adozona.hu
EH 2005.1248
EH 2005.1248
A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésben az érdekegyeztetés során kötött megállapodás nem minősül közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabálynak [Ktv. 65/B. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes határozatlan időre szóló közszolgálati jogviszonyát az alperes a 2003. november 17-én kelt intézkedésével a Ktv. 17. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Kormány által elrendelt létszámcsökkentésre hivatkozva felmentéssel megszüntette.
A felperes a keresetében a felmentés jogellenességének megállapítását és a visszahelyezés mellőzésével a jogkövetkezmények alkalmazását, nem vagyoni kártérítés és jubileumi jutalom megfizetését kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes a Köztisztviselő...
EH 2005.1248 A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésben az érdekegyeztetés során kötött megállapodás nem minősül közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabálynak [Ktv. 65/B. §].
A felperes határozatlan időre szóló közszolgálati jogviszonyát az alperes a 2003. november 17-én kelt intézkedésével a Ktv. 17. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Kormány által elrendelt létszámcsökkentésre hivatkozva felmentéssel megszüntette.A felperes a keresetében a felmentés jogellenességének megállapítását és a visszahelyezés mellőzésével a jogkövetkezmények alkalmazását, nem vagyoni kártérítés és jubileumi jutalom megfizetését kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes a Köztisztviselő Érdekegyeztető Tanácsban (KÉT) a kormányzati oldal és a munkavállalói oldal között, az 1106/2003. (X. 31.) Korm. határozatban elrendelt kormányzati létszámcsökkentés végrehajtásáról szóló megállapodás egyetlen pontját sem tartotta be, holott az a létszámcsökkentésben érintett intézményekre kötelező. Az alperesnél volt felajánlható, betöltetlen munkakör, valamint indokoltabb lett volna más köztisztviselő jogviszonyának megszüntetése.
A munkaügyi bíróság a közszolgálati jogviszony megszüntetése jogellenessége megállapítására irányuló keresetet közbenső ítéletével elutasította.
Az ítélet indokolása szerint a felek között nem volt vitás, hogy az alperesnél a négy fő létszámleépítésre a kormányzati létszámcsökkentésről szóló 1106/2003. (X. 31.) Kormányhatározat alapján került sor. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) 1. § (1) bekezdése alapján a KÉT-ben létrejött megállapodás nem jogszabály. A Ktv. 71. § (2) bekezdése az Mt. 89. § (7) bekezdésében meghatározott felmondási korlátozás alkalmazását nem teszi lehetővé, a megállapodás 4. pontjában foglaltak pedig felmentési korlátozásként nem értelmezhetők. Az alperes intézkedése a Ktv. 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (4) bekezdésében foglaltaknak mindenben megfelel, ezért nem jogellenes.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes közszolgálati jogviszonyát, e miatt az 2004. július 2. napján szűnik meg.
A másodfokú bíróság az ítélet indokolásában rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság közbenső ítélete tartalma szerint részítélet, mivel egyes kereseti kérelmek felöl döntött.
Egyetértett az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással és az elsőfokú ítélet azon indokával, hogy a kormányhatározat és a KÉT-beli megállapodás nem jogszabály. Az ebből levont jogi következtetést illetően az elsőfokú bíróság álláspontját nem osztotta. Abból indult ki, hogy a Ktv. 65/B. §-a a KÉT feladatává teszi a Kormány, valamint a Köztisztviselők Országos Munkavállalói Érdek-képviseleti Szerveinek tárgyalócsoportja között megállapodások kötését. A joghasonlatosság elve alapján alkalmazandónak tekintette a Ptk. 198. § (1) bekezdését, amelyből arra következtetett, hogy az érdekegyeztetési fórumban létrejött megállapodás köti a Kormányt és a neki alárendelt közigazgatási szerveket. A Ktv. 17. § (1) bekezdés a) pontjában írt Kormány-döntésen nemcsak a döntés kereteit tartalmazó kormányhatározatot, hanem a KÉT-ben létrejött megállapodást is érteni kell, ezért a megállapodás 4. pontjában foglalt felmentési korlátozás az alperesre irányadó. Ezért a másodfokú bíróság megállapította, hogy mivel a felperes az 55. életévét betöltötte és a végkielégítés alapjául szolgáló közszolgálati időn belül a Ktv. 19/A. § (1)-(2) bekezdése értelmében nyugellátásra nem szerzett jogosultságot, közszolgálati jogviszonyát a megállapodásban foglaltaknak megfelelően, csak szakmailag rendkívül indokolt esetben lehetett volna megszüntetni, ennek indokolása azonban a felmentésben fel sem merült.
