MBH 2006.05.139

A jelenleg hatályos, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) az előtársaság cégalapítására vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést. A 2006. július 1. napján hatályba lépő, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (új Gt.) 16. § (1) bekezdés f) pontja már tartalmazza azt az egységes bírói gyakorlat alapján kialakult tiltó rendelkezést, hogy előtársaság gazdasági társaságot nem alapíthat. A jelenleg hatályos, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljár

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az alperesi céget a 2004. november 10-én kelt létesítő okirattal dr. Zs. Gábor és a W. Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság alapította.
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság az alperest alapító W. Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaságot 2004. november 17-én jegyezte be a cégjegyzékbe, Cg.01-09-732070 cégjegyzékszám alatt.
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a 2005. január 6-án kelt és a Cégközlöny 2005. február 3-i számában közzétet...

MBH 2006.05.139 A jelenleg hatályos, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) az előtársaság cégalapítására vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést.
A 2006. július 1. napján hatályba lépő, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (új Gt.) 16. § (1) bekezdés f) pontja már tartalmazza azt az egységes bírói gyakorlat alapján kialakult tiltó rendelkezést, hogy előtársaság gazdasági társaságot nem alapíthat.
A jelenleg hatályos, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 47. § (2) bekezdése alapján, ha a bejegyző végzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége nem küszöbölhető ki, az érvénytelenség megállapítása mellett a határozatban megállapított időpontig a létesítő okiratot hatályossá nyilvánítja a bíróság, egyben a bejegyző végzést az ítéletében meghatározott időponttal hatályon kívül helyezi.
Az előtársaság által alapított, így érvénytelen szerződés alapján cégjegyzékbe bejegyzett társaság ellen - 2006. július 1-jét megelőzően - bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perben nincs lehetőség az érvénytelenség "kiküszöbölésére".
A 2006. július 1. napján hatályba lépő, a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (új Ctv.) a jelenleg hatályos szabályozástól eltérően, a 68. § (4) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy a cégbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perben a cég bejegyzésére vonatkozó végzés teljes hatályon kívül helyezésének, illetve a létesítő okirat érvénytelensége megállapításának csak az új Gt. 12. § (4) bekezdésében foglalt érvénytelenségi okok fennállása esetén van helye.
Ebből következik, hogy az új Gt. és az új Ctv. rendelkezései alapján már nem lesz lehetőség - az előtársaságok által alapított cégek ellen indított bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása mellett - a bejegyző végzés teljes hatályon kívül helyezésére.
Az alperesi céget a 2004. november 10-én kelt létesítő okirattal dr. Zs. Gábor és a W. Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság alapította.
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság az alperest alapító W. Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaságot 2004. november 17-én jegyezte be a cégjegyzékbe, Cg.01-09-732070 cégjegyzékszám alatt.
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a 2005. január 6-án kelt és a Cégközlöny 2005. február 3-i számában közzétett Cg.01-09-732601/5. számú végzésével jegyezte be a cégjegyzékbe az alperesi társaságot.

A Fővárosi Főügyészség a 2005. február 25-én előterjesztett keresetében kérte, hogy a bíróság az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 47. § (2) bekezdése alapján a 2004. november 10-én kelt létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása mellett az okiratot a határozatában megállapított időpontig nyilvánítsa hatályossá, egyben a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg.01-09-732601/5. számú cégbejegyző végzését ugyanezzel az időponttal helyezze hatályon kívül. Érdemben arra hivatkozott, hogy az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 3. § (1) bekezdése, 14. §-a, 15. §-a, 16. § (2) bekezdése valamint a Legfelsőbb Bíróság EBH 883/2003. számú határozata alapján az alperes 2004. november 10-i alapításában jogszerűen nem vehetett részt cégbejegyzés és jogalanyiság hiányában a W. Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság, mivel csak 2004. november 17-én jegyezték be a cégjegyzékbe. Így csak ettől a naptól fogva tekinthető gazdasági társaságnak, és csak ettől az időponttól vehetett részt gazdasági társaság alapításában. Az okirat érvénytelensége a Ctv. 47. § (1) bekezdése szerinti eljárásban nem küszöbölhető ki.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy - álláspontja szerint - a Gt. 3. § (1) bekezdése, amely kimondja, hogy gazdasági társaságot, üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot alapíthatnak, nem taxatív felsorolást tartalmaz. A Gt. 15. § (1) bekezdése - amely arról rendelkezik, hogy a cég bejegyzése előtt az előtársaság tagjainak személyében változás nem következhet be, a társasági szerződés módosítására nem kerülhet sor, nem kezdeményezhető a tag kizárására irányuló per és jogutód nélküli megszűnés vagy más gazdasági társasággá, illetve közhasznú társasággá való átalakulás nem határozható el - nem tiltja meg az előtársaságnak társaság alapítását. A felperes által hivatkozott legfelsőbb bírósági határozat tényállása a jelen esettől eltér. A Gt. 16. § (2) bekezdése szerint a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. Az alperesi társaság létrejöttekor annak alapítója már bejegyzett társaság volt, erre tekintettel az alperest bejegyző végzés nem tartalmaz jogszabályba ütköző adatot, így a Ctv. 46. § (1) bekezdése alapján előterjesztett kereset alaptalan.

