adozona.hu
EH 2005.1259
EH 2005.1259
Az egyszerűsített vállalkozói adótörvény 2. § (3) bekezdésének a)-e) pontjában írt feltételek együttes fennállása esetén lehet az adózó az eva alanya [2002. évi XLIII. tv. 2. § (1) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2002. december 20-án bejelentkezett az egyszerűsített vállalkozói adótörvény (eva) hatálya alá. Az adóhatóság nyilvántartásba vette, utóbb a 2002. évi adóbevallás benyújtását követően megállapította, hogy a felperes a törvényi feltételeknek nem felelt meg, ezért elsőfokú határozattal a felperest 2003. január 1-jére visszamenőleges hatállyal törölte az eva adóalanyok köréből.
A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyt...
A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A határozat indoka az volt, hogy a felperes a bejelentkezést megelőző naptári évben általa végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás alapján vállalkozói bevételt nem számolt el, ezért az egyszerűsített vállalkozói adóhoz történő bejelentkezés egyik feltételét nem teljesítette.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
Az alperes a kereset elutasítását kérte és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítéletében az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva. tv.) 2. § (1) bekezdésére, 2. § (3) bekezdésének a) és e) pontjára hivatkozott, majd ennek alapján megállapította, hogy mivel a felperes 2002. évi személyi jövedelemadó bevallásában egyéni vállalkozásból származó bevételt nem vallott be, így a törvényben előírt feltételek mindegyike nem teljesült. Az adóhatóság jogszerűen rendelkezett a felperes nyilvántartásból való törléséről. Az utólagos 2002. adóévre vonatkozó önellenőrzés a határozat jogszerűségét nem érintette.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő döntés meghozatalát.
A felperes megismételte és hangsúlyozta, hogy mivel 2002. év végéig kellett megtennie az Eva. törvény hatálya alá való bejelentését, így valamennyi feltétel az év végéig nem teljesülhetett. Ugyanakkor nem zárta ki a jogszabály, hogy utólag az adóév bevallását önrevízióval módosítsa, és ez esetben a feltételt utóbb megvalósíthatta.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Eva. törvény 2. § (3) bekezdésének a) és e) pontjában írt feltételek megléte esetén lehet adott adóévben meghatározott személy az eva adóalanya.
A perben eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperes ezeknek a feltételeknek 2002. évben megfelelt-e. A felperes lényegében nem vitatta, hogy amikor az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának 2003. évben bejelentkezett, az azt megelőző 2002. évre egyéni vállalkozásból bevételt nem vallott be. Az Eva. tv. 2. § (3) bekezdés a) és e) pontja szerint az adóalanyiság feltétele, hogy a magánszemély az általa végzett termékértékesítés vagy szolgáltatás-nyújtás alapján vállalkozói bevételt számolt el az adóévet megelőző naptári évben, és az azt megelőző adóévben.
A jogszabály egyértelmű rendelkezése alapján tévesen hivatkozott a felperes arra, hogy a feltétel kizárólag a vállalkozói tevékenység folytatása, nem pedig a bevétel elérése.
2002. évben a felperesnek ingatlan bérbeadásból származó bevétele volt, ez azonban nem minősül egyéni vállalkozói tevékenységből származó bevételnek. A jövedelem adókövetkezményét ugyanis nem a személyi jövedelemadó törvény egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályai szerint állapította meg.
A felperes a jogerős adóhatározat kézhezvételét követően 2004. április 20-án nyújtott be önellenőrzést az adóhatósághoz, melyben a bérbeadásból származó jövedelemadót 2802 Ft-tal növelte meg. Ezen önellenőrzésből nem derült ki, hogy a felperes milyen külön adózó jövedelmet vallott be, ezen túl helytállóan hivatkozott az adóhatóság és az elsőfokú bíróság arra is, hogy az adóhatósági vizsgálat lezárta, illetőleg a jogerős határozat kézhezvételét követő önellenőrzés nem vehető figyelembe a határozat jogszerűségének elbírálásakor.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.218/2004. sz.)