adozona.hu
MBH 2006.05.136
MBH 2006.05.136
Ha az ügyvezető a változás(-ok) cégjegyzékbe történő bejegyzését harminc napon túl kéri, és a mulasztásban való vétlenségét nem tudja valószínűsíteni, akkor megalapozott vele szemben a pénzbírság kiszabása. A bírság összegének meghatározása körében irányadó szempontok. [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 22. § (2) bek., 30. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az S. Kft. jogi képviselője a cégbírósághoz 2005. augusztus 31-én benyújtott kérelmében - egyebek mellett - Sz. Elemér és Sz. Ilona ügyvezetők tekintetében a képviseleti jogviszony 2009. október 21-i megszűnése időpontjának cégjegyzékbe történő bejegyezését, egyidejűleg S. Róbert ügyvezető 1995. szeptember 6-i hatályú törlését kérte. A mellékelt 2005. július 21-i taggyűlési jegyzőkönyv szerint a társaság tagjai jelen módosítás során vették észre, hogy S. Róbert - akinek tagsági viszonya 1995....
MBH 2006.05.136 Ha az ügyvezető a változás(-ok) cégjegyzékbe történő bejegyzését harminc napon túl kéri, és a mulasztásban való vétlenségét nem tudja valószínűsíteni, akkor megalapozott vele szemben a pénzbírság kiszabása.
A bírság összegének meghatározása körében irányadó szempontok.
Az S. Kft. jogi képviselője a cégbírósághoz 2005. augusztus 31-én benyújtott kérelmében - egyebek mellett - Sz. Elemér és Sz. Ilona ügyvezetők tekintetében a képviseleti jogviszony 2009. október 21-i megszűnése időpontjának cégjegyzékbe történő bejegyezését, egyidejűleg S. Róbert ügyvezető 1995. szeptember 6-i hatályú törlését kérte. A mellékelt 2005. július 21-i taggyűlési jegyzőkönyv szerint a társaság tagjai jelen módosítás során vették észre, hogy S. Róbert - akinek tagsági viszonya 1995. szeptember 6. napjával megszűnt - tévesen, még mindig ügyvezetőként szerepel a cégnyilvántartásban. Erre tekintettel kérik őt ezzel a hatállyal törölni a cégjegyzékből.A cégbíróság a 2005. szeptember 5. napján kelt 40. sorszámú végzésében S. Róbert ügyvezető tekintetében az ügyvezető felmentésére vonatkozó okirat csatolására, vagylagosan igazolási kérelem benyújtására hívta fel a jogi képviselőt a határidő jelentős túllépésére figyelemmel.
A jogi képviselő a hiánypótlással egyidejűleg bejelentette, hogy S. Róbertet 1993. április 1-jén választották meg ügyvezetőnek két évre, tisztsége 1995. április 1-vel erre tekintettel megszűnt. 1995. szeptember 6-án az üzletrészét értékesítette és ezzel a tagsági viszonya is megszűnt a cégben. Vele tíz éve nincs a tagoknak kapcsolata, fellelhetőségét nem ismerik. A társaság korábban benyújtott szerződésmódosításaiban S. Róbert sem tagként, sem ügyvezetőként már nem szerepelt.
Az elsőfokú bíróság a 2005. október 11. napján kelt 43. sorszámú végzésével a kérelemben foglalt változások cégjegyzékbe történő bejegyzését elrendelte, egyidejűleg az ugyanezen a napon kelt, 42. sorszámú végzésében Sz. Elemér és Sz. Ilona ügyvezetőket az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 22. § (2) bekezdése alapján személyenként 300.000,- Ft - 300.000,- Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte. Határozata indokolásában megállapította, hogy a cég ügyvezetői S. Róbert ügyvezető törlését, akinek megbízása 1995. szeptember 6. napján járt le, csak a 2005. július 21-én kelt kérelmükben kérték és érdemi igazolási kérelmet nem terjesztettek elő.
A végzés ellen az ügyvezetők jogi képviselője fellebbezést nyújtott be, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatásával a pénzbírság elengedését, másodlagosan a pénzbírság összegének a legkisebb mértékre történő mérséklését kérte.
