adozona.hu
BH+ 2006.7.317
BH+ 2006.7.317
Az adós vagyontárgyait nyilvánosan kell értékesíteni a forgalomban elérhető legmagasabb vételárért. Az ajánlati kötöttség az árverés befejezésével megszűnik, újabb árverés kitűzése esetén az árverési vevőnek - ha fenntartja vételi szándékát - újabb ajánlatot kell tennie [Ptk. 211. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel, 1997. évi XXVII. tv.-nyel és a 2000. évi CXXXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi XLIX. törvény (többször módosított Cstv.) 49. § (1) bek., 49/B. § (2), (3) és (6) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felszámolás alatt álló I. r. alperes felszámolója az adós vagyontárgyai értékesítése körében a Cégközlöny 2004. szeptember 9-i 35. számában árverési hirdetményt tett közzé - többek között - az n.-i 873 hrsz-ú ingatlan értékesítésére. Az árverésen 8 100 000 Ft legmagasabb ajánlatot a II. r. alperes tette, így a pályázatot elnyerte, vele a felszámoló 2004. szeptember 27-én adásvételi szerződést kötött. A vevő a bánatpénz beszámításával a teljes vételárat kiegyenlítette.
A felperes a 2004. ok...
BH+ 2006.7.317 Az adós vagyontárgyait nyilvánosan kell értékesíteni a forgalomban elérhető legmagasabb vételárért. Az ajánlati kötöttség az árverés befejezésével megszűnik, újabb árverés kitűzése esetén az árverési vevőnek - ha fenntartja vételi szándékát - újabb ajánlatot kell tennie [Ptk. 211. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel, 1997. évi XXVII. tv.-nyel és a 2000. évi CXXXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi XLIX. törvény (többször módosított Cstv.) 49. § (1) bek., 49/B. § (2), (3) és (6) bek.].
A felszámolás alatt álló I. r. alperes felszámolója az adós vagyontárgyai értékesítése körében a Cégközlöny 2004. szeptember 9-i 35. számában árverési hirdetményt tett közzé - többek között - az n.-i 873 hrsz-ú ingatlan értékesítésére. Az árverésen 8 100 000 Ft legmagasabb ajánlatot a II. r. alperes tette, így a pályázatot elnyerte, vele a felszámoló 2004. szeptember 27-én adásvételi szerződést kötött. A vevő a bánatpénz beszámításával a teljes vételárat kiegyenlítette.A felperes a 2004. október 25-én benyújtott keresetében az I. és II. r. alperesek által kötött adásvételi szerződés semmisségének megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását kérte, arra hivatkozva, hogy a felszámoló eljárása sérti a Cstv. 49. § (1) bekezdését. Keresetét arra alapította, hogy a felszámoló már az első árverés esetén kiköthette volna, hogy amennyiben a vételi jogot elnyert résztvevő a szerződést nem köti meg, úgy az őt követő második legmagasabb ajánlattevővel köt szerződést. Sérelmezte azt is, hogy az ingatlan értékesítésének megkezdésére a Cstv.-ben előírt 120 napon belül nem került sor, és a felszámoló az eljárást 2 éven belül nem fejezte be. Az alperesek a kereset elutasítását és a felperesnek perköltségben marasztalását kérték.
Az első fokon eljárt megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és a felperest az államnak 486 000 Ft feljegyzett kereseti eljárási illeték, míg az I.r. alperes részére 15 napon belül 5000 Ft, a II. r. alperes részére 162 000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte.
Az ítéletében tényként állapította meg, hogy az I. r. alperes felszámolója a 2004. július 9-i nyilvános árverést a Cégközlönyben meghirdette, ebben az árverési feltételeket feltüntette, a felszámoló fenntartotta a jogot arra, hogy az értékesítést - megfelelő ajánlat hiányában - részben, vagy egészben eredménytelennek nyilvánítsa.
