adozona.hu
BH+ 2006.4.180
BH+ 2006.4.180
Felszámolási eljárásban a fizetési haladék engedélyezése tárgyában hozott végzés külön fellebbezéssel nem támadható meg [Pp. 233. § (1) bek. és (3) bek. b) pontja, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel és a 2000. évi CXXXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi XLIX. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (3) bek., 26. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésében az adós fizetési haladék engedélyezése iránti ismételt kérelmét elutasította. Végzésének indokolása szerint egy alkalommal már engedélyezett az adós részére 30 nap fizetési haladékot, ezért az ismételt kérelmet a Cstv. 26. §-ának (3) bekezdésére tekintettel el kellett utasítania. A jogorvoslati záradék alapján a végzéssel szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül volt helye fellebbezés előterjesztésének.
Az adós fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla a f...
BH+ 2006.4.180 Felszámolási eljárásban a fizetési haladék engedélyezése tárgyában hozott végzés külön fellebbezéssel nem támadható meg [Pp. 233. § (1) bek. és (3) bek. b) pontja, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel és a 2000. évi CXXXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi XLIX. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (3) bek., 26. § (3) bek.].
Az elsőfokú bíróság végzésében az adós fizetési haladék engedélyezése iránti ismételt kérelmét elutasította. Végzésének indokolása szerint egy alkalommal már engedélyezett az adós részére 30 nap fizetési haladékot, ezért az ismételt kérelmet a Cstv. 26. §-ának (3) bekezdésére tekintettel el kellett utasítania. A jogorvoslati záradék alapján a végzéssel szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül volt helye fellebbezés előterjesztésének.Az adós fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla a fellebbezést hivatalból elutasító döntést hozott, és megállapította, hogy az előzetesen lerótt fellebbezési eljárási illeték visszatérítésének van helye. Az ítélőtábla álláspontja szerint a jelen ügyben irányadó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször - lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvény, az 1997. évi XXVII. törvény és a 2000. évi CXXXVII. törvényekkel - módosított 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: többször módosított Cstv.) 6. §-ának (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 233. §-a (3) bekezdésének b) pontja értelmében a bíróság fizetési haladékot engedélyező, vagy az engedélyezés iránti kérelmet elutasító végzése pervezető végzés, ezért külön fellebbezéssel nem támadható. Elegendő az adós fizetésképtelensége tárgyában meghozott végzés indokolásában utalni arra, hogy a bíróság az adóst miért nem részesítette fizetési haladékban. A fizetési haladékról rendelkező határozatát a bíróság indokolni sem köteles. Mindemellett a Bírósági Határozatokban 2002. évben 324. szám alatt közzétett eseti döntésben is kifejeződő egységes ítélkezési gyakorlat szerint a bíróság az adós kérelmére legfeljebb 30 nap fizetési haladékot engedélyezhet, ismételt haladék engedélyezésére nincs lehetőség.
A fellebbezést hivatalból elutasító végzés ellen az adós fellebbezést nyújtott be, a felszámolást elrendelő végzés ellen előterjesztett fellebbezésének érdemi elbírálását kérve. Előadta, hogy a sérelmezett megyei bírósági végzésben a bíróság a jogszabályoknak megfelelően biztosított fellebbezési jogot az adós részére, így azt az Ítélőtáblának érdemben kellett volna felülbírálnia.
A hitelező a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A fellebbezést hivatalból elutasító végzés elleni fellebbezés alaptalan.
Az adós ellen indult felszámolási eljárásra irányadó, többször módosított Cstv. 6. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel alkalmazandó Pp. 233. §-ának (1) bekezdése szerint az elsőfokú bíróság határozata ellen - amennyiben a törvény ki nem zárja - fellebbezésnek van helye.
Ahogy arra az ítélőtábla helytállóan rámutatott, az egységes ítélkezési gyakorlat szerint a fizetési haladék engedélyezése a bíróság részére csak lehetőség, de nem kötelező, s az ilyen tárgyú döntést a bíróság indokolni sem köteles. A fizetési haladék engedélyezéséről rendelkező határozat tehát olyan végzésnek minősül, mellyel szemben a törvény - a Pp. 233. §-a (3) bekezdésének b) pontjával összhangban - külön fellebbezési lehetőséget nem biztosít. Az ezzel ellentétes álláspont a felszámolási eljárások indokolatlan és szükségtelen elhúzódását eredményezné. A fentieken túlmenően a Cstv. 26. §-ának (3) bekezdéséből az következik, hogy a fizetési haladék engedélyezésére csak egyszer és legfeljebb 30 napig van lehetőség, ezért kizárt a jelen ügyben az újabb haladék engedélyezése.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a többször módosított Cstv. 6. §-ának (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 254. §-ának (3) bekezdése alapján, helyes indokaira tekintettel az ítélőtábla határozatát helybenhagyta. (Legf. Bír. Gfv.XI.30.049/2006.sz.)