adozona.hu
MBH 2006.05.137
MBH 2006.05.137
Ha a cégnek a törvény rendelkezése folytán nincs vezető tisztségviselője, a törvénysértő működés megszüntetése érdekében a törvényességi felügyeleti eljárást le kell folytatni. Ha a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárás folyamatban léte alatt a cégbíróság bejegyzi a cégjegyzékbe a társaság új vezető tisztségviselőjét, a másodfokú bíróság az eljárást befejezetté nyilvánítja.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az APEH egyik Igazgatósága 2005. április 21-én bejelentéssel élt a cégbíróságon, amely szerint a kérelmezett társaság cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezetője, M. Bence 1999. október 5-től ügyvezető igazgatója volt a G. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságnak, amelynek a felszámolását a Fővárosi Bíróság 2004. november 3-án elrendelte. M. Bence ügyvezetői tisztsége a N. Kft.-ben ezért az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 23. § (3) bekezdésébe ütközik, amely szerint a gazdasági tá...
MBH 2006.05.137 Ha a cégnek a törvény rendelkezése folytán nincs vezető tisztségviselője, a törvénysértő működés megszüntetése érdekében a törvényességi felügyeleti eljárást le kell folytatni.
Ha a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárás folyamatban léte alatt a cégbíróság bejegyzi a cégjegyzékbe a társaság új vezető tisztségviselőjét, a másodfokú bíróság az eljárást befejezetté nyilvánítja.
Az APEH egyik Igazgatósága 2005. április 21-én bejelentéssel élt a cégbíróságon, amely szerint a kérelmezett társaság cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezetője, M. Bence 1999. október 5-től ügyvezető igazgatója volt a G. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságnak, amelynek a felszámolását a Fővárosi Bíróság 2004. november 3-án elrendelte. M. Bence ügyvezetői tisztsége a N. Kft.-ben ezért az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 23. § (3) bekezdésébe ütközik, amely szerint a gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását (a felszámolás elrendelését) követő 3 évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, aki a felszámolást elrendelő jogerős végzés meghozatalának napját megelőző két évben legalább egy évig a felszámolásra kerülő társaságnál vezető tisztségviselő volt, kivéve, ha a vezető tisztségviselői megbízatására kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében került sor.A cégbíróság a bejelentés alapján a társasággal szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett, és a 2005. május 4. napján kelt 2. sorszámú végzésében - az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 54. § (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmények terhével - felhívta a társaságot, hogy tegye meg az észrevételeit - 30 napon belül - a beadványban foglaltakra és annak megalapozottsága esetén szüntessék meg az ügyvezető tekintetében fennálló összeférhetetlenséget, jelentsék be változásként az új ügyvezető adatait a törvényes mellékletekkel.
A végzést a bíróság a cég székhelyére kézbesítette, ahonnan az "ismeretlen helyre költözött" jelzéssel visszaérkezett.
A végzést - a tértivevény tanúsága szerint - az ügyvezető lakásán, édesanyja 2005. május 23-án átvette.
Az elsőfokú bíróság a 2005. június 27. napján kelt 3. sorszámú végzésében a céget eltiltotta a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította és elrendelte a végelszámolását. Végelszámolóként az N. Tanácsadó Kft.-t rendelte ki.
Határozata indokolása szerint a társaság ellen korábban a Fővárosi Főügyészség kérelmező kérelmére Cgt.01-04/004210 ügyszám alatt folytatott törvényességi felügyeleti eljárást a bíróság, mert a társaság a bejegyzett székhelyén nem volt elérhető és a tagok nem igazolták, hogy a társaság számlájára befizették a törzsbetétük második részletét. A bíróság abban az eljárásban a 2005. május 23-án jogerőre emelkedett 3. sorszámú végzésével a társasággal szemben pénzbírságot szabott ki.
Az APEH Igazgatósága bejelentése értelmében M. Bence ügyvezető tekintetében a Gt. 23. § (3) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenség áll fenn.
A bíróság a kérelmet észrevételezés céljából megküldte a társaság bejegyzett székhelyére és az ügyvezető lakcímére is. A székhelyről a felhívás "ismeretlen helyre költözött" jelzéssel visszaérkezett, azonban az ügyvezető lakásán azt az édesanyja átvette, a társaság azonban a mai napig a felhívásra nem nyilatkozott.
Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a társaság az összeférhetetlenséget nem szüntette meg, működése ezért törvénysértő. Ezen túlmenően a társaság a székhelyén nem érhető el, továbbá nem igazolt, hogy a törzstőkéje teljes egészében befizetésre került. Figyelemmel a korábban folyamatban volt eljárás hatástalanságára is, az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a cég nem kíván a továbbiakban sem törvényesen működni. Ezért nem látta célszerűnek olyan szankció alkalmazását, amely a törvénysértően működő céget továbbra is működni engedné. A hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárásban a Ctv. 54. § (1) bekezdés f) pontja alapján eltiltotta a további működéstől és megszűntnek nyilvánítása mellett az 55. § alapján végelszámolót rendelt ki.
A végzés a társaság székhelyéről ismét "ismeretlen helyre költözött" jelzéssel visszaérkezett, az ügyvezető lakcímén azt az édesanyja 2005. június 30. napján átvette.
A társaság jogi képviselője a végzés ellen 4. sorszám alatt fellebbezést nyújtott be azzal, hogy annak részletes indokait 15 napon belül nyújtja be a fellebbezési illeték egyidejű lerovása mellett. Fellebbezéséhez csatolta a meghatalmazását.
A cégbíróság a 2005. július 25-én kelt 5. sorszámú végzésében 15 napon belül a fellebbezés hivatalbóli elutasításának terhével felhívta a jogi képviselőt az illeték lerovására és a fellebbezés indokainak benyújtására.
A jogi képviselő az 5. sorszámú végzést július 29. napján átvette, majd 2005. augusztus 18. napján érkezett az elsőfokú bírósághoz a postán feladott kérelme, amely szerint a hiányok pótlására további 15 napos határidőt kér.
A cégbíróság a 2005. augusztus 23. napján kelt 7. sorszámú végzésével a 2005. július 19-én előterjesztett fellebbezést, valamint a határidő meghosszabbítása iránti kérelmet elutasította.
Döntését azzal indokolta, hogy a 3. sorszámú végzés 2005. június 30-i átvételétől eltelt idő elegendő a fellebbezés megindokolásához, ezért a határidő meghosszabbítására nem látott alapot. Tekintettel arra, hogy a fellebbezés továbbra is tartalmi és kellékhiányos, a Pp. 237. §-a alapján a fellebbezést is elutasította.
A társaság jogi képviselője a 7. sorszámú végzéssel szemben benyújtott fellebbezésében annak hatályon kívül helyezését és a 3. sorszámú végzéssel szemben előterjesztett fellebbezésének érdemi elbírálását kérte. Lerótta a fellebbezési illetéket és előadta fellebbezése indokait, amely szerint a jelen fellebbezés előterjesztésével egyidejűleg benyújtott változásbejegyzési kérelmével a cég törlésére okot adó törvénysértő állapotot megszüntette, a társaság új ügyvezetőt választott. A határidő hosszabbítása iránti kérelmének is az volt az indoka, hogy a változásbejegyzési kérelmet előterjeszthessék a cégbíróságon.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezéseket az alábbiak szerint megalapozottnak találta.
Elsődlegesen rögzítette, hogy a társaság jogi képviselője által 2005. szeptember 14. napján benyújtott kérelem alapján a cégbíróság a 2005. szeptember 20. napján kelt Cg.01-09-712246/24. számú végzésével törölte a cégjegyzékből M. Bence ügyvezetőt, egyidejűleg új vezető tisztségviselőként bejegyezte 2005. szeptember 1. napjától kezdődő hatállyal R. Miklóst.
A 7. sorszámú végzés ellen benyújtott fellebbezés kapcsán megállapította a másodfokú bíróság, hogy bár az elsőfokú eljárásban előterjesztett határidő hosszabbítás iránti kérelmében a jogi képviselő valóban nem jelölte meg annak okát, azonban kérelmének méltányolható indokát adta a fellebbezésében, amely szerint a céget megszűntnek nyilvánító végzés elleni fellebbezését azzal kívánta alátámasztani, hogy egyidejűleg a törvénysértő állapot megszüntetését eredményező változás bejegyzés iránti kérelmét is előterjeszti. Ennek elkészítéséhez volt szüksége további időre.