Az árverésről felvett jegyzőkönyv nem tartalmaz olyan feltételt, hogy amennyiben a vételi jogot elnyert résztvevő a szerződést nem köti meg, úgy az őt követő második legmagasabb ajánlatot tevővel köti meg a szerződést a felszámoló. Ennek figyelembevételével a felperes nem tarthat igényt arra, hogy a 2004. július 9-i 8 200 000 Ft-os vételi ajánlata miatt a felszámoló azért kösse meg vele az adásvételi szerződést, mert a legmagasabb vételár ajánlat alapján a vételi jogot elnyert személy az adásvételi szerződést nem kötötte meg. A Cstv.-nek az értékesítésre vonatkozó szabályai (Cstv. 49-49/D. §) ilyen kötelezettséget a felszámoló részére nem írnak elő. Miután az eredetileg sikeres árverés alapján adásvételi szerződés megkötésére mégsem került sor, tehát az értékesítés eredménytelen volt, a felszámolónak a Cstv. 49. § (1) bekezdése alapján a vagyontárgyat nyilvánosan (vagy pályázat, vagy árverés keretében) kellett értékesítenie. Ennek megfelelően került sor 2004. augusztus 23. napján ismételten árverés kitűzésére.
Megállapította, hogy a felszámoló nem sértette meg a Cstv. 49. § (1) bekezdésében előírt azt a kötelezettségét, hogy az adós vagyontárgyát nyilvánosan, a forgalomban elérhető legmagasabb áron értékesítse. A legmagasabb árat a nyilvános értékesítés időpontjához igazodóan kell vizsgálni. Álláspontja szerint annak nincs jelentősége, hogy ezt megelőzően, ténylegesen, az eredménytelen értékesítés során, tettek-e annál magasabb összegű vételi ajánlatot. Megállapítása szerint a felperesnek a 2004. július 9. napján tett 8 200 000 Ft-os ajánlatához társuló kötöttsége már akkor megszűnt, amikor az árverés vezetője megállapította, hogy a vételi jogot az akkor magasabb, 8 300 000 Ft összegű ajánlatot tevő személy nyerte el. Ezért az első árverésen tett felperesi ajánlat a felperest nem kötelezte, sem nem jogosította. A felszámolónak sem volt olyan kötelezettsége, hogy a legmagasabb ajánlatot tevő személlyel történő szerződéskötés meghiúsulása után a felperessel kössön adásvételi szerződést, éppen ellenkezőleg. Eltérő pályázati feltételek hiányában ismételt nyilvános értékesítés keretében kellett megkísérelnie a forgalomban elérhető legmagasabb áron való értékesítést. E kötelezettségének a felszámoló a 2004. augusztus 23-i, majd a 2004. szeptember 24-i nyilvános árverés kitűzésével eleget tett. A 2004. szeptember 24-i árverező ajánlatának figyelembevételével megállapította, hogy a felszámoló a legmagasabb vételi ajánlatnak megfelelően kötötte meg az adásvételi szerződést a II. r. alperessel. Mindezek alapján a felszámoló eljárása nem sértette meg a Cstv. 49. § (1) bekezdését, így az I. és II. r. alperesek közötti adásvételi szerződés nem ütközik a Cstv. 49. § (1) bekezdésébe, így az nem semmis.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán másodfokon eljárt ítélőtábla ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A felperes fellebbezési kérelmével kapcsolatban rámutatott, hogy a felperes téves jogszabály értelmezésének és okfejtésének cáfolatát az elsőfokú bíróság körültekintő, részletes jogi indokolással megadta, mind az ajánlati kötöttséggel, mind a perbeli adásvételi szerződés jogszerűségével és érvényes létrejöttével kapcsolatban. Megállapította, hogy az I. r. alperes felszámolási eljárásban irányadó a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször - lényegesen az 1993. évi LXXXI., az 1997. évi XXVII. és a 2000. évi CXXXVII. törvényekkel - módosított 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 49. § (1), 49/B. § (2), (3) bekezdéseiben foglaltaknak, valamint a 49/B. § (6) bekezdésében foglaltaknak a felszámoló az árverési értékesítés során eleget tett. A felszámolót nem terhelte az a felperes által megjelölt kötelezettség, hogy a sikertelen árverezésről hirdetményt tegyen közzé a Cégközlönyben. Eredménytelen árverés esetén ugyanis, - amíg a felszámoló nem értékesít - egyelőre senkinek nem sérti az érdekét az újabb árverés, ha pedig az ajánlatot tevő komolyan gondolja a vételi szándékát, és megfelelőnek találja a felszámoló feltételeit, a következő értékesítési fordulóban ismét ajánlatot tehet.
