adozona.hu
BH 2006.7.238
BH 2006.7.238
Az illetékmentességre jogosító lakóház megépítését az illetékhivatalnak be kell jelenteni, nem elegendő a lakóház határidőben történő felépítése [1990. évi XCIII. tv. 26. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1998. június 12. napján vásárolta meg a perbeli ingatlant 8 145 000 forint vételárért, és mint vevő beépítési kötelezettséget vállalt. A megyei illetékhivatal fizetési meghagyásával 814 500 forint visszterhes vagyonátruházási, és 2000 forint ingatlan-nyilvántartási illetéket írt elő, de a beépítési kötelezettségvállalásra tekintettel a megfizetését felfüggesztette.
A felperes 2003. május 7. napján nyújtotta be a megépített új családi házra szóló használatbavételi engedélyt az ille...
BH 2006.7.238 Az illetékmentességre jogosító lakóház megépítését az illetékhivatalnak be kell jelenteni, nem elegendő a lakóház határidőben történő felépítése [1990. évi XCIII. tv. 26. §].
A felperes 1998. június 12. napján vásárolta meg a perbeli ingatlant 8 145 000 forint vételárért, és mint vevő beépítési kötelezettséget vállalt. A megyei illetékhivatal fizetési meghagyásával 814 500 forint visszterhes vagyonátruházási, és 2000 forint ingatlan-nyilvántartási illetéket írt elő, de a beépítési kötelezettségvállalásra tekintettel a megfizetését felfüggesztette.A felperes 2003. május 7. napján nyújtotta be a megépített új családi házra szóló használatbavételi engedélyt az illetékhivatalhoz, kérve az illeték törlését, egyben igazolási kérelmet terjesztett elő határidő elmulasztására figyelemmel.
A megyei illetékhivatal határozatával az igazolási kérelmet és az illeték törlésére irányuló kérelmet elutasította, egyben a felperest a már előírt vagyonszerzési illeték késedelmi pótlék felszámításával növelt összegének megfizetésére kötelezte. Kifejtette, hogy a felperes beépítési kötelezettsége 2002. július 8. napján járt le, e határidőről fizetési meghagyásban megfelelő tájékoztatást kapott.
Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Kifejtette, hogy a beépítés megtörténtét a használatbavételi engedéllyel lehet igazolni, melyet az illetékhivatalhoz kell benyújtani. A felperes a határidőt elkéste.
A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (2) bekezdése az illetékmentességet a lakóház elkészítéséhez és nem a bejelentéséhez köti. Az Itv. nem nevesíti külön az illetékhivatalt, így a bejelentést a földhivatalnál kell megtenni, melynek határidőben eleget is tett.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában rámutatott arra, hogy az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott illetékmentesség feltételes, egyrészről szükség van a lakóház négy éven belüli felépítésére, másrészről a használatbavételi engedély határidőn belüli bemutatására. Ennek határidejét az Itv. 26. § (2) bekezdése határozza meg, a felperes ezt a határidőt elmulasztotta.
A fizetési meghagyás tájékoztatása egyértelműen tartalmazta a törvényi feltételek teljesítésének módját, a felperesnek módjában állt volna tájékoztatást is kérni. Az épület feltüntetése iránti kérelem földhivatalnál történő előterjesztése az Itv. 26. § (2) bekezdésében foglaltak teljesítéseként nem fogadható el.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését. Jogi álláspontja szerint az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja, illetve (2) bekezdése, az Itv. 87. § (2) bekezdése alapján az illetékkedvezmény a lakóház felépítéséhez kapcsolódik. Ennek az igazolásnak az elmulasztását az Itv. külön nem szankcionálja. Az Itv. 91. § (1) bekezdésére figyelemmel a beépítés megtörténtét a földhivatalnál kell igazolni.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja értelmében mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóházépítésre alkalmas telektulajdonnak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított négy éven belül lakóházat épít. A vagyonszerző lakóház építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál. A (2) bekezdés alapján, ha a vagyonszerző az (1) bekezdés a) pontjában említett lakóház felépítését - legkésőbb a határidő elteltét követő tizenöt napon belül - használatbavételi engedéllyel igazolja, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli.
Az Itv. 26. § (1) bekezdésében meghatározott feltételes illetékmentesség csak akkor hatályosulhat, ha a vagyonszerző a négyéves meghatározott határidőn belül a lakóházat felépíti, meghagyja a felépítményre vonatkozó használatba vételi engedélyt, és szükséges ennek az Itv. 26. § (2) bekezdése szerinti igazolása is. A konjuktív feltételek nem teljesítése a többlet illetékfizetés szankcióját vonja maga után.
A jelen ügyben alkalmazandó Itv. 26. § (10) bekezdése egyértelműen tartalmazza, hogy a 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyilatkozattételre előírt határidő elmulasztása esetén az illetékkedvezmény nem adható meg. Ennek alapján is megállapítható, hogy a lakóház határidőn belüli felépítése nem elégséges, szükséges a meghatározott nyilatkozattétel határidőn belüli megtételére is. Ez a felperes esetében azonban elmaradt.
A felperes az Itv. 26. § (2) bekezdésében írt bejelentési kötelezettségének határidőben nem tett eleget, és tévesen hivatkozott arra, hogy az igazolási kötelezettséget teljesítette a lakóház megépítésének földhivatalhoz történő bejelentésével.
E körben a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy az Itv. 91. § (1) bekezdésében írt bejelentés, és az Itv. 26. § (2) és (10) bekezdéseiben írt igazolások nem azonosak. Ez utóbbi bejelentéseket ugyanis a feltételes kedvezményt biztosító hatósághoz, azaz az illetékhivatalhoz kell teljesíteni. Az erre vonatkozó kioktatást a fizetési meghagyás is megfelelően tartalmazta.
Az Itv. 91. § (1) bekezdése alapján az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést kell az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel teljesíteni. A perbeli esetben azonban már az illeték kiszabása megtörtént, de annak megfizetését felfüggesztették. Itt tehát nem újabb illetékkiszabás célját szolgáló bejelentésről van szó, hanem a feltételes illetékmentesség feltételének megvalósulását kell bejelenteni és igazolni, melyet közvetlenül az illetékhivatalnál kell megtenni.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. II. 39.148/2005. sz.)