adozona.hu
BH 2006.7.217
BH 2006.7.217
Nem állapítható meg a szövetkezeti közgyűlési határozat jogsértő volta azon a címen, hogy az éves kiosztható eredményből indokolatlanul nagyobb hányadot térített vissza a személyesen közreműködő tagoknak - A részesedés mértéke - jogszabálysértés vagy alapszabállyal ellentétes rendelkezés hiányában - nem bírálható felül [1992. évi I. tv. (Sztv.) 13. § (1) bek., 45. § (1) bek. a) pont, 61. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek fellebbezése folytán indult másodfokú eljárás során, az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az alperes 2004. május 24-én tartott közgyűlésén hozott 2/2004. számú határozatot hatályon kívül helyezte. A felperesek perköltség fizetésére kötelezését mellőzte, és az alperest kötelezte, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felpereseknek 100 000 Ft első- és másodfokú eljárási költséget. Határozatának indokolása szerint, tévedett az elsőfokú bíróság, amikor úgy ítélte,...
BH 2006.7.217 Nem állapítható meg a szövetkezeti közgyűlési határozat jogsértő volta azon a címen, hogy az éves kiosztható eredményből indokolatlanul nagyobb hányadot térített vissza a személyesen közreműködő tagoknak - A részesedés mértéke - jogszabálysértés vagy alapszabállyal ellentétes rendelkezés hiányában - nem bírálható felül [1992. évi I. tv. (Sztv.) 13. § (1) bek., 45. § (1) bek. a) pont, 61. § (1) bek.].
A felperesek fellebbezése folytán indult másodfokú eljárás során, az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az alperes 2004. május 24-én tartott közgyűlésén hozott 2/2004. számú határozatot hatályon kívül helyezte. A felperesek perköltség fizetésére kötelezését mellőzte, és az alperest kötelezte, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felpereseknek 100 000 Ft első- és másodfokú eljárási költséget. Határozatának indokolása szerint, tévedett az elsőfokú bíróság, amikor úgy ítélte, hogy a felperesek által támadott, a 2003. évi mérleg és eredményfelosztásról szóló közgyűlési határozat nem ütközik sem a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvénybe (továbbiakban: Sztv.), sem az alperes tagjai által elfogadott alapszabály rendelkezéseibe. Az Sztv. 13. §-ában előírt feltételek hiányában, ezért a felperesek keresetét el kellett utasítani. Az ítélőtábla álláspontja szerint ugyanis az Sztv. 20. § (1) bekezdés f) pontjának, 45. § (1) bekezdés a) pontjának, illetve 61. § (1) bekezdésének és (2) bekezdésének egybevetéséből az volt megállapítható, hogy a támadott közgyűlési határozat, az adózott eredmény felosztásakor, a személyesen közreműködők javára, indokolatlanul és ésszerűtlenül nagyobb hányadot biztosított. A másodfokú bíróság ezt az indokolatlan és ésszerűtlen megkülönböztetést, a jogszabályhely megjelölése nélkül, jogszerűtlennek minősítette.Az alperes a jogerős ítélettel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmében kérte annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Előadta, hogy a támadott határozat az ügy érdemi elbírálására kihatóan sérti az Sztv. 3. §-át, 15. § a) pontját, 20. § (1) bekezdés f) pontját, 45. § (1) bekezdés a) pontját, 61. § (1) bekezdését, 61. § (2) bekezdését, továbbá az Sztv. 13. § (1) bekezdését. Hangsúlyozta, hogy az Sztv. 3. §-a, 15. § a) pontja, 20. § (1) bekezdés f) pontja, 61. § (1) bekezdése értelmében, a szövetkezeti tagság, illetve a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntéshozatal. Az Sztv. 45. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve 61. § (2) bekezdésében írt korlátozó rendelkezések, a tagok közötti felosztás arányára nézve, tételes előírást nem tartalmaznak. Ebből következően, ha az Sztv. 61. § (2) bekezdése szerint, a személyes közreműködők részére, a közgyűlés határozata, a kiosztható eredmény nagyobb hányadát biztosítja, a bíróságnak nincs hatásköre, a megállapított arányt méltányosságból felülbírálni. A felperesek által támadott közgyűlési határozat törvénysértésének, illetve alapszabályba ütközésének hiánya miatt, az alperes marasztalásának nem volt helye. Az alperes sérelmezte azt is, hogy a másodfokú bíróság, kereseti kérelem hiányában, a támadott közgyűlési határozatnak, a 2003. évi mérleg elfogadásáról szóló döntését is hatályon kívül helyezte.
A felperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben indítványozták a jogerős ítélet hatályban fenntartását.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy a támadott határozat, az alábbiakra tekintettel jogszabálysértő.
Az Sztv. 15. § a) pontja szerint, a szövetkezet tagsága maga dönt a szövetkezet működésének, gazdálkodásának és a tagok érdekeit szolgáló más tevékenységének kérdésében. Az Sztv. 20. § (1) bekezdés f) pontja értelmében, az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Az Sztv. 61. § (2) bekezdése ehhez azt is hozzáteszi, hogy a szövetkezet az adózott eredményével az Sztv. keretei között szabadon rendelkezik. Az adózott eredmény felosztására vonatkozóan, az Sztv. 45. § (1) bekezdése tartalmaz korlátozó rendelkezéseket. Eszerint a tag alapvető joga, hogy részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, és személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának, és egyéb érdekeltségének megfelelően részesedjen a gazdálkodás eredményéből. A kiosztható eredmény felosztására vonatkozóan, az Sztv. 61. § (2) bekezdése is tartalmaz előírást. Akként rendelkezik, hogy az eredmény nagyobb részét, a személyes közreműködés arányában kell visszatéríteni a tagoknak.
Az Sztv. a hatáskörre vonatkozó és az említett korlátozó rendelkezéseken túl, tételes, a felosztás arányára nézve számszerű előírást nem tartalmaz. Mindebből következik, hogy az Sztv. 22. § (3) bekezdésében foglaltak szerint, a közgyűlésen jelen lévő tagok több mint felének szavazatával elfogadott, az adózott eredmény felosztásáról szóló közgyűlési határozatot a bíróság, az Sztv. 45. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve az Sztv. 61. § (2) bekezdésében előírt keretek között vizsgálhatja csak. A felperesek által támadott határozat alapján az állapítható meg, hogy a személyesen közreműködők, a kiosztható eredményből nagyobb részben részesültek. A részesedés mértéke a hivatkozott jogszabályok értelmében azonban, felül nem bírálható. Az a körülmény, hogy a határozat a felperesekre nézve sérelmes, jogszabálysértés, illetve az alapszabállyal ellentétes rendelkezés hiányában, hatályon kívül helyezést nem eredményezhet.
A jogerős ítélet emiatt, az Sztv. 13. § (1) bekezdését, az ügy érdemére kihatóan sérti. Nem volt helye ugyanis az elsőfokú bíróság ítélete megváltoztatásának, és a felperest keresetnek való helyt adásnak.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság, a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján, az Sztv. 13. § (1) bekezdésének megsértését megállapítva, a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatot hatályon kívül helyezve, a felperesek keresetét elutasító elsőfokú bírósági ítéletet helybenhagyta.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30.158/2005. sz.)