adozona.hu
EH 2005.1209
EH 2005.1209
A biztosítási szerződés olyan kikötése, amely szerint a biztosító általános forgalmi adóval növelt javítási költséget csak az adó befizetését tanúsító számla alapján téríti, a felek szerződési szabadsága körébe tartozik [Ptk. 567. §; 1992. évi LXXIV. tv. 3. §, 4. §, 43. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős ítélet kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 794 418 forintot és a tőkének 2002. október 26-ától a kifizetésig járó évi 11% kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Megállapította, hogy a felperes a tulajdonát képező személygépkocsival 2002. október 7-én saját hibás közúti balesetet szenvedett. A baleset időpontjában az alperesnél Casco biztosítással rendelkezett. Módosított keresetével 698 004 forint és kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
...
Megállapította, hogy a felperes a tulajdonát képező személygépkocsival 2002. október 7-én saját hibás közúti balesetet szenvedett. A baleset időpontjában az alperesnél Casco biztosítással rendelkezett. Módosított keresetével 698 004 forint és kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
Az alperes a kereset jogalapját nem vitatta. Összegét a biztosítási feltételek (JCKF 5 feltétel 2. fejezetének II/8. pontja) vitatta, és 597 441 forint összegre a felperesnek egyezségi ajánlatot tett, amit a felperes nem fogadott el.
A bíróság a felek egyező előadása alapján megállapította, hogy a gépkocsi javítási költsége 936 250 forint volt, melyből levonta a 10% önrészt és a felperes által elismert 48 207 forint díjhátralékot. Megállapította, hogy az alperes által hivatkozott szerződési feltétel a Ptk. 4. § (1) bekezdését sérti, a Ptk. 202. §-a értelmében semmis. Amennyiben elfogadná e szerződési feltételt, és nettó javítási költség megfizetésére kötelezné az alperest, a magánszemély károsult hátrányosabb helyzetbe kerülne az áfa-visszaigénylésre jogosult gazdasági társasággal szemben.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes az ítélet támadott részének hatályon kívül helyezését és 597 441 forintot meghaladóan a kereset elutasítását indítványozta. Előadta, hogy a Ptk. 201. § (1) bekezdése alapján a szerződés részévé tették a vonatkozó szerződési feltételt. Eszerint számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító az áfa nélkül kalkulált átlagos nettó helyreállítási költséget téríti meg. Ez a rendelkezés nem ütközött a Ptk. 567. § (1) bekezdésébe sem. A bíróságnak nem a kárkötelem, hanem a felek szerződéses jogviszonya alapján kellett volna rendelkezni az alperes által teljesítendő szolgáltatás mértékéről. Részletesebb indoklás hiányában is vitatta a szerződés uzsorás jellegét és azt, hogy egyoldalú, aránytalan vagy tisztességtelen előnyt kötött volna ki.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult.
Állította, hogy az alperes által hivatkozott szerződési feltétel a Ptk. 567. § (1) bekezdése, 202. §-a alapján semmis. Az alperes áfa összegének elismerésével kapcsolatos eljárása sérti a Ptk. 4. § (1) bekezdésében meghatározott jogelvet.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A peres felek a Ptk. 548. § - 558. §-ában szabályozott Casco vagyonbiztosítási szerződést kötöttek a perbeli gépjárműre. A szerződés és az azt kiegészítő biztosítási feltételek alapján az alperes a Ptk. 536. § (1) bekezdése alapján vállalta, hogy a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződési feltételek által meghatározott szolgáltatást teljesít a felperesnek. A vonatkozó, JCKF 5 feltétel 2. fejezetének II/8. pontja szerint az alperes számla nélkül történő helyreállítás esetén minden esetben az áfa nélkül kalkulált, a javítóiparban a kár időpontjában alkalmazott átlagos nettó helyreállítási költséget téríti meg.
Az alperes helyesen utalt a Ptk. 200. § (1) bekezdésének a rendelkezésére, amely szerint a felek a szerződés tartalmát szabadon állapíthatták meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhettek, ha a jogszabály az eltérést nem tiltja.
Az eljárt bíróság tévesen értékelte e szerződési kikötést jogszabályba ütköző, illetve uzsorás jellegű szerződési feltételként. Az adott szerződési keretek között a biztosított felperes szabadon választhatott két lehetőség között:
- Az általános forgalmi adót is tartalmazó számlát nyújt be a biztosítónak a gépkocsi javítási költségeiről. Ez esetben a bruttó számlaösszeg térítését igényelhette volna. Maga a számla tanúsította volna okirati bizonyító erővel, hogy a szolgáltatás általános forgalmi adó vonzatát az állammal szemben teljesítették, és az azzal egyező összegű költségrészt a biztosított a javítás szükségszerű költségeként megfizette [az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 3. § a) pontja, 4. § (1) bekezdése, 43. § (1) bekezdés a) pontja].
- A felperes választhatta azonban azt a megoldást is, hogy a sérült gépjárművet áfa-fizetési kötelezettséggel nem járó módon javítja vagy javíttatja meg, vagy a gépjárművet egyáltalán nem javíttatja. Az áfa-fizetéssel nem járó megoldás esetén a jogszabály, és az azzal összhangban álló Casco biztosítási szerződési feltétel alapján sem igényelhette annak a költségnek a megtérítését, ami a gépjármű károsodásával kapcsolatban nem merült fel.
Téves tehát az eljárt bíróságnak és a felperesnek a szerződési feltétel érvénytelenségére utaló valamennyi indoka. A szerződési feltétel nem ütközik a Ptk. 567. § (1) bekezdésébe, hiszen lehetővé teszi a biztosított számára a kártérítési és biztosítási jog által elismert legmagasabb színvonalú szakszervizi szolgáltatás költségének a megtérítését, ha a károsult ezt igazoltan igénybe veszi. Ugyanezen okból kizárható a szerződés uzsorás jellege is a Ptk. 202. §-a alapján. Az eljárt bíróság a szerződési feltételnek a Ptk. 209. § (1) bekezdésén alapuló megtámadása hiányában ki sem térhetett volna a vitatott feltétel egyoldalú, aránytalan és tisztességtelen előnyöket tartalmazó jellegére.
Helyesen érvelt az alperes felülvizsgálati kérelmében azzal, hogy az eljárt bíróság téves döntésének a kiindulópontja az a megközelítés volt, mellyel a felek jogviszonyát kártérítési és nem szerződéses kötelemnek tekintette. A teljes kártérítés elve maradéktalanul a szerződésen kívüli és azzal egyező elbírálású egyéb kártérítési jogviszonyokban érvényesül. A felek vagyonbiztosításra irányuló szerződéses jogviszonyában azonban a felek a Ptk. 200. § (1) bekezdése alapján szabadon megállapodhattak a biztosítási káreseménnyel okozott kár megtérítésének a módjában, mértékében és egyéb feltételeiben. Ennek megfelelően jogszerűen kizárhatták az adott körülmények között ténylegesen fel sem merülő költség, (kárelem) a javítási költség általános forgalmi adó vonzatának a megtérítését.
Az ismertetett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján felülvizsgálattal támadott részében hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú ítéletet ebben a keretben megváltoztatta, és az alperes marasztalását az összegszerűségében egyébként nem vitatott, az önrész és a díjhátralék levonásával megállapított nettó javítási költségre és kamataira szállította le.
(Legf. Bír. Pfv. VIII. 20.730/2005. sz.)