adozona.hu
EH 2005.1327
EH 2005.1327
Törvényességi felügyeleti eljárás keretében nincs törvényes lehetőség arra, hogy a hitelezők a társaság uralkodó tagjától a követeléseik erejéig biztosítékot követeljenek [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 296. § (2) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A H. C. Kft. 2003. április 25-ével közvetlen irányítást biztosító befolyást szerzett a K. C. Kft.-ben. A befolyásszerzést a Cégközlöny 2003. június 12-i számában tették közzé. A kérelmező az elsőfokú bírósághoz szeptember 10-én érkezett törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmében indítványozta, hogy a kérelmezett által ellenőrzött K. C. Kft.-vel szemben a Cégközlönyben történt közzétételt megelőzően keletkezett és le nem járt 56 258 974 Ft vállalkozói díjhátralék követelésére a bírósá...
EH 2005.1327 Törvényességi felügyeleti eljárás keretében nincs törvényes lehetőség arra, hogy a hitelezők a társaság uralkodó tagjától a követeléseik erejéig biztosítékot követeljenek [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 296. § (2) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (1) bek.].
A H. C. Kft. 2003. április 25-ével közvetlen irányítást biztosító befolyást szerzett a K. C. Kft.-ben. A befolyásszerzést a Cégközlöny 2003. június 12-i számában tették közzé. A kérelmező az elsőfokú bírósághoz szeptember 10-én érkezett törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmében indítványozta, hogy a kérelmezett által ellenőrzött K. C. Kft.-vel szemben a Cégközlönyben történt közzétételt megelőzően keletkezett és le nem járt 56 258 974 Ft vállalkozói díjhátralék követelésére a bíróság biztosíték adására kötelezze az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 296. § (2) bekezdése alapján a kérelmezett társaságot. Kérelmét kiegészítette azzal, hogy a kérelmezett társaság részvénytársasággá való átalakulását a törvényességi felügyeleti eljárás jogerős befejezéséig a bíróság a cégjegyzékbe ne jegyezze be.Az elsőfokú bíróság mint cégbíróság a kérelmező törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmét elutasította. Álláspontja szerint a kérelmező követelésével szemben a vállalkozói szerződés alapján az ellenőrzött társaság követeléssel élt, így az azonos jogviszonyból eredő, le nem járt azonos nemű követeléssel szemben beszámításnak lehet helye. A felek között azonban elszámolási vita van, a biztosítékadás alapjául szolgáló követelés összegszerűsége csak peres eljárás keretében dönthető el. Mivel a biztosítékként követelhető összeg a törvényességi felügyeleti eljárásban nem állapítható meg, ezért az erre irányuló kérelmet elutasította.
A kérelmező fellebbezése folytán fellebbezési eljárásban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság álláspontjával azonosan úgy ítélte meg, hogy a követelés összegének és ezáltal a szükséges biztosíték mértékének megállapítása nem tartozik a cégbíróság hatáskörébe.
A jogerős végzéssel szemben a kérelmező felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben a jogerős végzés megváltoztatását és az elsőfokú bíróság által, a kérelmezett társaság bírósági letétbehelyezéssel való biztosítékadásra való kötelezését kérte. Hivatkozása szerint jogszabálysértő módon került sor a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat meghozatalára.
A kérelmezett ellenkérelme a jogerős végzés hatályában való fenntartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálása után a felülvizsgálati eljárás lefolytatását elrendelte.
A jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem keretei között megvizsgálta. Megállapította, hogy az, az ügy érdemére kihatóan nem jogszabálysértő.
A törvényességi felügyeleti eljárás szabályait a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) tartalmazza. Törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására a Ctv. 50. § (1) bekezdésben felsorolt esetekben kerülhet sor. Az 50. § (1) bekezdés e) pontja értelmében törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására sor kerülhet akkor is, ha azt törvény kötelezővé teszi. Törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályokat tartalmazhatnak tehát anyagi jogi jogszabályok is, így többek között a Gt., a 158. § (3) bekezdésében írtak szerinti esetben. Sem a Ctv., sem a Gt. nem tartalmaz azonban olyan rendelkezést, amely a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében történő eljárásra adna lehetőséget a Gt. 296. § (2) bekezdés szerinti biztosítékadás körüli jogvitákban.
Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a felek között lévő biztosítékadási jogvitára a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre nem terjed ki. Ezért annak vizsgálata, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban előadott hitelezői igény milyen nagyságú és indítékú követeléssel áll szemben, a jelen eljárásban jogi jelentőséggel nem bír, és nem is vizsgálható.
Az érdemben helytálló másodfokú határozatot ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30.009/2005. sz.)