változását, abban az eljárásban szintén 8.000,- Ft eljárási illetéket fizettek be, amelyet akkor a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság nem kifogásolt.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést alaposnak találta az alábbiak szerint.
Az Fkt. tv. 11. § (1) bekezdése szerint a külföldi vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont. A külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen és korlátlanul felel a fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásokért.
A 22. § (1) bekezdés b) pontja a fizetésképtelenség esetén követendő eljárás szempontjából úgy rendelkezik, hogy a fióktelep vagyona alatt a külföldi vállalkozás mindazon vagyonát (befektetett eszköz, illetve forgóeszköz) érteni kell, amelyet a fióktelep a számviteli nyilvántartása szerint használ (kezel).
A Ctv. 19. § (2) bekezdése szerint a jegyzett tőkét - devizakülföldi társaság és az európai részvénytársaság kivételével - forintban, forintra kerekítve kell meghatározni. E rendelkezés, illetve a 12. § (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak szerint kell feltüntetni külföldiek magyarországi fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete esetén a külföldi vállalkozás által a működéshez rendelkezésre bocsátott összeget. Szövetkezet, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetben a jegyzett tőke (illetve a jegyzett tőkeként bejegyzett összeg) változását - a változások számától függetlenül - évente legalább egy alkalommal kötelező a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett bejelenteni.
A Ctv. e szakaszát módosító 2003. évi XLIX. törvény 21. §-ához fűzött indokolás szerint a Ctv. 19. §-ának (2) bekezdése a jegyzett tőkére vonatkozó cégjegyzékadattal kapcsolatos kérdéseket szabályozza.
A törvény ezzel összefüggésben egyértelművé teszi, hogy bár e cégjegyzékrovatban kerül feltüntetésre, a külföldiek magyarországi fióktelepe csak bizonyos vonatkozásban tartozik a számviteli törvény hatálya alá, a klasszikus értelemben vett jegyzett tőkéje tehát nincsen. Ezért a cégjegyzék a jövőben nem a jegyzett tőkét, hanem a külföldi vállalkozás által a működésükhöz rendelkezésre bocsátott összeget tartja nyilván. Erre tekintettel ezen összeg változásainak bejelentésére és közzétételére is speciális szabály vonatkozik a jövőben, mely szerint a tőke változását - a változások számától függetlenül - évente csak egy alkalommal kötelező bejelenteni bejegyzés és közzététel céljából a cégbíróságnak. Természetesen annak nincs akadálya, hogy a cég minden egyes változást külön-külön átvezettethessen a cégjegyzéken.
A fentiekkel összhangban a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 35. § (6) bekezdése szerint a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni - nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás esetén az 50. § (7) bekezdése szerinti értékben - a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított - tartósan és ilyen címen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott - vagyont (ide értve a törvényben meghatározott dotációs tőkét is).
Mindezen jogszabályok egybevetéséből az következik a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint is, hogy a külföldi vállalkozás által a fióktelep rendelkezésére bocsátott vagyon összegének módosulását nem lehet az Itv. 45. § (5) bekezdése alá tartozó, a cég vagyonában bekövetkezett érdemi változásnak tekinteni, ezért a jegyzett tőkeként bejegyzett összeg változását is magában foglaló változásbejegyzési eljárás illetéke az Itv. 45. § (4) bekezdésében írt általános szabály szerint alakul. Az ennek megfelelő összegű 8.000,- Ft eljárási illetéket a kérelmező megfizette, ezért nem volt helye a Ctv. 26. § (2) bekezdése szerinti eljárásnak.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására utasította.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-17/000253/18.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.43.207/2006/2.)