Az elsőfokú bíróság a 2005. november 18. napján kelt 11.G.40.319/2005/10. számú ítéletében megállapította, hogy az alperes 2004. november 10. napján kelt létesítő okirata érvénytelen, azt az ítélet jogerőre emelkedéséig hatályossá nyilvánította, egyben a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg.01-09-732601/5. számú bejegyző végzését ugyanezzel az időponttal hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az államnak 21.000.- Ft illetéket.
Elrendelte a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság megkeresését, hogy gondoskodjon az ítélet rendelkező részének a Cégközlönyben való közzétételéről; valamint intézkedjen az alperes megszűntnek nyilvánításáról és a végelszámolási vagy felszámolási eljárás lefolytatása tárgyában.
Határozata indokolásában rögzítette, hogy a felperes keresetében írt releváns adatokat az alperes sem vitatta, és azokat a rendelkezésre álló okiratok is alátámasztották. A Gt. 3. §-ában foglalt felsorolás taxatív és abban az előtársaságok nem szerepelnek. A cégalapítás törvényes feltételeinek csak a már bejegyzett és a Gt. 16. § (2) bekezdése értelmében a bejegyzés napjával létrejött, teljes körű jogalanyisággal rendelkező gazdasági társaság felel meg. A W. Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaságot csak 2004. november 17. napján jegyezték be a cégjegyzékbe, csak ettől a naptól rendelkezett olyan jogalanyisággal, amely alapján egy másik gazdasági társaságot alapíthatott volna. A jogalanyisága hiányában kötött társasági szerződés a Ptk. 200. § (2) bekezdése szerint jogszabályba ütközik, ezért érvénytelen. A Gt. 14-15. § rendelkezései pedig az előtársaságokra nézve tartalmaznak speciális rendelkezéseket, nem pedig a gazdasági társaságok alapítására.
Figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság EBH 883/2003. szám alatt közzétett határozatára is, a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, hogy az alperesi társaság alapítása jogszabálysértő, a létesítő okirata érvénytelen. Nincs jelentősége annak sem, hogy az alapító társaságot előbb jegyezték be a cégjegyzékbe, mint az alperesi társaságot, mivel a létesítő okirat aláírásakor még nem rendelkezett teljes körű jogalanyisággal. Annak nem az alperes bejegyzésekor, hanem a létrehozatalakor kellett volna fennállnia.
A Ctv. 47. § (1) bekezdésében írt eljárás keretében nem volt kiküszöbölhető a létesítő okirat érvénytelensége, ezért az elsőfokú bíróság a Ctv. 47. § (2) bekezdése szerint határozott, amely úgy rendelkezik, hogy ha a bejegyző végzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége nem küszöbölhető ki, a bíróság az érvénytelenség megállapítása mellett a határozatban megállapított időpontig a létesítő okiratot hatályossá nyilvánítja, egyben a bejegyző végzést az ítéletében meghatározott időponttal hatályon kívül helyezi.

Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Érdemben fenntartotta az elsőfokú eljárásban tett előadását, hangsúlyozva, hogy a Gt. 3. § (1) bekezdése nem taxatív felsorolást tartalmaz, mivel a jogalkotó ezt kifejezetten nem jelölte meg "csak", "kizárólagos" illetve "kizárólag" kifejezések alkalmazásával, mint más jogszabályhelyek esetén, pl. a 4. § (1) bekezdésében, illetve a 6. § (1), (3) és (4) bekezdéseiben.
Amennyiben a Gt. 3. § (1) bekezdésben írt felsorolás mégis taxatív lenne, a 15. § (1) bekezdése nem tartalmaz az előtársaságok vonatkozásában társaság alapítását tiltó rendelkezést. Az elsőfokú bíróság által is hivatkozott legfelsőbb bírósági határozat tényállása annyiban tér el a jelen esettől, hogy ott az alperesi társaságot az anyacég bejegyzését megelőzően jegyezték be a cégjegyzékbe.
A Gt. 16. § (2) bekezdése szerint a gazdasági társaság a cégjegyzékbe bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. Ebből következik, hogy az alperesi társaság létrejöttekor annak alapítója már bejegyzett társaság volt, így jogellenes helyzet nem állt fenn. Ismételten utalt az alperes a fellebbezésében a Ctv. 46. § (1) bekezdésére, mely szerint a bejegyző végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt indíthat pert az ügyész. Jelen esetben a kereset nem megalapozott, mivel a bejegyző végzés a fentiek miatt nem tartalmaz jogszabályba ütköző adatot.
A másodfokú tárgyaláson kiegészített fellebbezésben hivatkozott továbbá arra is, hogy a 2006. július 1-jén hatályba lépő új társasági törvény, a 2006. évi IV. törvény 16. § (1) bekezdés f) pontja már kógens rendelkezésként tartalmazza, hogy előtársaság gazdasági társaságot nem alapíthat.
Álláspontja szerint ez az alperesi védekezést támasztja alá azáltal, hogy amennyiben a jelenleg hatályos törvény is tiltaná az előtársaság általi cégalapítást, úgy arról kifejezetten rendelkezne. Kifejtette végül, hogy a jövőben hatályba lépő törvény 12. § (4) bekezdésében felsorolt érvénytelenségi okok körében az előtársaság által történő cégalapítás nem szerepel.
Másodlagosan, az elsőfokú ítélet helybenhagyása esetén a cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezésének időpontját, a határozat végrehajthatósága érdekében méltányosan kérte meghatározni.