Utalt arra, hogy a felperes a 8 200 000 Ft-os ajánlatát már sem a 2004. szeptember 9-i, sem a 2004. szeptember 24-i árverésen nem tartotta fenn, jóllehet az árveréseken jelen volt, és a vételi ajánlat előterjesztését semmi nem akadályozta.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és keresetének történő helytadást kért.
Állította, hogy mindkét fokú bíróság határozata sérti a Cstv. 49. §-át és a Ptk. 211. §-át. A felülvizsgálati kérelme indokaként az elsőfokú és a fellebbezési eljárásban kifejtett jogi álláspontját ismételte meg.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet egyesbíróként a Pp. 273. § (1) bekezdése alapján előzetesen megvizsgálta abból a szempontból, hogy a kérelem megfelel-e a Pp. 270. §-ában meghatározott feltételeknek, illetve az egyéb törvényes követelményeknek.
A Pp. 270. § (1) bekezdése szerint a jogerős ítélet, vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetében lehet kérni. A (2) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelem akkor terjeszthető elő, ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálása eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat. Mindkétfokú bíróság helyesen jutott arra a jogi következtetésre, hogy a felszámoló az árverést a Cstv. 49. § szabályai szerint folytatta le. A 2004. szeptember 24-i árverésen legmagasabb vételárat ajánló II. r. alperes vevővel az adásvételi szerződést ennek megfelelően jogszerűen kötötte meg. A jogerős ítélet helyesen értelmezte és alkalmazta az ajánlati kötöttségnek a Ptk. 211. és következő §-aiban foglalt szabályait. Helytállóan jutott arra a jogi következtetésre, hogy a felperesnek a 2004. június 9-i nyilvános értékesítésen tett 8 200 000 Ft-os árverési vételár ajánlatát a felszámoló a 2004. szeptember 24-i árverési értékesítésen nem vehette figyelembe, mert az ajánlati kötöttsége már akkor megszűnt, amikor a 2004. június 9-i árverésen az árverés vezetője megállapította, hogy a vételi jogot az akkor magasabb ajánlatot tevő személy nyerte el. A felszámolót az ajánlati kötöttség a kiírt árverés befejezésig terhelte, az újabb árverésen pedig a felperes nem tett vételi ajánlatot.
A többször módosított Cstv. 49. §-a tartalmazza az adós vagyontárgyai felszámoló által történő értékesítésének szabályait, melyet főszabályként pályázat, vagy árverés keretében végezhet. A perbeli esetben az értékesítés a Cstv. 49/B. §-ában szabályozott árverés keretében történt, melyre vonatkozó szabályokat a felszámoló megtartotta. Az árverést közjegyző jelenlétében folytatta le, melyről jegyzőkönyvet vettek fel. A körzeti földhivatalnak az iratokhoz 10. sorszám alatt csatolt "egyszerűsített határozat-szemle" megnevezésű iratából megállapítható, hogy a perbeli ingatlanra a II. r. alperes tulajdonjogát árverési vétel jogcímén jegyezte be.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére előírt jogszabályi feltételek nem állnak fenn, ezért a Pp. 273. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet elutasította. (Legf.Bír. Gfv.E.30.081/2006. sz.)