adozona.hu
BH+ 2006.3.119
BH+ 2006.3.119
A gépkocsikár javítási költségét a károsultnak kell biztosítani. A javítási költség áfa tartalma számlával bizonyítható [Ptk. 355. §, 1992. évi LXXIV. tv. 3. §, 43. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes tulajdonában álló gépkocsi 2000. szeptember 1-jén idegen hibás közúti közlekedési balesetet szenvedett. Az alperes a felperes kárát 2 005 000 forint összegben megtérítette. A felperes a különbözet, - módosított keresete szerint - 175 590 forint és kamatai megfizetése iránt indított keresetet.
Az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság által helybenhagyott ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 175 590 forintot és az ítéletben részletezett késedelmi kamatait...
Az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság által helybenhagyott ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 175 590 forintot és az ítéletben részletezett késedelmi kamatait. A szakértői vélemény alapján a Ptk. 355. § (4) bekezdése szerint marasztalta az alperest a megállapított többletkárban.
Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokait a fellebbezésre tekintettel azzal egészítette ki, hogy a felperest megilleti a javítási költséghez kapcsolódó általános forgalmi adó összege is [Ptk. 355. § (4) bekezdés, 360. § (1) bekezdés]. Miután a perben nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a felperes jogosult az áfa visszatérítésére, az alperes az adóval emelt javítási költség mint felmerült kár megfizetésére köteles.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, sérelmezve az általános forgalmi adó összegében történt marasztalását. Előadta, hogy általános forgalmi adó csak abban az esetben számítható fel a biztosítónak, ha a javítás igazoltan számla alapján történt. Az áfa fizetési kötelezettség ugyanis az 1992. évi LXXIV. törvény 3. § a) pontja, 4. §-a, 43. § (1) bekezdése szerint a számlázott javítási költséghez tapad. Amennyiben a javítást nem az áfa alanyi körébe tartozó, számlakibocsátásra kötelezett gazdálkodó szervezet végzi, a törvény szerint áfa fizetési kötelezettség sem keletkezik. Ugyanez a helyzet, ha a károsult a gépkocsit saját maga javítja meg, vagy meg sem javíttatja. Ennek megfelelően a jogerős ítélet támadott részének hatályon kívül helyezésével és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását indítványozta.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. A felperes előadta, hogy a kártérítés fogalmába a gépjármű javítási költsége beletartozik, és kizárólag a károsulton múlik, hogy a kártérítés összegét mire használja. Ezt az érvelést erősíti, hogy az alperes helytállási kötelezettsége a sérüléssel egyidejűleg keletkezik, és ettől az időponttól kezdődően a károkozással bekövetkezett teljes forgalmi értékcsökkenés megszüntetéséhez szükséges szakszervizi javítási költséget szolgáltatnia kell, ami az áfát is magába foglalja.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A felperes a Ptk. 355. § (4) bekezdése értelmében a vagyonában beállott értékcsökkenésre, az esetlegesen elmaradt vagyoni előnyre, illetve a hátrány kiküszöböléséhez szükséges kárpótlásra és költség megtérítésére tarthat igényt. Az őt ért hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges költség megtérítése körében a károsult a szokásos jóminőségű, szakszervíz által nyújtott szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban felmerülő költségei megtérítését igényelheti. Értelemszerű, hogy e költségekről a szakszervíz számlát állít ki, amelynek az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 3. § a) pontja, 43. § (1) bekezdése alapján tartalmaznia kell a javítási költségre felszámított általános forgalmi adó összegét is. A számlakiállítással az adóalanynak adóbefizetési kötelezettsége keletkezik az állammal szemben. Ezt hárítja át a károsultra, akinél ily módon az áfa összege költségként jelentkezik.
A biztosítók szabályzata és a felek szerződése a javítási költség megtérítését általában azok számlával történő igazolásához köti. A felek azonban megállapodhatnak abban is, hogy a károsult követelését megállapodással rendezik. A megállapodás vonatkozhat a károsult által benyújtott költségbecslés alapján történő fizetésre, mely az általános forgalmi adó összegét is tartalmazza. Ezekben az esetekben a károsult a megállapodással rendezett jogvita alapján nyilvánvalóan jogosult arra, hogy a gépjárművet egyáltalán ne javítassa ki, illetve áfa fizetési kötelezettséggel nem járó megoldást vegyen igénybe (a gépjárművet maga javítja, vagy az áfa törvény 4. §-a szerint adóalanynak nem minősülő személlyel javíttatja meg).
Amennyiben a térítés összegére vonatkozó megállapodás hiányában a biztosító a perben vitatja a javítási költség összegét, a kártérítési perek általános bizonyítási szabályai szerint a károsultnak kell bizonyítani a kárának az összegét. Ha azonban javítási számla nem áll rendelkezésére, a javítási költség ÁFA terhe kizárólag feltevésen alapszik. A bíróság általános jelleggel nem dönthet úgy, hogy az abban az esetben is jár a károsultnak, ha ilyen befizetés az állam részére nem történt.
Mivel adott esetben a Pp. 164. § (1) bekezdése alapján a felperes nem bizonyította, hogy az állított összegben költsége keletkezett, a Legfelsőbb Bíróság az alperes felülvizsgálati kérelmét megalapozottnak, a jogerős ítélet támadott rendelkezését megalapozatlannak találta. Ezért a jogerős ítéletet felülvizsgálattal támadott részében a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét ebben a részében megváltoztatta és az alperest 175 590 forint és kamatai megfizetésére kötelező rendelkezést az ítéletből mellőzte. (Legf.Bír.Pfv.VIII.21.342/2004.)