EH 2004.1165

A nem cserével szerzett többletérték esetén nem jár illetékkedvezmény [1990. évi XCIII. tv. 21. §, 27. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A G., K. u. 5. szám alatti családi ház tulajdonosai 1/2-1/2 arányban a felperesek, míg M. György és B. Magdolna a G., M. V. u. 9. szám alatti családi ház tulajdonosai voltak 1/2- 1/2 arányban. Nevezettek 2003. szeptember 10-én ingatlancsere-szerződést kötöttek, ebben a felperesek ingatlanának forgalmi értékét 15 600 000 Ft-ban, az M. házaspár ingatlanának forgalmi értékét 22 500 000 Ft-ban állapították meg. A felperesek vállalták, hogy a két ingatlan közötti értékkülönbözetet (6 900 000 Ft-ot...

EH 2004.1165 A nem cserével szerzett többletérték esetén nem jár illetékkedvezmény [1990. évi XCIII. tv. 21. §, 27. §].
A G., K. u. 5. szám alatti családi ház tulajdonosai 1/2-1/2 arányban a felperesek, míg M. György és B. Magdolna a G., M. V. u. 9. szám alatti családi ház tulajdonosai voltak 1/2- 1/2 arányban. Nevezettek 2003. szeptember 10-én ingatlancsere-szerződést kötöttek, ebben a felperesek ingatlanának forgalmi értékét 15 600 000 Ft-ban, az M. házaspár ingatlanának forgalmi értékét 22 500 000 Ft-ban állapították meg. A felperesek vállalták, hogy a két ingatlan közötti értékkülönbözetet (6 900 000 Ft-ot) B. Magdolna részére fizetik meg. A szerződés 10. pontjában rögzítették, hogy a felperesek tulajdonjoga megszerzésének jogcíme az M. u. 9. szám alatti ingatlanon 1/2-1/2 arányban csere, illetve vétel, M. György tulajdonszerzésének jogcíme 1/1 arányban csere.
Az illetékhivatal a felperesek tulajdonába került ingatlan forgalmi értékét 25 000 000 Ft-ban állapította meg, amelyből 1 millió forint volt a garázs, pince és tárolóhelyiségek értéke. Ezt követően a 2004. január 20-án kelt fizetési meghagyásával a felpereseket 774 306 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte. Az alperes a 2004. február 26-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolása szerint a csereszerződés 10. pontjában a szerződő felek egyértelműen rögzítették a tulajdonszerzések jogcímét csere, illetve vételként. Így a felperesek 1/2 részben csere, illetve B. Magdolna 1/2 tulajdoni hányadára vétel jogcímén szereztek tulajdonjogot, míg M. György tulajdonjogának megszerzése a csere jogcímén alapul. Ezért a visszterhes vagyonátruházási illeték alapjának kiszámításánál a két ingatlan közötti értékkülönbözet csak 1/2-­1/2 részében volt megállapítható a felperesek javára. Határozatát az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 18. § (1) bekezdésére, 21. § (1) és (3) bekezdésére, továbbá a 27. §-ának (1) bekezdésére alapította.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a szerződés sehol sem tartalmazta azt, hogy a felperesek B. Magdolna 1/2-ed tulajdonát adásvétel jogcímén 6 900 000 Ft-ért kívánták volna megvásárolni. Ezzel szemben a szerződés helyes értelme az, hogy a felperesek 15 600 000 Ft értékű ingatlanuk cseréjével 6 900 000 Ft értékkülönbözet megfizetésével kívánták 1/2-1/2 arányban megvásárolni az M. házaspár ingatlanát. Ez a tényleges oka annak, hogy a csereszerződés 10. pontjában a szerződés jogcímét csere, illetve adásvételben jelölték meg. A felperesek nem kívánták 11 250 000 Ft-ért megvásárolni B. Magdolna 1/2-ed tulajdoni illetőségét, hanem az egész ingatlan egymás közötti, korábbival azonos 1/2-1/2 arányú megvásárlása volt a céljuk. Ennek megfelelően többletértékhez jutottak, az pedig ténylegesen a két ingatlan forgalmi értékének különbözete. Az ettől eltérő jogalkalmazás egyrészt nem venné figyelembe az illetéktörvény által elérni kívánt célt, a vagyonszerzés által elért többletérték illetékeztetését, másrészt rendkívül méltánytalan lenne a felperesekre nézve, akiknek az eladók helyett kellene viselnie az eladók házastársi vagyonközössége megszüntetését célzó szerződés rendelkezése folytán az 1/2-1/2 aránytól eltérő vagyonmegosztásuk vagyonátruházási illetékviselési következményeit.
