adozona.hu
MBH 2006.05.135
MBH 2006.05.135
A cég bejegyzésére irányuló eljárásban a cégbíróság felhívására módosítandó társasági szerződéses rendelkezéseket egységes szerkezetű okiratba is lehet foglalni, de abból ki kell tűnnie, hogy az alapítást a tagok mikor határozták el, és melyek azok a rendelkezések, amelyeket a módosítás érintett. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 15. § (1) bek. b) pont; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 26. § (2) bek., 29. § (2) bek., 41. § (3) és (4) bek., 44. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cég jogi képviselője a cégbírósághoz 2005. szeptember 27. napján benyújtott kérelmében kérte a korlátolt felelősségű társaság cégjegyzékbe történő bejegyzését.
A cégbíróság a 2005. október 4. napján kelt 4. sorszámú végzésében a jogi képviselőt a társasági szerződés módosítását is igénylő, több pontból álló hiánypótlásra hívta fel azzal, hogy a végzés 6. pontja értelmében a társasági szerződés módosítását a hiánypótlásra felhívó végzés kézhezvételét követően kell elkészíteni, és be kell ...
MBH 2006.05.135 A cég bejegyzésére irányuló eljárásban a cégbíróság felhívására módosítandó társasági szerződéses rendelkezéseket egységes szerkezetű okiratba is lehet foglalni, de abból ki kell tűnnie, hogy az alapítást a tagok mikor határozták el, és melyek azok a rendelkezések, amelyeket a módosítás érintett.
[1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 15. § (1) bek. b) pont; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 26. § (2) bek., 29. § (2) bek., 41. § (3) és (4) bek., 44. § (1) bek.]
A cég jogi képviselője a cégbírósághoz 2005. szeptember 27. napján benyújtott kérelmében kérte a korlátolt felelősségű társaság cégjegyzékbe történő bejegyzését.A cégbíróság a 2005. október 4. napján kelt 4. sorszámú végzésében a jogi képviselőt a társasági szerződés módosítását is igénylő, több pontból álló hiánypótlásra hívta fel azzal, hogy a végzés 6. pontja értelmében a társasági szerződés módosítását a hiánypótlásra felhívó végzés kézhezvételét követően kell elkészíteni, és be kell nyújtani a változásokat is tartalmazó, hibátlan egységes szerkezetű társasági szerződést.
A társaság tagjai 2005. október 10-én, a bíróság felhívásának megfelelően módosították a társasági szerződésüket és a módosító okirat mellett hiánypótlásként egy 2005. szeptember 21-i keltezésű társasági szerződést is csatoltak, amely a 2005. október 10-i módosításokat is tartalmazta egységes szerkezetben.
Az elsőfokú bíróság a 2005. október 24. napján kelt 6. sorszámú végzésével a cég bejegyzés iránti kérelmét az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 41. § (4) bekezdése alapján elutasította. Határozata indokolása szerint a társaság a felhívásnak hibásan tett eleget, mert bár 2005. október 10-én módosították a felhívás szerint a társasági szerződést, a változásokat is tartalmazó egységes szerkezetű társasági szerződés dátuma mégis az eredeti társasági szerződés keltével azonosan, 2005. szeptember 21. napja.
A végzés ellen a társaság jogi képviselője fellebbezést nyújtott be, amelyben érdemben annak megváltoztatását és az elsőfokú bíróságnak a cég bejegyzésére történő utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a hiánypótlás során az elsőfokú bíróság útmutatását követve - eltérően az eddigi gyakorlatuktól - pótszerződés csatolása helyett társasági szerződés módosításba foglalták a helyesbítésre, illetve pontosításra szoruló rendelkezéseket, amelyeket természetesen átvezettek a társasági szerződésen is. Álláspontja szerint a társaságot a bíróság által elkészíteni rendelt későbbi dátumot tartalmazó módosítás ellenére sem hozhatták létre későbbi dátummal, tekintve, hogy az 2005. szeptember 21-től kezdődően előtársaságként működött. A bíróság felhívásának úgy tudtak eleget tenni, hogy a későbbi keltű módosítás mellett a társasági szerződést módosított tartalommal, de eredeti dátummal készítették el.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezési kérelem korlátai között bírálta felül a Ctv. 20. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 253. § (3) bekezdése alapján.
