adozona.hu
BH+ 2006.3.142
BH+ 2006.3.142
Vagyongyarapodás hiányában az illetéket törölni kell [1990. évi XCIII. tv. 3. §, 80. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2003. július 17. napján vásárolta meg a perbeli ingatlan tulajdonrészét azzal, hogy azt a szomszédos, saját tulajdonában lévő telekhez csatolja. A felek a 10 000 000 forint összegű vételár megfizetésének feltételeként kikötötték a telekhatár-módosítás engedélyezését, és ennek meghiúsulása esetére elállási jogot is kikötöttek.
Az elsőfokú illetékhivatal fizetési meghagyásával 1 003 000 forint illeték, és ugyanennyi illetékelőleg fizetési kötelezettséget állapított meg a felperes ré...
BH+ 2006.3.142 Vagyongyarapodás hiányában az illetéket törölni kell [1990. évi XCIII. tv. 3. §, 80. §]
A felperes 2003. július 17. napján vásárolta meg a perbeli ingatlan tulajdonrészét azzal, hogy azt a szomszédos, saját tulajdonában lévő telekhez csatolja. A felek a 10 000 000 forint összegű vételár megfizetésének feltételeként kikötötték a telekhatár-módosítás engedélyezését, és ennek meghiúsulása esetére elállási jogot is kikötöttek.Az elsőfokú illetékhivatal fizetési meghagyásával 1 003 000 forint illeték, és ugyanennyi illetékelőleg fizetési kötelezettséget állapított meg a felperes részére. A felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az adásvételi szerződés hatályba lépéséhez az építésügyi hatóság hozzájáruló nyilatkozata szükséges.
Időközben a felek telekhatár rendezésére irányuló kérelmét jogerősen elutasították, ezért a felperes és az eladó 2003. december 4. napján megállapodást kötöttek, melyben az adásvételi szerződést közös akarattal felbontották. Kérelmükre a földhivatal az ingatlan-nyilvántartási eljárást megszüntette.
Az alperes 2004. augusztus 5. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a szerződés nem tartalmaz felfüggesztő feltételt, érvényességét az önkormányzat határozata nem befolyásolja, az elállási jog sem érinti a szerződés hatályba lépését, illetve érvényességét.
A felperes keresetében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy a szerződés hatályának beálltát a telekegyesítési kérelem elbírálásához, mint feltételhez kötötték, így az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 3. § (5) és (6) bekezdései ellenére állapította meg a fizetési kötelezettséget. Utalt arra, hogy az alperes a határozat meghozatalakor már tudott a telekegyesítési kérelme elutasításáról és a nyilvántartási eljárás megszüntetéséről.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú fizetési meghagyásra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Vizsgálta a felek jognyilatkozatait tartalmazó okiratokat, így az adásvételi szerződést, illetve a 2003. december 4. napján aláírt "Megállapodás ingatlan adásvételi szerződés megszüntetéséről" című iratot.
Ennek alapján megállapította, hogy a felek az ingatlan adásvételi szerződés hatályba lépését az építésügyi hatóság telekegyesítési engedélyétől tették függővé, így a szerződés felfüggesztő feltételt tartalmaz, a feltétel érthető, egyértelmű és jogszerű.
Mivel az önkormányzat az engedélyt megtagadta, a feltétel meghiúsult, így a szerződés hatályba sem lépett. Másrészről a felek 2003. december 4. napján a szerződést közös akarattal felbontották, így amennyiben hatályba lépett volna, ennek hatályát megszüntették.
Az Itv. 3. § (6) bekezdése szerint a felfüggesztő feltételtől függő szerződés esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor keletkezik. A felfüggesztő feltétel azonban nem következett be, így nem keletkezett illetékfizetési kötelezettség.
Az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján, ha a jogügyeletet a felek közös megegyezéssel az eredeti állapot helyreállításával megszüntetik, és ezt a földhivatal határozatával igazolja, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének van helye. Az alperes azonban ezt nem vette figyelembe, és nem mentesítette a felperest az illetékfizetési kötelezettség alól.
