adozona.hu
BH+ 2006.6.284
BH+ 2006.6.284
A "kellő körültekintés" fogalmát az általános forgalmi adó visszaigénylése, illetve a levonási joggal való élés körében kell értelmezni [1992. évi LXXIV. tv. 44. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság vizsgálta a felperes 2002. évi általános forgalmi adó visszaigénylését. A vizsgálat megállapította, hogy a felperes 2002. szeptember 12-én vállalkozási szerződést kötött a T. Kft.-vel útalapkészítési, tereprendezési, aszfaltozási munkálatok végzésére. A T. Kft. a számlán 5 millió forint adóalap figyelembe vételével 1 250 000 forint általános forgalmi adót számolt el. A felperes e számla alapján általános forgalmi adólevonási jogával élt. A vizsgálat megállapította, hogy a kibocs...
BH+ 2006.6.284 A "kellő körültekintés" fogalmát az általános forgalmi adó visszaigénylése, illetve a levonási joggal való élés körében kell értelmezni [1992. évi LXXIV. tv. 44. §]
Az adóhatóság vizsgálta a felperes 2002. évi általános forgalmi adó visszaigénylését. A vizsgálat megállapította, hogy a felperes 2002. szeptember 12-én vállalkozási szerződést kötött a T. Kft.-vel útalapkészítési, tereprendezési, aszfaltozási munkálatok végzésére. A T. Kft. a számlán 5 millió forint adóalap figyelembe vételével 1 250 000 forint általános forgalmi adót számolt el. A felperes e számla alapján általános forgalmi adólevonási jogával élt. A vizsgálat megállapította, hogy a kibocsátott számla hiteltelen. A számla ugyanis egy olyan számlatömbből származott, amelyet egy közlekedési baleset során üresen hagyott gépjárműben találtak meg. A számlatömb eredete nem volt megállapítható, ebből a számlatömbből több társaság is számlát állított ki.Az ellenőrzés alapján az elsőfokú hatóság a felperes terhére 1 250 000 forint általános forgalmi adóhiányt, 625 000 forint bírságot, és 270 000 forint késedelmi pótlékot állapított meg.
A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú hatóság 2004. június 17-én az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítéletét az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 32. § (1) bekezdés a) pontja, 35. § (1) bekezdése, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.) 166. § (1) és (2) bekezdése, továbbá az Áfa tv. 44. § (5) bekezdés rendelkezései alapján megállapította, hogy az adóhatóság által vizsgált számla nem tekinthető tartalmilag hitelesnek.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő döntés meghozatalát.
A felperes ismételten arra hivatkozott, hogy jogszerűen és körültekintően járt el az adott munka megrendelésekor. A vállalkozó hasonló munkáját az I. Kft.-nek K., G. úti telephelyén megtekintette, ezzel meg volt elégedve, és ezt követően kötötte meg a számlakibocsátóval a vállalkozási szerződést. A felperes a felülvizsgálati kérelme kiegészítésében az Áfa tv. 44. § (5) bekezdésére hivatkozott. Előadta, hogy a gazdasági esemény megtörténtét követő egy év múlva volt az adóhatósági ellenőrzés, ezért nem emlékezett arra, hogy ki volt a vállalkozó cég képviselője, akivel a munkálatok végzésére megállapodást kötött.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást végzésével elrendelte.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, és helytálló volt a levont jogi következtetése is.
A felperes lényegében nem vitatta, hogy az a számla, amelyre az általános forgalmi adó levonási jogát alapította, tartalmilag nem volt megfelelő, nem volt hiteles, mivel nem lehetett megállapítani, mely számlatömbből származott és ki volt a számla kibocsátója. A felperes a felülvizsgálati eljárás során azt hangsúlyozta, hogy ezért volt mégis jogosult az általános forgalmi adó levonására, mivel az Áfa tv. 44. § (5) bekezdésében írt feltételek megvalósultak, az ügylet kötésekor kellően körültekintő volt, mivel a vele szerződő vállalkozó referenciaként bemutatott munkáját is megtekintette.
A Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az Áfa tv. 44. § (5) bekezdésében írt "kellő körültekintés" fogalma az általános forgalmi adó visszaigénylése, illetve a levonási jog alkalmazása körében értelmezendő. E körben kell a vállalkozóknak a kellő körültekintést tanúsítani. Kellő körültekintést kell tanúsítania a szerződés megkötésekor, teljesítése, és az ezzel kapcsolatos számviteli bizonylatok kiállítása, befogadása során. Önmagában tehát az a tény, hogy a felperes meggyőződött az elvégzendő munka minőségi megvalósításának lehetőségéről, nem jelenti azt, hogy kellő körültekintéssel járt volna el a szerződő partnerének a jogszabályban előírt működési illetőleg számla kibocsátási jogosultságával kapcsolatosan.
Az elsőfokú bíróság megfelelően értékelte - az adóhatósággal egyezően -, hogy a felperes nem tudta megnevezni, hogy a vállalkozási szerződést kivel kötötte meg, ennek megfelelően nem volt tudomása arról sem, hogy a számlakibocsátó személye és a tényleges teljesítést végző azonos volt-e. Ez azt jelenti, hogy a felperes nem tanúsított kellő körültekintést, és így az általa adólevonási jog gyakorlására bemutatott - egyébként a jogszabálynak meg nem felelő -, tartalmilag hiteltelen számlára általános forgalmi adó levonási jogot nem alapíthatott.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet nem volt jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Kfv.I.35.103/2005.)