A Fellebbviteli Főügyészség a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, annak helyes indokai alapján. A felperesnek az új Gt.-re való utalása kapcsán előadta, hogy álláspontja szerint a jogalkotó a kialakult gyakorlatot építette be a törvény kógens rendelkezései közé.

A fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla érdemben nem találta alaposnak.

Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és a hatályos jogszabályi rendelkezések helytálló alkalmazásával, a ma már egységes bírói gyakorlatnak megfelelő, érdemben helytálló döntést hozott.

Az alperes fellebbezése olyan új tényállítást vagy bizonyítékot nem tartalmazott, amely alkalmas lett volna az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megváltoztatására vagy érdemben eltérő jogi következtetés levonására adott volna alapot.

A másodfokú bíróság a fellebbezés kapcsán rámutatott arra, hogy az elsőfokú ítéletben is hivatkozott EBH 883/2003. szám alatt közzétett döntésen túl a Legfelsőbb Bíróság már a 782/2002. számú Elvi határozatában is hasonlóan foglalt állást. A hivatkozott döntések egyértelműen tükrözik azt az egységes bírói gyakorlatot, amely szerint egy céget alapító, cégjegyzékbe még be nem jegyzett, előtársaság által aláírt társasági szerződést létre nem jött szerződésnek kell tekinteni, amelyre az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazandók.

A másodfokú tárgyaláson kiegészített fellebbezési érvelés vonatkozásában a Fővárosi Ítélőtábla a felperes álláspontját osztotta, amely szerint az új - jelen ügyben még nem alkalmazható - 2006. évi IV. törvény (új Gt.) a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kialakult egységes bírói gyakorlatot emeli jogszabályi szintre, kimondva, hogy előtársaság gazdasági társaságot nem alapíthat, illetve abban tagként nem vehet részt.

Nem alkalmazható azonban jelen ügyben, a szintén 2006. július 1-jén hatályba lépő, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (új Ctv.) - jelen szabályozástól eltérő - 68. § (4) bekezdése sem, amely szerint a cégbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a cég bejegyzésére vonatkozó végzés teljes hatályon kívül helyezésének, illetve a létesítő okirat érvénytelensége megállapításának csak az új Gt. 12. § (4) bekezdésében foglalt érvénytelenségi okok fennállása esetén van helye.
Tény, hogy az új Gt. 12. § (4) bekezdése - a kiegészített fellebbezésben hivatkozottak szerint - nem tartalmazza érvénytelenségi okként a jelen per tárgyát képező esetkört. Ez a jelenleg hatályos szabályozástól eltérő - szűkítő jellegű - jogi konstrukciót bevezető, még nem hatályos jogszabályi előírás a Ctv. 47. § (2) bekezdése kógens rendelkezéseinek eltérő értelmezéssel történő alkalmazására nem adhat alapot a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint.

Az egységes bírói gyakorlat alapján azonban megalapozott az alperes arra vonatkozó fellebbezési kérelme, hogy a határozat végrehajthatósága érdekében további határidőt kell biztosítani a cégbíróság számára.

Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezés kapcsán a fentiek szerint kiegészített indokolással, de érdemben annak helytálló indokai alapján - a Pp. 254. § (3) bekezdésének az alkalmazásával azzal hagyta helyben, hogy a létesítő okirat hatályosságának és a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésének az időpontját az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 90. napban határozta meg.

Figyelemmel arra, hogy az ügyész által indított perben az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, a másodfokú bíróságnak a perköltség viselése tárgyában nem kellett rendelkeznie.
(Fővárosi Bíróság 11.G.40.319/2005/10.
Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.019/2006/4.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.