A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság - a határidő hosszabbítás iránti kérelmet és erre tekintettel a fellebbezést hivatalból elutasító - 7. sorszámú végzését a Ctv. 49. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a 4. sorszámú végzés ellen előterjesztett fellebbezést érdemben bírálta el.
Megállapította, hogy helytállóan járt el az elsőfokú bíróság, amikor törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva a Ctv. 52. § (3) bekezdése szerint az 54. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedést alkalmazta a céggel szemben arra tekintettel, hogy a társaság nem szüntette meg az ügyvezető személyét érintő, a Gt. 23. § (3) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi okot.
A Ctv. 54. § (2) bekezdése értelmében a cégbíróság az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket együttesen is alkalmazhatja. A cég megszűntnek nyilvánítására az intézkedések súlyához igazodó fokozatosság betartása nélkül is sor kerülhet, ha az (1) bekezdésben meghatározott a cégbíróság által választott intézkedés eredménytelensége alapján a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések sem vezetnének eredményre.
A cég megszűntnek nyilvánítására - a fentiek szerint - az ad alapot, ha a törvénysértő működés miatt alkalmazott korábbi intézkedés nem vezetett eredményre, a törvényes állapot nem volt helyreállítható.
Jelen ügyben azonban a cég megszűntnek nyilvánításáról rendelkező végzés kézbesítését követően a cég által előterjesztett változás bejegyzési kérelem alapján a cégbíróság törölte a cégjegyzékből azt az ügyvezetőt, akinek a személyét érintő összeférhetetlenség fennállt, és elrendelte az új ügyvezető bejegyzését.
A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntése alapján kialakult bírói gyakorlat szerint a törvényes működés helyreállításával a megszűntnek nyilvánítás feltételei is megszűnnek. A fenti gyakorlatot tükröző és a jelen eljárásban is irányadóan alkalmazandó BH 2004/247. számú eseti döntésben foglaltak alapján ez esetben - figyelemmel a törvényességi felügyeleti eljárás sajátosságaira és azt is értékelve, hogy az eljárás kezdeményezése nem volt alaptalan - az eljárás befejezetté nyilvánítása indokolt.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Ctv. 49. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával az elsőfokú bíróság 4. sorszámú végzését megváltoztatta és annak megállapítása mellett, hogy a törvénysértő állapot megszűnt, eljárás befejezetté nyilvánításáról rendelkezett.
Döntésén túl rámutatott a másodfokú bíróság arra, hogy a társasággal szemben a Cgt.01-04/004210 szám alatt folyamatban volt törvényességi felügyeleti eljárás tárgyát az képezte - a 4. sorszámú végzés indokolása szerint - hogy a társaság a székhelyén nem volt elérhető és a tagok nem igazolták a törzstőke második részletének a befizetését.
A jelen törvényességi felügyeleti eljárás - az APEH bejelentése alapján - az ügyvezető személyében bekövetkezett összeférhetetlenségi ok miatt indult.
Ebben az eljárásban a cégbíróság az intézkedését megelőzően a székhellyel kapcsolatos felhívást nem adott ki, a 4. sorszámú végzésében alkalmazott legsúlyosabb szankciót mégis azzal indokolta, hogy azt a korábban nem valós székhely és egyebek miatt alkalmazott pénzbírság eredménytelenségére tekintettel látta indokoltnak.
A Ctv. 54. § (2) bekezdésének helyes értelmezése szerint ugyan fokozatosság betartása nélkül is alkalmazható a legsúlyosabb intézkedés, de ez - a másodfokú bíróság álláspontja szerint - nem értelmezhető kiterjesztően, úgy, hogy egy korábbi, más okból indult, eredménytelenül befejeződött eljárás adjon okot a megszűntnek nyilvánításra.
Tény, hogy a jelen eljárásban hozott végzések sem voltak kézbesíthetők a cég székhelyén. Erre vonatkozóan azonban a társaság nem nyújtott be változásbejegyzési kérelmet.
Ez egy újabb hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását alapozhatja meg.
(Fővárosi Bíróság Cgt.01-05/003111/3.,7.
Fővárosi Ítélőtábla Cgtf.44.230/2005/2.)