adozona.hu
MBH 2006.05.134
MBH 2006.05.134
A gazdasági társaságok legfőbb szervei nem dönthetnek visszamenőleges hatállyal személyi kérdésekről; a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok és a könyvvizsgálók tisztséget elfogadó nyilatkozatának sem lehet visszamenőleges a hatályossága. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 9. § (2) bek., 24. § (2) bek., 30. § (1) bek. a) pont, 45. § (1) bek., 150. § (2) bek. h) és i) pont; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 26. §, 50. § (1) bek. d) pont.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társaság jogi képviselője a cégbírósághoz 2005. október 6. napján benyújtott kérelmében a könyvvizsgáló 2004. november 19-i hatályú cégjegyzékből való törlésének és ugyanettől a naptól kezdődően újbóli bejegyzésének, valamint a felügyelő bizottsági tagok 2004. január 18-i hatályú törlésének és ugyanezen hatállyal történő bejegyzésének elrendelését kérte. Bejelentette még E. Attila vezető tisztségviselő jogviszonyának végét, valamint az egyik tag adataiban bekövetkezett változást.
A kérelem...
MBH 2006.05.134 A gazdasági társaságok legfőbb szervei nem dönthetnek visszamenőleges hatállyal személyi kérdésekről; a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok és a könyvvizsgálók tisztséget elfogadó nyilatkozatának sem lehet visszamenőleges a hatályossága.
[1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 9. § (2) bek., 24. § (2) bek., 30. § (1) bek. a) pont, 45. § (1) bek., 150. § (2) bek. h) és i) pont; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 26. §, 50. § (1) bek. d) pont.]
A társaság jogi képviselője a cégbírósághoz 2005. október 6. napján benyújtott kérelmében a könyvvizsgáló 2004. november 19-i hatályú cégjegyzékből való törlésének és ugyanettől a naptól kezdődően újbóli bejegyzésének, valamint a felügyelő bizottsági tagok 2004. január 18-i hatályú törlésének és ugyanezen hatállyal történő bejegyzésének elrendelését kérte. Bejelentette még E. Attila vezető tisztségviselő jogviszonyának végét, valamint az egyik tag adataiban bekövetkezett változást.A kérelemhez mellékelt 2005. szeptember 14-i taggyűlési jegyzőkönyv szerint a felügyelő bizottság tagjainak mandátuma, valamint a könyvvizsgáló megbízatása lejárt (ez utóbbi címe is megváltozott). Erre tekintettel a taggyűlés 1/2005. (09. 14.) számú határozatával újabb öt évre, 2004. január 18. napjától 2009. január 18. napjáig felügyelő bizottsági taggá választotta dr. T. Andrást, H. László és K. Henriket, majd a 2/2005. (09. 14.) számú határozatával újraválasztotta az S. Könyvvizsgálói és Adószakértő Kft.-t 2004. november 19. napjától 2006. november 19. napjáig.
A cégbíróság a 2005. október 10. napján kelt 49. sorszámú végzésében elutasítás terhe mellett arra hívta fel a társaság jogi képviselőjét, hogy "jelölje meg azt a jogszabályt", amely alapján 2005. szeptember 14-én hosszabbították meg a már korábban lejárt felügyelő bizottsági tagok és a könyvvizsgáló mandátumát. Megállapította, hogy olyan dokumentumot a társaság nem csatolt, amelyben időben megtörtént volna a mandátumok meghosszabbítása. Erre tekintettel csak újraválasztásról lehet szó és nem meghosszabbításról.
A jogi képviselő 50. sorszámú beadványában előadta, hogy 2005. szeptember 14. napján észlelték a mandátumok lejártát és tisztában voltak azzal, hogy a Ptk. diszpozitivitása nem a szerződés létrejötte időpontjának tekintetében, hanem a szerződés tartalmának meghatározása körében érvényesül. Érdemben előadta, hogy figyelembe vették azt is, hogy az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) nem tesz különbséget a meghosszabbítás, illetőleg újbóli választás között, csakis kizárólag választásról beszél. Ennek alapján úgy értelmezték, hogy "arra az időszakra, amely a taggyűlés előtti, de a mandátum lejárta utáni meghosszabbítják, vagyis az FB, illetőleg könyvvizsgáló tisztségét visszamenőleges hatállyal alkalmazza." Ezzel kívánták kiküszöbölni egy esetleges cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, amely így okafogyottá vált.
