adozona.hu
BH+ 2006.5.228
BH+ 2006.5.228
A cég nevében eljárásra jogosult jogi képviselő meghatalmazásának hiánya az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálandó [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 40. § (3) bek., Pp. 69. § (1) bek., 72. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú eljárás során, a kérelmezett cég nevében eljáró jogi képviselő által becsatolt ügyvédi meghatalmazást, meghatalmazó ügyfélként M. J. írta alá.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen, a kérelmezett cég részéről benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárás során, a bíróság hiánypótlási eljárást folytatott le. A 2005. június 10-én kelt, és 2005. június 30-án kézbesített 2. sorszámú végzésével felhívta a kérelmezett cég jogi képviselőjét, hogy a kézbesítéstől számított 8 napon ...
Az elsőfokú bíróság végzése ellen, a kérelmezett cég részéről benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárás során, a bíróság hiánypótlási eljárást folytatott le. A 2005. június 10-én kelt, és 2005. június 30-án kézbesített 2. sorszámú végzésével felhívta a kérelmezett cég jogi képviselőjét, hogy a kézbesítéstől számított 8 napon belül olyan meghatalmazást csatoljon, amelyből megállapítható, hogy a meghatalmazást az azt aláíró természetes személy, mint a kérelmezett cég képviselője adta. A másodfokú bíróság határozatában utalt, a Pp. 69. § (1) bekezdésében, 72. §-ában, illetve a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 40. § (3) bekezdésében foglaltakra. A jogi képviselő a felhívásra becsatolta a cég cégkivonatát, amely a meghatalmazását aláíró személy önálló képviseletre jogosultságát igazolja. Mellékelte továbbá az ügyvezető közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányának fénymásolatát.
Az ítélőtábla ezt követően a fellebbezést hivatalból elutasította. Álláspontja az volt, hogy a jogi képviselő a hiánypótlási kötelezettséget nem megfelelően teljesítette. Nem nyújtott be, a Gt. 40. § (3) bekezdésében foglalt cégjegyzéssel ellátott, eljárásra szóló meghatalmazást. Hangsúlyozta az ítélőtábla, hogy a Pp. 72. §-a értelmében, a bíróság köteles az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálni a meghatalmazott képviseleti jogosultságát.
A jogi képviselő a végzéssel szemben benyújtott fellebbezésében kérte a fellebbezés elutasításáról szóló döntés megváltoztatását, és az ítélőtábla érdemi eljárás lefolytatására utasítását. Vitatta, hogy a hiánypótlásra kötelező végzésben foglaltakra becsatolt okiratokkal nem igazolta, hogy a cég nevében jogosult eljárásra.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel nem alapos.
A Pp. 69. § (2) bekezdése szerint, az írásbeli meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratba kell foglalni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél sajátkezűleg írta alá, tanúk alkalmazása azonban nem szükséges. A Gt. 40. § (3) bekezdése szerint, a gazdasági társaság cégjegyzése úgy történik, hogy a társaság képviseletére jogosultak, a gazdasági társaság cég neve alatt, hiteles cégaláírási nyilatkozatuknak megfelelően, saját névaláírásukat írják.
E szabályokból következik, hogy az elsőfokú eljárás során becsatolt meghatalmazáson, a kérelmezett cég nevének feltüntetése hiányában, a meghatalmazás, a cég képviseletére szóló meghatalmazásnak nem volt tekinthető.
Helytállóan kötelezte ezért az ítélőtábla a jogi képviselőt a Gt. 40. § (3) bekezdésére, a Pp. 69. §-ára, illetve 72. §-ára utalással, a szabályszerű meghatalmazás benyújtására.
A jogi képviselő e kötelezettségének az előírt határidőben nem tett eleget. A meghatalmazás hiányosságait, M. J. önálló cégjegyzésre jogosultságának igazolása, nem pótolhatta.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a kérelmezett cég által támadott, fellebbezést hivatalból elutasító végzést a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 49. § (1) bekezdése, illetve Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Cgf.X.30.343/2005.sz.)