adozona.hu
BH+ 2006.4.175
BH+ 2006.4.175
Részvények téves transzferálására alapítottan jogalap nélküli gazdagodás címén érvényesített követelés elbírálása körében irányadó szempontok [Ptk. 361. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az első fokon eljárt városi bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint az alperes mint MATÁV dolgozó tagja volt a felperes MRP Szervezetnek. A munkaviszonyának megszűnése következtében 22 db - 10 000 Ft/db névértékű - MATÁV Rt. törzsrészvény, és 1 db bonusz részvény fizikai kiadását kérte. A felperes 1997. november 26-án a fenti 23 db részvényt természetben kiadta az alperesnek.
Ezt követően a felperes 1998. május 28-án - adminisztrációs hiba folytán - megbízást adott az értékpapír s...
Ezt követően a felperes 1998. május 28-án - adminisztrációs hiba folytán - megbízást adott az értékpapír számláját vezető O. Rt.-nek, hogy többek között transzferáljon át az alperes Q. Rt.-nél vezetett értékpapírszámlájára 23 db, egyenként 10 000 Ft névértékű részvényt, ezzel az alperes a részére járó részvénymennyiséget kétszeresen kapta meg. A 23 db 10 000 Ft/db névértékű részvény részvénycsere folytán 2300 db 100 Ft/db névértékű MATÁV Rt. törzsrészvénynek felel meg. Az alperes 2300 db részvény osztalékát 1998-2000. között felvette, három részletben összesen 41 952 Ft-ot vett kézhez. Az alperes kérelmére a Q. Rt. az értékpapírokat 2000. november 22-én áttranszferálta az IE. Befektetési Rt-hez.
A felperes a keresetében 2300 db 100 Ft/db névértékű részvény kiadására, valamint 41 952 Ft osztalék és kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a Ptk. 361. §-ának (1) bekezdése alapján jogalap nélküli gazdagodás címén kötelezte az alperest a 2300 db MATÁV Rt. névre szóló törzsrészvény kiadására, valamint 41 952 Ft osztalék és kamatai visszafizetésére.
A megyei bíróság az alperes fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Elfogadta az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást és annak jogi következtetéseit is. Alaptalannak ítélte az alperes arra történő hivatkozását, hogy a gazdagodást nem köteles visszatéríteni, mert attól a visszakövetelés előtt elesett. A másodfokú bíróság megítélése szerint az alperesnek már az első osztalék felvételekor számolnia kellett azzal, hogy vissza kell fizetnie a felvett összeget, mert azt olyan részvények után vette fel, amelyek nem illeték meg. Bizonyított tény, hogy a részvénycsomag tovább transzferálására az alperes kérelmére került sor. Az alperes ennek ellenkezőjét bizonyítani nem tudja.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben mindkét fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte.
Előadta, hogy a fellebbezésében a követelés elévülésére is hivatkozott, ezt azonban az eljárt másodfokú bíróság érdemben nem vizsgálta, továbbá arra is, hogy a 2300 db részvény tovább transzferálására nem az ő rendelkezése folytán került sor. A transzferálásra szóló megbízást nem írta alá, értékpapír számlával az IE. Rt.-nél nem rendelkezett, a Q. Rt. által ismeretlen módon az IE. Rt.-hez áttranszferált részvények függőszámlás tételként kerültek könyvelésre. 2003. május 28-án értesült arról, hogy a felperes a Q. Rt.-nél részére számlát nyitott. A Q. Rt. által a transzferálásról küldött igazolás nem vehető figyelembe, mert annak ellenére, hogy a titoktartás alól felmentést adott a csatolt transzferálási kérelmen az ügyfél aláírása nem szerepel. Azt nem is gyanította, hogy az általa egyébként 1998. és 2000. között felvett osztalék ismeretlen részvények hozadékát képezné. Vagyoni előnyhöz ezért legfeljebb a három részletben felvett osztalék útján jutott, ez is akaratán kívül történt, jogalap nélküli gazdagodása ezért nem állapítható meg. Ha mégis, úgy nem kellett számolnia a visszafizetési kötelezettséggel, és attól már a visszakövetelés előtt el is esett, ezért visszafizetési kötelezettsége nincsen. Hivatkozott arra is, hogy az ítéletnek a részvények transzferálásra kötelező rendelkezése számára végrehajthatatlan.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Előadta, hogy az alperes fellebbezése elévülésre való hivatkozást nem tartalmazott, ezért e kérdésben a másodfokú bíróságnak döntést hoznia nem kellett.
