adozona.hu
BH 2006.3.98
BH 2006.3.98
Állatvédelmi célú szervezet az állatvédelmi - közigazgatási eljárásokban ügyfél [1957. évi IV. tv. 3. §; 1998. évi XXVIII. tv. 48. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
R. Sz. magánszemély 2003. augusztus 29-én feljelentést tett B. község jegyzőjénél közterületen történő állatkínzás miatt. 2003. szeptember 9-én a felperes is sérelmezte az állatkínzás tényét és az alperesnél kérte, hogy a jegyző kifogásolt magatartása miatt az állattartás megtiltását a jegyzőnél hatósági jogkörében eljárva érje el.
Az alperes 2003. szeptember 11. napján kelt határozatával mind a szabálysértési eljárás, mind az állatvédelmi eljárás lefolytatására P. város jegyzőjét jelölte ki...
BH 2006.3.98 Állatvédelmi célú szervezet az állatvédelmi - közigazgatási eljárásokban ügyfél [1957. évi IV. tv. 3. §; 1998. évi XXVIII. tv. 48. §].
R. Sz. magánszemély 2003. augusztus 29-én feljelentést tett B. község jegyzőjénél közterületen történő állatkínzás miatt. 2003. szeptember 9-én a felperes is sérelmezte az állatkínzás tényét és az alperesnél kérte, hogy a jegyző kifogásolt magatartása miatt az állattartás megtiltását a jegyzőnél hatósági jogkörében eljárva érje el.Az alperes 2003. szeptember 11. napján kelt határozatával mind a szabálysértési eljárás, mind az állatvédelmi eljárás lefolytatására P. város jegyzőjét jelölte ki.
A felperes 2003. október 6-án a kijelölt jegyzőtől kérte, hogy az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (továbbiakban: Átv.) alapján járjon el. P. város jegyzője a 2003. október 9. napján kelt határozatával az eljárást bizonyítékok hiányára hivatkozással megszüntette.
A határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be és az alperes a 2003. november 27-én kelt határozatával a felperes fellebbezést ügyféli minősége hiányára hivatkozással érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az alperes ugyanaznap kelt, ugyanilyen számú határozatával felügyeleti intézkedés keretében a jegyző határozatát megsemmisítette és a jegyzőt új eljárás lefolytatására kötelezte.
A felperes keresetet nyújtott be az alperesnek a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasító határozata ellen, sérelmezve, hogy az alperes a felperes ügyféli minőségének hiányát állapította meg.
A per során időközben P. város jegyzője a 2004. március 2-án kelt határozatával az állatkínzást végző személyt az állattartástól határozatlan időre eltiltotta.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Ítélete indokolása szerint a felperesnek az ügyféli minőségét megalapozó jogos érdeke az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 3. § (4) bekezdése, az Alkotmány 63. § (1) bekezdése és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 1. §-a alapján megállapítható, mert a felperesnek az alapító okirata szerint feladatai közé tartozik az állatvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtásában való közreműködés, illetve az állatvédelmi törvény rendeleteinek betartása. Az Átv. 48. § (1) bekezdésében szabályozottak szerint is az állatvédelmi célú szervezetek jogosultak az állatvédelmi szabályok megsértése miatt fellépni és a hatáskörrel rendelkező szervektől intézkedés tételét megkérni. Mindezek alapján az állatvédelmi célú szervezet közigazgatási eljárást kezdeményezhet és az eljárás során az ügyféli jogállás is megilleti függetlenül attól, hogy az eljárás során mikor kérte az intézkedés megtételét. Az elsőfokú bíróság utalt arra is, hogy az új eljárás a jegyző újabb határozata folytán okafogyottá vált, azonban az alperesnek a felperes ügyféli minősége megállapítása mellett erre hivatkozással lehet az eljárást megszüntetnie.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. Rendkívüli jogorvoslati kérelmében arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet ellentétes az Áe. 3. § (2) és (4) bekezdésével, 2/2004. KJE jogegységi határozattal, a Ptk. 74/A. § (1) bekezdésével, az Átv. 48. § (1)-(2) bekezdésével, 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 3. § (2) bekezdésével. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az ügyfél fogalmat tévesen és törvénysértően, kitágítóan értelmezte, mert a felperesnek sem jogát, sem jogos érdekét, de a feladatkörét sem érinti az állatvédelmi ügy. A felperesnek az intézkedés megtételének kérésére történt jogszabályi felhatalmazása sem járhat azzal, hogy a felperes az eljárás során ügyféli pozícióban járjon el, mert csupán ügyféli jogokhoz hasonló kezdeményezési, fellépési jog illeti meg, de ennek folytán ügyféllé nem válik. A felperes csupán jelzéssel élhet a hatóság felé, az eljárást a hatóság ennek alapján hivatalból folytatja le. A felperesnek ügyféli jogot az Átv. sem biztosított.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást a Kfv. 4. számú végzésével elrendelte abban a jogkérdésben, hogy az állatvédelmi célú szervezet ügyfélnek minősül-e az állatkínzás kapcsán indult közigazgatási eljárásban.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és csak a felülvizsgálati kérelemben kifogásolt jogsértéseket vizsgálta.
