adozona.hu
MBH 2006.05.131
MBH 2006.05.131
A kézbesítési vélelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazása a cégeljárásban. [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 20. § (1) bek.; 1952. évi III. tv. (Pp.) 99. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társaság jogi képviselője 2005. június 30-án nyújtotta be kérelmét a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz, amelyben a cég székhelyében és tagjaiban bekövetkezett változások cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte.
A cégbíróság a 2005. július 5. napján kelt 18. sorszámú végzésével - 30 nap határidő biztosításával - felhívta a társaság jogi képviselőjét, hogy pontosítsa a belépő cégek adatait (mivel azok nem beazonosíthatók) és igazolja az új társaságok képviselőinek aláírási jogosultságá...
MBH 2006.05.131 A kézbesítési vélelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazása a cégeljárásban.
A társaság jogi képviselője 2005. június 30-án nyújtotta be kérelmét a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz, amelyben a cég székhelyében és tagjaiban bekövetkezett változások cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte.A cégbíróság a 2005. július 5. napján kelt 18. sorszámú végzésével - 30 nap határidő biztosításával - felhívta a társaság jogi képviselőjét, hogy pontosítsa a belépő cégek adatait (mivel azok nem beazonosíthatók) és igazolja az új társaságok képviselőinek aláírási jogosultságát, csatoljon cégszerű aláírással ellátott szerződésmódosítást, illetve új - a tagok által aláírt és ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott - társasági szerződést.
A jogi képviselő a végzést 2005. július 11. napján vette át.
Az elsőfokú bíróság a 2005. augusztus 15. napján kelt 19. sorszámú végzésével a cég változás bejegyzés iránti kérelmét a hiánypótlási kötelezettség elmulasztására tekintettel elutasította az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 41. § (4) bekezdése alapján.
A végzést a társaság jogi képviselője részére kézbesítette, amely "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza. Az ismételt kiadást követően, a társaság jogi képviselőjének a meghatalmazottja azt 2005. október 3. napján vette át.
A jogi képviselő a 2005. szeptember 1. napján érkezett beadványában csatolta a belépő tagokra vonatkozó változásbejegyzési kérelem másolatát, az új tagok képviselőinek aláírási címpéldány másolatait, a társasági szerződés módosítását, és az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés kijavított eredeti példányát.
Az elsőfokú bíróság a 2005. szeptember 5. napján kelt 21. sorszámú végzésével a társaság beadványát - mint igazolási kérelmet - elutasította.
Határozata indokolásában megállapította, hogy a jogi képviselő a hiánypótlásra felszólító, 30 napos határidőt tartalmazó végzést 2005. július 11-én vette át; a cégbíróság a határidő eltelte után a változásbejegyzési kérelmet elutasította a Ctv. 41. § (4) bekezdése alapján. A 2005. szeptember 1. napján benyújtott hiánypótlást az elsőfokú bíróság tartalma szerint igazolási kérelemnek tekintette; a Ctv. 41. § (3) bekezdése alapján azonban a hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye.
A határozat - fellebbezés hiányában - 2005. október 19-én jogerőre emelkedett.
A 19. sorszámú végzés ellen a társaság jogi képviselője 2005. október 17-én nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatásával az elsőfokú bíróságnak a változások bejegyzésére történő utasítását.
Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság álláspontja, amely szerint az egyik tag névváltozása nem átvezethető a cégjegyzéken, nem következik sem az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) , sem a Ctv. rendelkezéseiből. A változásbejegyzési kérelem benyújtásakor az M. Kft. új tag névváltoztatás iránti kérelme alapján a változásbejegyzési eljárás folyamatban volt, azóta azt a cégbíróság bejegyezte a cégjegyzékbe.
A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a 19. sorszámú végzés ellen benyújtott fellebbezés elkésett az alábbiakra tekintettel.
A Ctv. 20. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 99. § (1) bekezdése előírja, hogy a bírósági iratokat postai szolgáltató útján kell kézbesíteni.
A Pp. 99. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a bírósághoz "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
A Pp. 99. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a keresetlevél és az eljárást befejező határozat kézbesítése esetén a bíróság a kézbesítési vélelem beálltáról a felet nyolc napon belül értesíti.
A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy ez az értesítés a 19. sorszámú végzés kapcsán nem történt meg, az elsőfokú bíróság - lényegében tájékoztatás céljából - adta ki ismételten a társaság jogi képviselőjének a kérelmet elutasító végzést, aki azt 2005. október 3-án átvette.
A 19. sorszámú végzést - a vétív tanúsága szerint - a posta második alkalommal 2005. szeptember 8-án kísérelte meg kézbesíteni a jogi képviselő részére.
A Pp. 99. § (2) bekezdése alapján a 19. sorszámú végzést 2005. szeptember 13-án - a kézbesítési vélelem folytán - kézbesítettnek kell tekinteni.
A Pp. 99/A. § (3) bekezdése b) pontja szerint a kézbesítési vélelem megdönthető jogszabálysértésre, illetve arra hivatkozással, hogy nem volt mód a küldemény átvételére. Ez utóbbi kérelem előterjesztésére a (4) bekezdés szerint azonban csak természetes személy jogosult.
A kézbesítési vélelemről szóló értesítés elmaradásához a fentiek szerint a jogszabály jelen esetben jogkövetkezményt nem fűz, figyelemmel a Ctv. 21. § (2) bekezdésében szabályozott kötelező jogi képviseletre és arra, hogy a kézbesítéssel összefüggő jogszabálysértés nyilvánvalóan nem történt.
Mindezek egybevetése alapján megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a 2005. október 3-i átvételhez joghatály nem fűződik; a fellebbezési határidő - a 2005. szeptember 13-i szabályosnak minősülő kézbesítéstől számítva - 2005. szeptember 28-án járt le, így a 2005. október 17-én érkezett fellebbezés a Pp. 234. § (1) bekezdése rendelkezéseire figyelemmel elkésett.
Ezért a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Ctv. 20. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 240. § (1) bekezdése alapján hivatalból elutasította, figyelemmel a Pp. 237. §-ra. A jogorvoslati jogosultság a Pp. 233/A. §-án alapul.
Az eljárás az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a fellebbező az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontjára figyelemmel 7.000,- (Hétezer) Ft illeték visszatérítését kérheti a Fővárosi Illetékhivataltól.(Fővárosi Bíróság Cg.01-06-763466/19.
(Fővárosi Ítélőtábla Cgf.44.289/2005/2.)