adozona.hu
BH+ 2006.4.191
BH+ 2006.4.191
Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés visszterhes vagyonátruházási illetéke; az előtársaság nem minősül ingatlanforgalmazónak [1990. évi XCIII. tv. 23/A. §, 1997. évi CXLIV. tv. 15. §. 1997. évi CXLV. tv. 1., 3. §]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a 2003. december 19-én kötött adásvételi szerződéssel megvásárolta a P. község belterületén lévő, 632 hrsz. alatti, gyep, legelő művelési ágú, telekrendezés alatt álló ingatlan 924/43602 tulajdoni hányadát, 1 450 000 Ft vételárért. Az adásvételi szerződésben a felek rögzítették, hogy a felperes az ingatlant két éven belül történő újraértékesítés céljából szerzi meg, ezért kéri az 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 23/A. §-ában foglaltak alkalmazását.
A felperes a 2003...
A felperes a 2003. december 12-én kelt társasági szerződését december 18-án nyújtotta be a cégbírósághoz, amely a gazdasági társaságot 2004. február 6. napjával jegyezte be a cégnyilvántartásba. A társasági szerződésben és a cégnyilvántartásban a felperes tevékenységi köreként ingatlan beruházás-eladás, ingatlanforgalmazás (főtevékenység), és ingatlan bérbeadása, üzemeltetése került feltüntetésre.
Az elsőfokú közigazgatási szerv a 2004. május 28-án hozott fizetési meghagyásban - elfogadva az adásvételi szerződés szerinti forgalmi értéket - kötelezte a felperest 148 000 Ft illetéknek, ezen belül 148 000 Ft illetékelőlegnek a megfizetésére. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2004. július 16. napján hozott határozatában a fizetési meghagyást helybenhagyta. Döntését az Itv. 3. § (3) bekezdésében, 23/A. § (1) bekezdésében, az 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 15. § (1) bekezdésében, az 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ct.) 3. § (3) bekezdésében, az 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 26. § (1) bekezdésében foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy az ingatlanforgalmazási célú, vagyonszerzéshez fűződő illetékkedvezmény az előtársaságokra nem alkalmazható. A felperes cégjegyzékbe történő bejegyzésére az illetékkötelezettség keletkezését követően került sor, ezért nem tudta az Itv. által meghatározott módon igazolni az ingatlanforgalmazásra való jogosultságát. Így az Itv. 23/A. § (1) bekezdés szerinti 2%-os kedvezményes illetékkulcs alkalmazására nincs lehetőség.
A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását, vagy azok hatályon kívül helyezése mellett a közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését kérte. Az Áe. 26. § (4) bekezdésében, a Gt. 15. § (1) bekezdésében foglaltakra alapított érvelése szerint a 2%-os illetékkulcs alkalmazása megillette.
Az alperes ellenkérelmében - a határozatában foglaltakat fenntartva - a felperes keresetének elutasítását kérte.
A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította. Azt állapította meg, hogy az alperes határozata megalapozott és jogszerű. Az illetékkötelezettség a szerződéskötés napján keletkezik, ekkor pedig a felperes még előtársaságként működött, amiről cégbizonyítvány nem adható ki. Az Itv.-ben előírt, kedvezményes illetékkulcs alkalmazásához szükséges követelményeknek csak a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság felel meg, előtársaságokra az illetékkedvezmény nem alkalmazható.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát, fenntartva az abban is kifejtett jogi álláspontját. Érvelése szerint a jogerős ítélet nem felel meg az Itv. 23/A. §-ában, a Gt. 14-15. §-ában foglaltaknak. Tevékenysége megalakulásától kezdve az ingatlanforgalmazás volt, ezt utóbb cégbizonyítvánnyal is igazolta. Az előtársaságra is a bejegyzett, létrehozott gazdasági társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. A perben tartott tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Itv. 3. § a) pontja értelmében a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik. Az Itv. 23/A. § (1) és (2) bekezdése szabályozza az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések visszterhes vagyonátruházási illetékét. E szerint ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén a kedvezményes, 2%-os mértékű illeték kiszabását az a vállalkozó kérheti, aki a cégjegyzés alapján az illetékkötelezettség keletkezésekor főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult, feltéve, hogy a vagyonszerzés illetékkiszabása bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant továbbeladás céljából vásárolta. A főtevékenységként folytatott ingatlanforgalmazást cégbizonyítvánnyal kell igazolni.
A gazdasági társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének, illetve köziratba foglalásának napjától előtársaságként működhet. [Gt. 10.§ (3) bekezdése] Az előtársaságra - a törvényben meghatározott eltérésekkel - a létrehozni kívánt gazdasági társaságra irányadó szabályokat kell alkalmazni. [Gt. 14. § (1) bekezdése, 15. § (1) bekezdése]. Ez azt jelenti, hogy a társaság bejegyzése előtt is végezhet gazdasági tevékenységet és köthet érvényes szerződéseket, működése azonban korlátozott. A társaság ekkor ugyanis jogilag még nem jön létre, mivel a bejegyzésére még nem került sor.
A cégek egyik közös ismérve, hogy csak konstitutív hatályú bejegyzéssel jönnek létre. [Ctv. 1. § (1) bekezdése]. A kötelező bejegyzés jogot keletkeztető, módosító vagy megszüntető hatályú. A cégnyilvántartás nyilvánosságáról és közhitelességéről a Ctv. 3. §-a rendelkezik. A 3. § (3) bekezdése értelmében a cégbizonyítvány a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetőleg azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel(t). A bejegyzés alatt álló előtársaság részére tehát cégbizonyítvány nem adható. A cégbizonyítvány továbbá a bejegyzés napjától kezdődően igazolja a benne foglalt adatokat, mivel a bejegyzésnek nincs visszaható hatálya.
A kifejtettekből következően tehát nincs jelentősége annak, hogy a felperes előtársaságként gazdasági tevékenység végzésére, vagyonszerzésre, adásvételi szerződés megkötésére jogosult volt, és ingatlant szerezhetett. Az általa utóbb becsatolt cégbizonyítvány pedig nem igazolta az adásvételi szerződés megkötésének napjára nézve a főtevékenységként folytatott ingatlanforgalmazást, hiszen ez 2004. február 6. napjával került feltüntetésre a cégnyilvántartásban és a cégbizonyítványban is, a már említett konstitutív hatályú bejegyzésre figyelemmel.
Tekintettel arra, hogy a felperes a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség keletkezésének időpontjára, azaz 2003. december 19. napjára vonatkozóan nem tudta igazolni a közigazgatási és a peres eljárásban sem cégbizonyítvánnyal a főtevékenységként folytatott ingatlanforgalmazást, az alperes határozata és a jogerős ítélet jogszerű, az Itv. 23/A. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő döntést tartalmaz. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján - hatályában fenntartotta.
(Legf.Bír. Kfv.II.39.150/2005.)