Az elsőfokú bíróság a felvetett jogkérdésben helytállóan foglalt állást, a állatvédelmi célú szervezetet az ügyfél jogállása illeti meg az állatvédelmi szabályok megsértése miatt indult közigazgatási eljárásokban.
Az Áe. 3. § (4) bekezdése értelmében ügyfél a közigazgatási eljárásban az, akinek jogát, vagy jogos érdekét az ügy érinti, továbbá az ügyféli jogok azt a szervet is megilletik, amelynek a feladatkörét az ügy érinti. Ez a szabály azokra a szervekre, szervezetekre vonatkozik, amelyek ugyan közvetlenül nem érdekeltek az ügyben, a feladatkörük mégis az, hogy gondoskodjanak a rábízott érdekekről, értékekről. A feladatkört érintően - az alperes álláspontjával szemben - a jelen esetben nem az adott feladatkör végzésére felhatalmazó jogszabályi előírás szükséges az ügyféli jogállás megszerzéséhez, hanem az állatvédelmi célú - azaz adott feladatkörű - szervezeteket az állatvédelemmel kapcsolatos érdek- és értékvédelemre feljogosító jogi norma. Ez a jogi norma pedig az Átv. 48. § (1) bekezdése.
Az Átv. 48. § (1) bekezdése alapján az állatvédelmi célú szervezetek az állatvédelmi szabályok megsértése miatt jogosultak fellépni és az önkormányzattól megfelelő és hatáskörbe tartozó intézkedés megtételét kérni. Az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt - az ilyen magatartástól való eltiltás iránt - a bíróság előtt az állatvédelmi célú szervezet - az Átv. 48. § (2) bekezdése alapján - pert indíthat. Az Átv. konkrét előírása folytán az állatvédelmi célú szervezetek - állatvédelmi feladatkörüknél fogva - ügyféli jogállással felruházott szervezetek. A felperes alapító okirata szerint állatvédelmi célú szervezet, így az Átv. 48. § (1) bekezdése alapján jogszerűen kérte az állattartás megtiltásának elrendelését. Az intézkedés megtételének kérése olyan, eljárást megindító beadvány, amely az állatvédelmi célú szervezetet az eljárás során is feljogosítja az ügyfélkénti részvételre, a jogorvoslati jog gyakorlását is beleértve.
Tévesen hivatkozott arra az alperes, hogy az intézkedés megtételének kérése esetén a hivatalból lefolytatandó eljárásban az állatvédelmi célú szervezet ügyféli jogokat nem szerezhet, csak korlátozott "ügyféli jogokkal" rendelkezik (fellépés, intézkedés tételének kérése, kezdeményezés). Az Átv. ilyen korlátozó rendelkezést nem tartalmaz, a 48. § (2) bekezdése, amely a perindítási jogosultsággal is felhatalmazta az állatvédelmi célú szervezetet, éppen arra utal, hogy ez a szervezet a pert megelőző eljárásban ügyfélként eljárhat, és a kedvezőtlen, állatvédelmi szabályokat megsértő döntés esetén, pert is indíthat. Ezt erősíti meg az állattartásra vonatkozó előírások megsértése miatt az állatvédelmi bírságról szóló rendelkezéseket szabályozó R. 3. § (2) bekezdése is, amely eljárás kezdeményezésére jogosítja fel az állatvédelmi célú szervezetet.
Tévesen hivatkozik az alperes a 2/2004. KJE jogegységi határozat megsértésére. Ez a jogegységi határozat az önkormányzatok perindítási jogosultsága körében foglalt állást, az nem vonatkoztatható teljes egészében az állatvédelmi célú szervezetekre. A Legfelsőbb Bíróság 1/2004. KJE jogegységi határozata a környezetvédelmi szervezeteket érintően az ügyféli jogállás kapcsán kifejtette, hogy az adott, környezetvédelemről szóló 1995. évi LIII. törvény konkrét - ügyféli jogot biztosító - rendelkezése folytán állapítható meg a környezetvédelmi társadalmi szervezetek ügyféli jogállása. Az állatvédelem területén is adott jogszabály, az Átv. rendelkezése teremtette meg az állatvédelmi célú szervezetek teljes ügyféli jogállását.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. II. 39.081/2005. sz.)