adozona.hu
MBH 2006.02.127
MBH 2006.02.127
Taggyűlési határozat felülvizsgálata iránti keresetet nem lehet érdemben elbírálni az alperesi kft. társasági szerződésének vizsgálata nélkül, a szavazás rendjére vonatkozó rendelkezések mellőzésével. A bíróságnak a keresetben hivatkozott valamennyi jogszabálysértést vizsgálnia kell, és az ítéletben meg kell indokolnia minden kérdés kapcsán a döntést. A határozatok végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelem okafogyottá válik, ha a cégbíróság a kereset benyújtását követően elrendelte a perben támadott
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A közhiteles cégnyilvántartás adatai szerint a P. Kft.-t a cégbíróság 2000. december 11. napján jegyezte be a cégjegyzékbe, főtevékenysége a 0111'03 TEÁOR szám alatti Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése. A társaság vezető tisztségviselői 2005. május 22-ig V. László 2003. szeptember 1. napjától, H. Ferenc 2002. június 1. napjától; tagjai dr. P. Tamás - aki közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik - és V. László.
A P.A. Kft.-t 2000. július 15. napján jegyezt...
MBH 2006.02.127 Taggyűlési határozat felülvizsgálata iránti keresetet nem lehet érdemben elbírálni az alperesi kft. társasági szerződésének vizsgálata nélkül, a szavazás rendjére vonatkozó rendelkezések mellőzésével.
A bíróságnak a keresetben hivatkozott valamennyi jogszabálysértést vizsgálnia kell, és az ítéletben meg kell indokolnia minden kérdés kapcsán a döntést.
A határozatok végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelem okafogyottá válik, ha a cégbíróság a kereset benyújtását követően elrendelte a perben támadott határozatok alapján a bejegyzést a cégjegyzékbe.
[1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 18. §, 25. § (1) bek., 47. § (1) és (5) bek.; 1952. évi III. tv. (Pp.) 3. § (3) bek., 8. § (1) bek., 121 § (1) bek. c) pont, 221. § (1) bek.]
A közhiteles cégnyilvántartás adatai szerint a P. Kft.-t a cégbíróság 2000. december 11. napján jegyezte be a cégjegyzékbe, főtevékenysége a 0111'03 TEÁOR szám alatti Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése. A társaság vezető tisztségviselői 2005. május 22-ig V. László 2003. szeptember 1. napjától, H. Ferenc 2002. június 1. napjától; tagjai dr. P. Tamás - aki közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik - és V. László.A P.A. Kft.-t 2000. július 15. napján jegyezte be a cégbíróság a cégjegyzékbe, főtevékenysége a 0121'03 Szarvasmarha-tenyésztés és a 0130'03 Vegyes gazdálkodáson kívüli tevékenységei azonosak a P. Kft. cégjegyzékbe bejegyzett tevékenységeivel. A társaság tagjai D. Géza, dr. P. Tamás és 2004. február 2. napjától a P. Kft., amely többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik a cégben.
V. László mint a P. Kft. tagja keresetében kérte a társaság 2005. május 23. napján tartott taggyűlésén hozott, dr. P. Tamás tagot ügyvezetővé választó és a társasági szerződés módosításáról rendelkező társasági határozatok bírósági felülvizsgálatát; majd határidőben előterjesztett kereset kiegészítésében a 2005. június 22. napján tartott taggyűlésen az ő ügyvezetői megbízásának rendkívüli felmondással történő megszüntetését kimondó határozat felülvizsgálatát kérte arra hivatkozással, hogy a határozatok jogszabálysértőek.