Érdemben arra hivatkozott, hogy bár S. Róbert ügyvezetői tisztségének a megszűnését az ügyvezetők nem jelentették be, azonban 1995. szeptember 6-án változás bejegyzési kérelmet nyújtottak be S. Róbert tagsági viszonyának megszűnésére tekintettel, amelyhez csatolták az új tagjegyzéket, amelyet már csak a társaság másik két ügyvezetője, Sz. Elemér és Sz. Ilona írtak alá. Bár a cégbíróság a kérelemmel kapcsolatosan hiánypótlásra szólította fel a céget, ebben nem szerepelt az ügyvezetőkre vonatkozó felhívás. Ezt követően 1999. október 21-én a jogszabályi változásoknak megfelelően a benyújtott módosításhoz csatolták az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést, amelyben már szintén csak két ügyvezető Sz. Elemér és Sz. Ilona szerepeltek azzal, hogy a megbízatásuk 2004. október 21-ig tart. Ebben az eljárásban is sor került hiánypótlásra, felhívást ekkor sem kapott a társaság az ügyvezetők személye vonatkozásában. Ezt követően észlelték a jelen módosítás előkészítésénél a társaság tagjai, egyben ügyvezetői, hogy S. Róbert változatlanul szerepel a cégjegyzékben. Erre tekintettel kérték most a cégjegyzékből való törlését. A cégbíróságnak 1995-ben, de legkésőbb 1999-ben a beadott okiratok alapján észlelnie kellett volna, hogy S. Róbert ügyvezetői tisztsége már megszűnt. Mindkét esetben fel kellett volna hívnia a társaságot hiánypótlásra e tekintetben is, azonban maga a cégbíróság sem észlelte az ügyvezetői tisztség megszűnését. Erre tekintettel tíz év után méltánytalannak tartják a pénzbírság kiszabását, amelynek mértéke is kirívóan magas.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést az alábbiak szerint részben alaposnak találta.
A Ctv. 30. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 22. § (2) bekezdése értelmében a cégbíróság 50.000,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja azt a személyt, aki a bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesíti.
A fellebbezésben sem vitatott tényállás szerint az ügyvezetők nem tettek eleget az arra vonatkozó jogszabályi kötelezettségüknek, hogy a cég bejegyzett adataiban történő változást - S. Róbert ügyvezető törlését - a cégbíróságnál határidőben bejelentsék.
Tény, hogy az ügyvezetők mulasztása mellett a cégbíróság eljárása sem felelt meg a rá vonatkozó szabályoknak, mert a folyamatban volt változásbejegyzési eljárásokban a benyújtott okiratok és a cégjegyzék adatai között fennálló nyilvánvaló ellentmondást nem észlelte; erre vonatkozóan nem folytatott le hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást sem.
A Ctv. 44. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó 41. § (3) bekezdése értelmében pedig a hiánypótlásra felhívó végzésben a kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölni.
Az ügyvezetőkkel szemben alkalmazott szankció megállapítása körében jelen esetben figyelemmel kell lenni a fentieken túl arra is, hogy a cég az egyébként törvényességi felügyeleti eljárásra alapot adó törvénysértő állapotot - erre irányuló felhívás nélkül - maga szüntette meg, és hogy S. Róbert ügyvezető mellett az adott időszakban még két, önálló képviseleti joggal rendelkező, cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezetője volt a társaságnak, akik a társaság képviseletét ténylegesen el is látták.
Mindezeket együttesen értékelve az elsőfokú bíróság megalapozottan alkalmazta az ügyvezetőkkel szemben a Ctv. 22. § (2) bekezdése alapján a pénzbírság szankcióját, ugyanakkor annak mértékét - a másodfokú bíróság álláspontja szerint - méltánytalanul magas összegben határozta meg, nem mérlegelte a mulasztás okát és körülményeit.
Ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése megfelelő alkalmazásával megváltoztatta, és a pénzbírság összegét összesen 50.000,- Ft-ra leszállította azzal, hogy azt az ügyvezetők egyetemlegesen kötelesek megfizetni.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-09-075278/42.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.44.312/2005/4.)