Rámutatott ugyanakkor az elsőfokú bíróság arra, hogy a felperes tévesen hivatkozott az Itv. 3. § (5) bekezdésére, mert önmagában az adásvételi szerződés hatályosulása nem függött hatósági jóváhagyástól, maguk a felek kötötték ki felfüggesztő feltételként a hatósági eljárás eredményét.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetének elutasítását. Jogi álláspontja szerint a felek felfüggesztő feltételt nem kötöttek ki, a szerződés nem függött hatósági jóváhagyástól, vagy harmadik személy beleegyezésétől. Az a körülmény, hogy a szerződő felek elállási jogot kötöttek ki, illetve az adásvételi szerződést 2003. december 4-ei megállapodásukkal felbontották, szintén arra utal, hogy a felek ténylegesen felfüggesztő feltételt nem rögzítettek az adásvételi szerződésben.
A felperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte azzal, hogy az Itv. 3. § (6) bekezdésére figyelemmel felfüggesztő feltételt kötöttek ki, az alperes a felülvizsgálati kérelmében sem indokolta, hogy miért nem tekinti annak. Az elsőfokú bíróság az ítéletét az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontjára is alapította, de erre az alperes a felülvizsgálati kérelmében még csak nem is utalt.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogerős ítélet jogszerűségének vizsgálatánál a Legfelsőbb Bíróság is vizsgálat tárgyává tette a felek jognyilatkozatait tartalmazó okiratokat. Ezek közül is elsődlegesen a 2003. július 17. napján kötött adásvételi szerződést. A vitatott szerződésből megállapíthatóan mind felfüggesztő, mind bontó feltételt tartalmaz. A felfüggesztő feltételként értékelhető a vételár ügyvédi letétbe helyezésével és kifizetésével kapcsolatos szerződési pontok (6-8. pont). Bontó feltételként értelmezhető ugyanakkor az elállási jog 11. pontban történő kikötése. A Ptk. 320. § (1) bekezdésére figyelemmel ugyanis aki szerződésnél fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett jognyilatkozattal gyakorolja. Az elállást a szerződés felbontja. A Ptk. 319. § (3) bekezdése értelmében pedig a szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Elállási jog tehát hatályos szerződés esetében valósulhat meg.
Bontó feltételre utal az a körülmény is, hogy a szerződő felek az adásvételi szerződést a telekegyesítési kérelem elbírálását megelőzően már benyújtották a földhivatalhoz, azon keresztül az illetékhivatalhoz.
Az érdemi elbírálás szempontjából azonban nem döntő, hogy a felek felfüggesztő vagy bontó feltételt kötöttek-e ki a szerződésben, ugyanis akár ezt, akár azt kötötték ki a felperesnek az Itv. 3. § (6) bekezdése, illetve a 80. § (1) bekezdés c) és h) pontjai alapján illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezett, illetőleg annak törléséről kellett volna rendelkezni.
Az alperes a határozata meghozatalakor már tudomással bírt arról, hogy a telekegyesítési kérelem elutasítására tekintettel a szerződő felek 2003. december 4. napján megállapodást kötöttek az ingatlan adásvételi szerződés megszüntetéséről, melyben az adásvételi szerződéstől közös akarattal elálltak.
Vagyongyarapodás hiányában pedig az alperesnek az illeték törléséről mindenképpen rendelkeznie kellett volna.
A szerződésekből megállapíthatóan a szerződő felek akarata mindenképpen arra irányult, hogy a felperes tényleges vagyongyarapodása csak akkor következzen be, ha a telekegyesítési kérelem alapján a megszerzett ingatlant a szomszédos saját tulajdonú ingatlanával egyesítheti. Mivel ez a feltétel nem valósult meg, a felek közös megegyezéssel felbontották a szerződést, ezért akár felfüggesztő, akár bontó feltételként értékelhetőek az adásvételi szerződések vitatott pontjai, az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel az alperesnek mindenképpen a törlésről kellett volna rendelkeznie.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Kfv.II.39.190/2005.)