Az elsőfokú bíróság a 2005. október 27. napján kelt 51. sorszámú végzésében a cég változás bejegyzése iránti kérelmét elutasította. A Gt. kógens rendelkezéseire, ezen belül a 38. § (3) bekezdésére, 24. § (1) bekezdésére és 41. § (4) bekezdésére utalással kifejtette, hogy a mandátumok lejártát követően a cég azonnal köteles dönteni a tisztségek újbóli betöltéséről, amelyet az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 29. § (1) bekezdése értelmében 30 napon belül köteles bejelenteni a cégbíróságnak. A benyújtott dokumentumok szerint ezt a kötelezettségét a társaság nem teljesítette. Ebből következik, hogy másfél év múlva, visszamenőlegesen a tisztségek meghosszabbítására már nincs mód. A Ptk. 240. § rendelkezéseire való hivatkozás téves, mert az a szerződések tartalmának közös akarattal történő módosítását teszi lehetővé és nem egy megbízás, egy mandátum törvényben meghatározott lejártának jóval a törvényi határidőn túl történő visszamenőleges meghosszabbítását. Erre tekintettel 2005. szeptember 14-én csak újraválasztásról lehetett volna szó, de ez esetben a jogviszonyok kezdő időpontja csak 2005. szeptember 14-e lehetne. Mindezek alapján a Ctv. 41. § (4) bekezdése alapján döntött a kérelem elutasításáról.
A végzés ellen a cég jogi képviselője fellebbezést nyújtott be, amelyben érdemben annak megváltoztatásával az elsőfokú bíróságnak a változások cégjegyzékbe történő bejegyzésére történő utasítását kérte. Előadta, hogy a taggyűlés napirendje kizárólagosan a lejárt mandátumú felügyelő bizottság, illetve a könyvvizsgáló megválasztása volt. A Céghírnök 15. évfolyamának 8. számában megjelent cikkre hivatkozással kifejtette, hogy jogi álláspontja szerint a szerződés módosítás sem a Gt., sem a Ptk. alapján nem jöhet létre visszamenőleges hatállyal, de nincs akadálya annak, hogy a szerződés módosításban foglaltak visszamenőleges hatályúnak minősüljenek, a felek úgy is rendelkezhetnek, hogy a szerződésük módosított tartalmát alkalmazni kívánják a már eltelt időszakra is. A felek jelen esetben úgy rendelkeztek, hogy a felügyelő bizottsági tagok és a könyvvizsgáló megbízatását 2004. január 18. napjától, illetve 2004. november 19. napjától tekintik hatályosnak. Ez nem ütközik a Gt. kógens rendelkezéseibe, arra is figyelemmel, hogy nem meghosszabbításról, hanem választásról volt szó, hiszen a Gt. a hosszabbítást, mint intézményt nem ismeri. Megjegyezte még, hogy a tisztségviselők cégjegyzékbe történő bejegyzése egyébként is visszamenőleges hatályú. Utalt arra is, hogy álláspontja szerint hátrányosabb a jogbiztonság szempontjából, hogy a társaság jelenleg felügyelő bizottság és könyvvizsgáló nélkül működik, amely a cégjegyzékből nem is derül ki. A társaság a bejelentési kötelezettségét nem mulasztotta el, figyelemmel arra, hogy a felügyelő bizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló mandátumának lejártát követően határozat nem született.
A fellebbezést nem találta alaposnak a Fővárosi Ítélőtábla.
Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján helytálló jogi következtetéssel és érdemben megalapozott jogi indokolással utasította el a társaság változás bejegyzése iránti kérelmét.
A fellebbezésben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutatott rá a másodfokú bíróság.