A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan új eljárás elrendelését kérte. A Jat. 2. § e) pontjára hivatkozott, miszerint az Országgyűlés törvényben szabályozza a munkaviszony és a munkavédelem alapvető szabályait. A jogviszony megszüntetésével, valamint a felmondási (felmentési) tilalmakkal és korlátozásokkal kapcsolatos kérdések a munkaviszony alapvető kérdései közé tartoznak, ennélfogva törvényi szintű szabályozást igényelnek. A KÉT-ben kötött megállapodás nem jogszabály, ezért kötelező jogi normának nem tekinthető, és az Mt. 90. §-ában foglalt felmondási tilalmak, korlátozások körét nem bővítheti ki. Ezen túlmenően utalt arra, hogy a Ktv. 65/B. § (2) bekezdése szerint a KÉT hatáskörébe nem tartozik az alapvető munkajogi kérdésekben országos szintű megállapodás kötése.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős közbenső ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
1. Az alperes a felperes közszolgálati jogviszonyát a Ktv. 17. § (1) bekezdés a) pontja alapján szüntette meg felmentéssel az 1106/2003. (X. 31.) Korm. határozatban elrendelt létszámcsökkentésre hivatkozással.
A Kormány a hivatkozott határozata 1.a) pontjában elrendelte a mellékletben felsorolt központi és területi szervek esetében az ott meghatározott mértékű létszámcsökkentés - munkajogi szabályok betartásával történő - végrehajtását.
Az alperes nem vitatottan e határozat alapján, az alperesnél négy főt érintő létszámcsökkentés keretei között hozta meg felmentő intézkedését.
Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a létszámcsökkentés során a felperes kiválasztásánál az alperes nem gyakorolta rendeltetésellenesen jogát. Ezt a felperes fellebbezésében nem támadta.
2. A közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetésének jogi feltételeit a törvény határozza meg [Ktv. 17. §, Ktv. 71. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Mt. 90. § (1)-(2) bekezdés]. A törvény keretei között a munkáltatói jogkör gyakorlója választhatja ki, hogy kinek a jogviszonyát szünteti meg. E tekintetben a Ktv. a munkaviszony megszüntetésénél irányadó felmondási korlátozásra vonatkozó szabályt [Mt. 89. § (7) bekezdés] nem rendeli alkalmazni.
A köztisztviselők érdekeinek egyeztetése céljából - a Ktv. 65/B. § (1) bekezdése szerint - Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (KÉT) működik. A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben a KÉT-et véleményezési jog illeti meg [Ktv. 65/B. § (2) bekezdés a) pont], illetve tájékoztatás-kérési, javaslattételi joga van [Ktv. 65/B. § (3) bekezdés]. E szabályokból nyilvánvalóan nem vonható le olyan következtetés, hogy az érdekegyeztetés során felmerült vitás kérdésben kötött megállapodás közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály lenne, illetve az a törvénytől eltérhetne.
Ezek szerint abból az általános elvből, hogy a megállapodás az azt kötő feleket köti, a "munkáltatóra" kötelező felmentési korlátozásra levont következtetés nem felel meg a törvénynek. Ilyen megállapodásra, illetve szabályozásra a Ktv. nem ad felhatalmazást. (A Megállapodás 15. pontja egyébként összhangban áll az előbbiekkel, amennyiben a Kormány azt vállalta, hogy a megállapodásban foglaltakat "a munkáltató felé gyakorolt irányítás eszközeivel biztosítja".)
A kifejtettekre tekintettel a jogerős ítélet a Megállapodás 4. pontjában foglaltakra tekintettel a felmentés jogellenességét törvénysértően állapította meg.
A megyei bíróság - az előbbi téves jogi álláspontjából adódóan - a felperes Ktv. 17. § (4) bekezdésével kapcsolatos fellebbezési támadását illetően a fellebbezést nem bírálta el.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdés alapján hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.739/2004. sz.)
Bírósági jogesetek
BH+ 2007.2.88 A közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetésének jogi feltételeit a törvény határozza meg. Az érdekegyeztetés keretében kötött megállapodás kollektív szerződésnek, közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabálynak nem minősíthető [Ktv. 17. §, 65/B. §, 71. §].