A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati kérelmet tanácsban is megvizsgálta és azt nem találta alaposnak.
Nem sértett jogszabályt a másodfokú bíróság, amikor az elévülés kérdésében nem foglalt állást. Az alperes, állításával ellentétben sem a fellebbezésében, sem a másodfokú tárgyaláson nem sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság elévülési kifogásának nem adott helyt. A másodfokú bíróság a fellebbezési kérelem korlátaira tekintet nélkül csak a Pp. 252. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján helyezheti hatályon kívül az elsőfokú bíróság ítéletét. Minden más esetben csak a fellebbezési kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül az elsőfokú ítéletet.
Alaptalanul hivatkozott az alperes arra, hogy a felvett osztalék visszafizetése tekintetében az eljárt bíróságok megsértették a Ptk. 361. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. A perben nem volt vitás, hogy az alperes a felperestől a részére járó MATÁV Rt. részvényeket fizikai valóságukban megkapta, ezért a perbehozott további 2300 db részvény őt nem illette meg, így nem volt jogosult velük kapcsolatosan a részvényesi jogok gyakorlására, többek között 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 225. §-ának (1) bekezdésében írt osztalékra sem. A jogcím nélkül felvett összeget a Ptk. 361. §-ának (1) bekezdése szerint köteles visszatéríteni. Az összeget az alperes a saját céljaira használta fel, ezért azzal, hogy az összegtől a visszakövetelés előtt elesett, eredményesen nem védekezhet. A részvények a felperestől kerültek ki jogcím nélkül, a felvett osztalékot ezért az alperes a felperes részére köteles kiadni.
A részvények áttranszferálása kérdésében is alaptalanul hivatkozott az alperes a Pp. 206. §-ában írt, a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó jogszabály megsértésére. Az eljárt bíróságoknak e körben két kérdésben kellett állást foglalniuk nevezetesen, hogy jogalap nélkül gazdagodott-e az alperes a fenti részvényekkel, másrészt pedig, hogy nem esett-e el azoktól a visszakövetelés- 2003. május 28-a - előtt.
Az iratokból megállapítható, hogy az alperes részére a Q. Rt. (a továbbiakban: Rt.) egy értékpapírszámlát és egy pénzszámlát is magában foglaló számlát vezetett. Az alperes a másodfokú eljárásban már nem vitatta, hogy a felperes értékpapírszámlát nyitott a részére az Rt-nél (a fellebbezés indokolásának 7. bekezdése) és azt sem, hogy a 2300 db 100 Ft/db névértékű MATÁV Rt. részvényt az Rt. a fenti értékpapírszámlán jóváírta. A jóváírást egyébként bizonyítja, hogy az Rt. felhívta az alperest arra, miszerint annak érdekében, hogy részére a részvények után járó osztalékot ki lehessen fizetni készpénzszámlát nyisson. Bizonyítja továbbá az O. Bank Rt. 1/F/3. sorszám alatt csatolt 2003. május 15-én kelt igazolása, valamint, hogy az Rt. három évre kifizette az alperesnek a részvények után járó osztalékot. Azt a körülményt, hogy a részvények egészen 2000. november 22-éig e számlán voltak elhelyezve az Rt.-nek a bíróság részére küldött 6. sorszám alatt lajstromozott tájékoztatása is bizonyította.
Alaptalanul állította az alperes, hogy e részvényszámla megnyitásáról és az értékpapíroknak azon történő elhelyezéséről nem volt tudomása. Az elsőfokú eljárásban felvett 6. sorszámú jegyzőkönyv 4. oldalán az alperes akként nyilatkozott, hogy 1998. június 9-én az Rt. tájékoztatása szerint az osztalékot csak akkor tudja felvenni, ha ott nyitnak számára "még egy készpénzszámlát". Ekkor került sor a készpénzszámla megnyitására. Arra nem adott az alperes kellő magyarázatot, hogy tudomása szerint mi volt az az első számla, amely mellé egy készpénzszámlát is kellett nyitnia. Nyilvánvaló, hogy ez a számla nem lehetett más, mint amit a felperes nyitott a részére az áttranszferált részvények elhelyezése céljából. Tény, hogy a perben nem kerültek csatolásra a hivatkozott számlaszerződések, sem pedig a számlamásolatok, az alperes azonban - bár erre az Rt.-vel kötött szerződés őt jogosította - nem terjesztett elő bizonyítási indítványt azok beszerzése érdekében. Az alperes előadása, valamint a másodfokú bíróság által értékelt bizonyítékok alapján azok helyes és okszerű mérlegelésével jutott a másodfokú bíróság arra a ténybeli következtetésre, hogy a Q. Rt. az alperes részére értékpapír és pénzszámlát vezetett és azon jóváírta a felperes által áttranszferált 2300 db MATÁV Rt. részvényt, továbbá, hogy erről az alperes a jóváírást követő néhány nap eltelte után tudomást szerzett, ezért számolnia kellett azzal, hogy a jogalap nélkül a számláján jóváírt részvényeket, valamint azok hozadékát tőle visszakövetelik.
