adozona.hu
BH+ 2006.7.320
BH+ 2006.7.320
Nem állapítható meg az adós fizetésképtelensége, ha az adós a felszámolási kérelem bírósági kézbesítése előtt a tartozás összegét nem, annak esedékességét azonban vitatja [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27.§ (2) bek. a) pont, (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az első fokon eljárt bíróság végzésével a hitelező kérelmére az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét a többször módosított 1991. évi IL. törvény (továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdésének a) pontja alapján megállapította, a 27. § (1) bekezdése alapján a felszámolását elrendelte, a 27/A. §-ának (1) bekezdése alapján a felszámolót kirendelte és az adóst a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján a hitelezők költségeinek megfizetésére kötelezte.
Döntését azzal indokolta, hogy az adós a 2004....
BH+ 2006.7.320 Nem állapítható meg az adós fizetésképtelensége, ha az adós a felszámolási kérelem bírósági kézbesítése előtt a tartozás összegét nem, annak esedékességét azonban vitatja [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27.§ (2) bek. a) pont, (4) bek.].
Az első fokon eljárt bíróság végzésével a hitelező kérelmére az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét a többször módosított 1991. évi IL. törvény (továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdésének a) pontja alapján megállapította, a 27. § (1) bekezdése alapján a felszámolását elrendelte, a 27/A. §-ának (1) bekezdése alapján a felszámolót kirendelte és az adóst a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján a hitelezők költségeinek megfizetésére kötelezte.Döntését azzal indokolta, hogy az adós a 2004. augusztus 12-én kelt, a hitelezőknek küldött levelében a hitelezők követelését elismerte, de azt közölte velük, hogy a tartozását egy összegben nem tudja visszafizetni. A felszámolás iránti kérelemre tett nyilatkozatában a követelést vitatta, azonban a fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozatalának időpontjáig nem igazolta, hogy a tartozását a hitelezők kérelmének kézhezvétele előtt is vitatta volna.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós nyújtott be fellebbezést, melyben a végzés megváltoztatásával az eljárás megszüntetését kérte.
A másodfokon eljárt ítélőtábla a végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, az eljárás megszüntette, és a hitelezőket kötelezte az adós részére 15 napon belül 7000 Ft fellebbezési eljárási illeték megfizetésére. Döntését azzal indokolta, hogy a jelen eljárásra alkalmazott többször módosított Cstv. 27. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha az a nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki. A következetes bírói gyakorlat szerint akkor minősül a hitelező követelése vitatottnak, ha azt az adós már a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelemről való bírósági értesítés előtt vitássá tette. Hivatkozott a BH 1996. évi 11. számában 607. számon közzétett eseti döntésben is kifejtettekre, mely szerint a csődtörvény nem határozza meg a vitatás módját, formáját. Ha az adós bármilyen módon kifejezésre juttatta, közölte a hitelezővel a követeléssel szembeni kifogását, nincs helye a fizetésképtelenség megállapításának. Megítélése szerint az adott ügyben a hitelezők által csatolt, 2004. augusztus 12-én kelt adósi levél a tartozás vitatásának minősül. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor e levél tartalmát kizárólag csak a követelés elismeréseként értékelte. Az adós a hitelezőknek küldött válaszlevelében a hitelezők követelését összegében elismerte, a visszafizetés időpontját, azaz esedékességét viszont - a felek közötti jogviszonyra hivatkozva - vitatta. A hitelezők álláspontja szerint követelésük megfizetése az elállás időpontjától esedékes, az adós álláspontja szerint pedig az elállásból eredő lakásértékesítést követően. Miután e levelet az adós a felszámolási kérelemről történt bírósági értesítés 2004. november 11-i kézhezvétele előtt küldte meg a hitelezőknek, a többször módosított Cstv. 27. § (2) bekezdésének a) pontjában írt feltételek hiányában nincs mód az adós fizetésképtelenségének megállapítására. A felek jogvitájának elbírálására nem a fizetésképtelen adós gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetését célzó felszámolási nemperes eljárást foganatosító bíróság, hanem az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező perbíróság jogosult. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla a többször módosított Cstv. 6. § (3) bekezdése értelmében megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és a többször módosított Cstv. 27. §-ának (4) bekezdését alkalmazva - az adós fizetésképtelenségének hiánya miatt - az eljárást megszüntette.