A továbbiakban kifejtette, hogy az Itv. 21. § (3) bekezdése eltérő jogértelmezése esetén alkalmazandó lett volna a 21. § (5) bekezdése, mert a felperesek B. Magdolna 1/2-ed tulajdoni hányadát megvásárolták.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja az volt, hogy a perbeli esetben az elsőfokú bíróság jogszabálysértően minősítette a felek szerződését csereszerződésnek, mert a felek között adásvétellel vegyes csereszerződés jött létre, másrészt jogszabálysértően utalt az elsőfokú bíróság az Itv. 21. § (5) bekezdése alkalmazásának lehetőségére.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Ptk. 378. §-a értelmében cserének minősül a tulajdonátruházás, ha a szerződő felek dolgok tulajdonának kölcsönös átruházását vállalják és mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében. A jelen jogügyletből megállapítható, hogy B. Magdolna nem volt vevő a felperesek tulajdonát képező ingatlanhányadot illetően.
Az Itv. 21. §-ának (3) bekezdése szerint a lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének különbözete. A 21. § (5) bekezdése értelmében lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének különbözete. A közös tulajdon megszüntetése esetére az illetékfizetésről az Itv. 25. §-a rendelkezik, annak (2) bekezdése határozza meg, hogy mi az illetékalap a házastársi vagyonközösség megszüntetése esetében.
A perbeli esetben az M. házaspár a G., M. u. 9. szám alatti ingatlanon fennálló közös tulajdonát nem szüntette meg, hanem annak megszüntetése nélkül kötötték meg a perbeli szerződést. Ezért a felek között valójában adásvétellel vegyes ingatlancsere-szerződés jött létre, amely alapján a felperesek B. Magdolna 1/2-ed tulajdoni hányadát vétel jogcímén szerezték meg. Ebből következik, hogy az Itv. 21. §-ának (3) bekezdése értelmében csak 1/2-ed tulajdoni hányad megszerzése vonatkozásában volt figyelembe vehető a két ingatlan értékkülönbözete. Nem volt alkalmazható a 21. § (5) bekezdése, mert az kizárólag lakástulajdon vásárlása és egy éven belüli eladása esetében tette volna lehetővé a cserét pótló vétel kedvezményének igénybevételét, itt azonban nem ez történt. A felperesek illetékfizetési kötelezettsége vonatkozásában a szerződő felek helyes eljárása az lett volna, hogy a házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződés megkötése után M. György az így tulajdonába került egész ingatlant cseréli el a felperesekkel. Ebben az esetben azonban M. Györgyöt is visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség terhelte volna a közös tulajdon megszüntetése folytán. Mindebből következik az is, hogy a felek valódi szerződési akarata nem irányulhatott a két ingatlan elcserélésére, mert ebben az esetben B. Magdolna tulajdonjoga nem szűnhetett volna meg. Ennek következtében került sor jogcímében adásvétellel vegyes ingatlancsere-szerződés megkötésére.
Az alperes a kifejtettekre tekintettel a Ptk. 207. § (1) és (4) bekezdése értelmében a szerződő feleknek az M. házaspár közös tulajdonának megszüntetésével kapcsolatos indokokat nem vehette figyelembe és az illetékügyekben is alkalmazandó, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1. § (7) bekezdése alapján a szerződést jogszabálysértés nélkül minősítette adásvétellel vegyes ingatlancsere-szerződésnek.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 270. § (2) bekezdése alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő volt, ezért azt a 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. II. 39.168/2004. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.