Alaptalanul állította az alperes, hogy ezen részvényektől a visszakövetelés előtt elesett, mert az Rt. azokat nem az ő rendelkezése folytán transzferálta át az IE. Rt.-hez. A Q. Rt. a 6. sz. tájékoztatóban úgy nyilatkozott, hogy a fenti mennyiségű részvény az alperes értékpapírszámlájáról az általa 2000. november 22-én adott transzfer-utasításra került áttranszferálásra. Az I-E Bank Rt. által kiadott és a másodfokú eljárásban 6/A/1. sorszám alatt csatolt 2005. március 29-én kelt tájékoztatás szerint 2000. november 22-én a Q. Rt. által K.G. kedvezményezett megjelölésével áttranszferált MATÁV Rt. részvényt befogadta és függőszámlás tételként kezeli. A függőszámlás tételként történő kezelésére azért került sor, mert K.G. kedvezményezettel nincsen szerződéses jogviszonyban. Megállapítható, hogy az a transzfer-utasítás, amelyet az Rt. 6. számú tájékoztatóhoz mellékletként csatolt sem az ügyfél, sem pedig az Rt. által nincs aláírva. A felperesnek a másodfokú eljárásban tett előadása szerint a csatolt irat a számítógép adataiból került kimásolásra, amely aláírást nem tartalmaz. Az alperesnek módja lett volna kérni a másodfokú eljárásban az Rt.-től az eredeti, aláírt okirat másolatának megküldését, erre azonban ugyancsak nem terjesztett elő bizonyítási indítványt. Amennyiben az Rt. az alperes rendelkezése nélkül transzferálta át a részvényeket, úgy annak jogkövetkezményeit a kettőjük jogviszonyában kell levonni. Megállapítható viszont, hogy a részvények transzferálásának a kedvezményezettje az alperes, tehát azokra az I-E. Bank Rt.-vel szemben jogot támaszthat.
A fentiek szerint a másodfokú bíróság a bizonyítékok okszerű mérlegelésével jutott arra a jogi következtetésre, hogy az alperes a 2300 db MATÁV Rt. részvénynek a számlájára történő áttranszferálásával, valamint a részvények után járó osztalék felvételével jogalap nélkül gazdagodott, ezért a Ptk. 361. §-ának (1) bekezdése szerint a felvett osztalékot köteles visszafizetni, a jogcím nélkül átutalt részvényeket pedig köteles áttranszferálni a felperes számlájára.
Alaptalanul állította az alperes, hogy a részvények áttranszferálására való kötelezése - rendelkezési jogának hiányában - végrehajthatatlan. A részvények az I-E. Bank Rt.-nél függőszámlán mind a mai napig rendelkezésre állnak. Kedvezményezettként az áttranszferáláskor az alperest jelölték meg, ezért nincs annak jogi akadálya, hogy az I.-E. Bank Rt.-nél a rendelkezésére tartott részvények áttranszferálásáról kedvezményezetti minőségben intézkedjék. Az iratokból megállapítható, hogy az alperes jelenleg is rendelkezik a Q. Rt.-nél értékpapír és készpénzszámlával. Az nem kétséges, hogy az 1998-ban kötött számlaszerződést megszüntették, az alperes azonban a 6/A/3. sorszám alatt csatolt okirat szerint 2002. november 13-án teljes körű (értékpapír- és készpénzszámlát) nyitott a Q. Rt.-nél. Ennek egyenlege az Rt. 6. szám alatti igazolása szerint 0 Ft, illetőleg 0 értékpapír. Az alperes a vitás részvényeket jogosult a saját számlájára visszatranszferáltatni és onnan tovább transzferálni a felperes számára.
Tekintve, hogy a felülvizsgálati ok még sem áll fenn, a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése szerint hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Pfv.X.21.450/2005. sz.)