A jogerős végzés ellen a hitelezők nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős végzés megváltoztatásával az adós fizetésképtelenségének megállapítását kérték. A jogerős végzés jogszabálysértését abban jelölték meg, hogy a másodfokú bíróság a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállta ellenére sem állapította meg az adós fizetésképtelenségét. Az adós a követelést nem vitatta. Álláspontjuk szerint az adós nyilatkozata csak akkor minősülhet vitatásnak, amennyiben annak jogalapja van, illetve jogalapja elméletileg lehet. Követelés vitatásának az tekinthető, ha az adós a követelés jogalapját, összegét, esedékességének időpontját kifogásolja. Nem tekinthető a követelés vitatásának azonban, ha az adós csupán azt közli, hogy tartozásának visszafizetésére a kitűzött határidőn belül nem képes. Az ítélőtábla az adós nyilatkozatának jogi tartalmát tévesen ítélte meg, ezért a jogerős végzése jogszabálysértő. Az adós a jelen ügyben kifejezetten elismerte a hitelező követelésének jogosságát és annak esedékességét sem vitatta. Az adós a hitelezők elállási szándékát több ízben, az F/5. és F/7. alatt csatolt levelekben is elfogadta. A Ptk. 320. § (1) bekezdése értelmében az elállás a szerződést felbontja. Felbontás esetén a Ptk. 319. § (3) bekezdése értelmében a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és az eredeti állapot helyreállításának keretében a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. A visszajáró szolgáltatások pedig értelemszerűen azonnal esedékessé válnak. Mivel az elállás tényét az adós elfogadta, a vételár visszafizetését a hitelezők által megjelölt időpontig teljesítenie kellett volna.
Az adós a felülvizsgálati kérelemre észrevételeket nem terjesztett elő.
A Pp. 270. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem akkor terjeszthető elő, ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatása alapján azt állapította meg, hogy a jogerős végzés nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyet.
A jogerős végzés a jogszabálynak a bírói gyakorlatban kialakult helyes értelmezésével helytállóan jutott arra a jogi következtetésre, hogy az adós bár a követelés összegét nem vitatta, azonban a felszámolási kérelem bíróság által történt kézbesítését megelőzően annak esedékességét vitássá tette. Ezt tanúsítja egyebek között - a 2004. augusztus 12-én kelt levélen kívül - az adósnak a 2004. július 22-i levele is, melyben közölte, hogy amennyiben a hitelezők a szerződéstől történt elállás mellett döntenek, az általuk befizetett vételár részletet csak a lakás újra-értékesítése után tudják kifizetni. A felek között ezt követően keletkezett levelezésből az tűnik ki, hogy a hitelezők és az adós eltérően értelmezik a köztük létrejött adás-vételi előszerződésnek a 11. pontjában foglaltakat, és ennek folytán vitatja az adós a visszafizetés esedékessége időpontját. Erre is tekintettel helyesen mutatott rá a jogerős végzésben az ítélőtábla arra, hogy a követelés vitatására tekintettel nem állnak fenn a fizetésképtelenségnek a többször módosított Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában megkívánt feltételei. Arra is helytállóan hivatkozott, hogy annak eldöntése, miszerint a követelés vitatása megalapozott-e vagy sem, nem lehet tárgya a nemperes felszámolási eljárásnak. A hitelezőknek a szerződéstől történt elállása folytán igényüket polgári perben kell érvényesíteniük az adós ellen.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott felülvizsgálati ok mégsem áll fenn, ezért a jogerős végzést hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv.XI.30.084/2006.sz.)