A Gt. 9. § (2) bekezdése szerint a gazdasági társaságoknak és tagjaiknak (részvényeseinek) a törvényben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
A jogi képviselő által idézett jogi szakirodalomban megjelent cikk szerint a Ptk., mint mögöttesen alkalmazandó jogszabály diszpozitivitása nem a szerződés létrejöttének időpontjára vonatkozik, hanem a szerződés tartalmának meghatározása körében érvényesül. Ezért a felek rendelkezhetnek úgy, hogy a szerződés módosított tartalmát alkalmazni kívánják a már eltelt időszakra is.
Megjegyezte azonban még a cikk írója, hogy a Ptk. 240. §-ában foglalt felhatalmazás alapján is csak addig terjed a felek szerződési szabadsága, amíg megállapodásuk jogszabályba ütköző rendelkezést nem tartalmaz.
A felügyelő bizottsági tagok és a könyvvizsgáló választása a Gt. 150. § (2) bekezdés h) és i) pontjai alapján a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A taggyűlés 2005. szeptember 14-én döntött az FB tagok és a könyvvizsgáló újraválasztásáról.
Egyetértett a másodfokú bíróság a fellebbezés azon érvelésével, hogy a törvény a hosszabbítás intézményét nem ismeri. A felügyelő bizottsági tagok és a könyvvizsgálók csak választhatók, illetve a Gt. 24. § (2) bekezdése és a 45. § (1) bekezdése alapján újraválaszthatók. Ez egyben azt is jelenti, hogy nincs elvi különbség a között, hogy a taggyűlés a korábbi személyeket, illetve könyvvizsgáló társaságot választja-e újra, vagy új FB tagokat, illetve könyvvizsgálót jelöl ki. Mindkét esetre irányadó a Gt. 38. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó 24. § (2) bekezdése értelmében az, hogy az FB tagok megbízatása az érintett személy által való elfogadással jön létre. A könyvvizsgáló vonatkozásában a Gt. 41. § (4) bekezdése írja elő, hogy a könyvvizsgálóval, megválasztását (kijelölését) követően a gazdasági társaság ügyvezetése köt szerződést a polgári jog általános szabályai szerint.
A könyvvizsgáló cégjegyzékbe való bejegyzésének szintén előfeltétele a Ctv. 26. §-a és a Ctv. Mellékletének I.3.a.) pontja alapján a könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozata.
A fenti rendelkezésekből következik, hogy az FB tagok csak a személyüket megválasztó közgyűlési határozat meghozatalát követően tehettek elfogadó nyilatkozatot. Ugyanez vonatkozik a könyvvizsgálóra is, akivel a Gt. kógens rendelkezése értelmében szintén csak a megválasztását (újraválasztását) követően volt a szerződés megköthető.
Egységes az e körben kialakult bírói gyakorlat, amely szerint a társaság legfőbb szerve visszamenőleges hatállyal nem dönthet személyi kérdésekről és a tisztséget elfogadó nyilatkozat hatálya sem lehet visszamenőleges (Legfelsőbb Bíróság Cgf.II.31.91762001/2.).
Tény, hogy a mandátumok a Gt. 30. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 45. § (1) bekezdése értelmében a taggyűlést megelőző időpontban lejártak. A jogi képviselő maga adta elő, hogy azt követően egészen a 2005. szeptember 14-i taggyűlésig nem került sor az újraválasztásukra.
Helytállóan hivatkozott arra a jogi képviselő a fellebbezésében, hogy ez valóban a Ctv. 50. § (1) bekezdés d) pontja szerint minősülő törvényességi felügyeleti eljárás alapját képező körülmény, figyelemmel arra, hogy a törzstőke mértékére tekintettel a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló jelen esetben kötelező. Az FB tagok és a könyvvizsgáló újraválasztására vonatkozó szabályszerűen benyújtott változásbejegyzési kérelem alapján a bejegyzéssel a céggel szemben hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárás valóban okafogyottá válik. Szükséges azonban azt is megjegyezni, hogy egy ilyen eljárásban sem lenne, illetve lett volna kiküszöbölhető a már "törvénysértő működéssel" eltelt időszak. A törvényességi felügyeleti eljárás célja is csak a törvénysértő állapot megszüntetése, a cég törvényes működésének jövőre nézve történő helyreállítása lehet.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Pest Megyei Bíróság Cg.13-09-070648/51.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.44.409/2005/2.)