A fellebbezést az alábbiakra tekintettel találta megalapozottnak a másodfokú bíróság.
Az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 15. § (1) bekezdés b) pontja szerint az előtársaságra a létrehozni kívánt gazdasági társaságra irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) módosítására - a cégbíróság hiánypótlásra történő felhívása teljesítésének kivételével - nem kerülhet sor.
A Ctv. 44. § (1) bekezdése értelmében a cégbíróság a jogi személyiségű cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben azt vizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a törvény előírja, illetve a létesítő okirat és annak módosításai, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A (2) bekezdés szerint, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg az (1) bekezdés rendelkezéseinek, azonban a 26. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedés alkalmazására nem kerül sor, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki. A (3) bekezdés szerint alkalmazandó 41. § (3) bekezdése kimondja, hogy a hiánypótlásra felhívó végzésben a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölni.
A fenti rendelkezésekből következik, hogy jelen ügyben a tagok a - cégbíróság felhívására - társasági szerződés módosításával a bejegyzés akadályát hárították el, mégpedig az alapításra visszamenőleges hatállyal.
A Ctv. a változásbejegyzési eljárás közös szabályain belül tartalmazza a 29. § (2) bekezdésében azt az előírást, hogy a létesítő okirat módosítása esetén minden esetben csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is.
Az elsőfokú bíróság a 4. sorszámú végzésében - ezt a bejegyzési eljárásban is alkalmazott előírást, amit a bírói gyakorlat nem vitatottan "elvár" - igényelte a társaság jogi képviselőjétől a módosító okiraton felül, ezért hívta fel egységes szerkezetű társasági szerződés benyújtására is.
Rámutatott a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a Legfelsőbb Bíróság több döntésében kifejtette, hogy amennyiben az alapbejegyzési eljárásban hiánypótlás elrendelése miatt van szükség a társasági szerződés módosítására, úgy nem alkalmazható a Ctv. 29. § (2) bekezdésének a módosító okirat és az egységes szerkezetű társasági szerződés benyújtására vonatkozó előírása. Ez a rendelkezés ugyanis nem irányadó az alapbejegyzési eljárásban. Az alapbejegyzési eljárásban a cég a társasági szerződésének hiánypótlási eljárás alapján való módosítását akár külön módosító okiratban, akár új egységes szerkezetű módosított társasági szerződés elkészítésével elvégezheti, az alapításról rendelkező társasági szerződéssel azonos formai előírások betartása mellett. Ez utóbbi esetben azonban a hiánypótlás során csatolt okiratból egyértelműen ki kell tűnnie annak, hogy az alapításról rendelkező társasági szerződés érvénytelen rendelkezésének módosítására hiánypótlás elrendelése folytán, az alapításra visszamenő hatállyal került sor. Az alapításról rendelkező okirat ilyeténképpeni módosítása nem jelenti azt, hogy a cég alapítására a módosítás elvégzésének a napján került volna sor, úgy kell tekinteni, hogy a céget a tagok az eredeti társasági szerződésen megjelölt időpontban alapították, de a módosított társasági szerződésnek megfelelő tartalommal. Külön módosító okirat készítése esetén a bejegyzés alapjául a két okirat együttesen szolgál (Cgf.II.31.722/2000/2.; Cgf.II.33.024/2000/2.).
Az adott ügyben a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a bíróság felhívására a társaság tagjai benyújtották a módosító okiratot, amellyel a hiánypótlási kötelezettségüknek eleget tettek.
Mindezek egybevetése alapján megállapította a másodfokú bíróság, hogy a cég bejegyzés iránti kérelmének elutasítása megalapozatlan volt, a 6. sorszámú végzésben kifejtett indokolás alapján.
Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az elsőfokú bíróságot a társaság cégjegyzékbe történő bejegyzésére utasította.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-09-862709/6.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.44.370/2005/2.)