A 2005. május 23-i határozatok vonatkozásában érdemben azt adta elő, hogy dr. P. Tamás tag ügyvezetővé történt választása jogszabálysértő, mert a társaságnak tartós megbízási szerződése van vele mint ügyvéddel, így az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 6. § (1) bekezdés a) pontja alapján összeférhetetlenségi ok áll fenn vele szemben; továbbá az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 25. § (1) bekezdése alapján nem lehet vezető tisztségviselő, mert a társaságéval azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben üzletrésszel rendelkezik; az érintett társaság jelen esetben a P.A. Kft., amelynek egyik tulajdonosa. Előadta továbbá, hogy a taggyűlésen dr. T. László ügyvéd - aki a P. Ügyvédi Iroda tagja - képviselte dr. P. Tamást, azonban a meghatalmazását nem csatolta a Gt. 151. § (1) bekezdése alapján. Hivatkozott még arra is, hogy a tulajdonosok között a társaság működtetése tekintetében vita alakult ki, és ügyvezetése alatt számos hiányosságot, szabálytalanságot tárt fel.
Előadta, hogy a kereset előterjesztését követően H. Ferenc ügyvezető taggyűlési jóváhagyás nélkül, a társaság rovására tartozáselismerő nyilatkozatokat tett a többségi tulajdonos, a P. Ügyvédi Iroda és a P.A. Kft. felé.
Kiterjesztett keresetében az ügyvezetői tisztségéből való felmentésére vonatkozó határozat jogszabálysértése kapcsán a korábbi jogszabálysértésekre hivatkozott.
A határozatok hatályon kívül helyezését kérte, továbbá azt, hogy a bíróság állapítsa meg a társaság által az ügyvédi irodával kötött tartós megbízási szerződés jogellenességét, illetve az azt jóváhagyó taggyűlési határozat jogellenességét, amennyiben az erre vonatkozó iratok az eljárás során a bíróság rendelkezésére állnak, mivel ő a megbízási szerződést nem ismeri.
Az eljárás során kérte, hogy a bíróság a perbeli határozatok végrehajtását függessze fel; indítványozta H. Ferenc ügyvezető tanúkénti meghallgatását is.
Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a felperes által sérelmezett határozatok nem jogszabálysértőek.
Előadta, hogy a tartós ügyvédi megbízásról szóló szerződést nem ő, hanem tőle független jogi személy az ügyvédi iroda kötötte a társasággal, ezért összeférhetetlenség nem áll fenn.
A taggyűlésen dr. P. Tamás tag maga nyilatkozott és szavazott, így nincs jogi relevanciája jogi képviselője meghatalmazása vizsgálatának.
A Gt. 25. § (1) bekezdésére történt felperesi hivatkozás kapcsán előadta, hogy az összeférhetetlenség jelen esetben nem áll fenn, mert csak a jövőbeli szerzéseket tiltja a törvény, de rámutatott arra is, hogy a taggyűlési jóváhagyások, a felmentések utólag pótolhatók az érintett társaságok részéről.
Az eljárás során becsatolta a Budapesti Ügyvédi Kamara 2005. május 26-i határozatát, amelyben megállapították, hogy dr. P. Tamás tagsági viszonya 2005. május 24-től határozatlan ideig szünetel. A kamara tudomásul vette, hogy dr. P. Tamás helyettese a szünetelés tartamára a P. és Társai Ügyvédi Iroda.
Az iratok között található mindkét taggyűlésről készült jegyzőkönyv, cégbírósági változásbejegyző végzések, amelyek szerint a társaság ügyvezetője dr. P. Tamás 2005. május 23. napjától; V. László képviseleti jogosultsága pedig 2005. július 7-i hatállyal került törlésre a cégjegyzékből. A 2005. május 23-i határozatokon alapuló változásokat a cégbíróság 2005. június 27. napján, a 2005. június 22-i taggyűlésen hozott határozatok alapján 2005. július 6-án jegyezte be a változásokat a cégjegyzékbe.
A Nógrád Megyei Bíróság a 2005. július 27. napján kelt G.20.697/2005/12. számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül 17.500,-Ft perköltséget a P. és Társai Ügyvédi Irodának; megállapította, hogy a peres felek ezt meghaladó költségeiket maguk viselik. Határozata indokolásában kifejtette, hogy az alperesi társaság taggyűlése a keresetben hivatkozott határozatokat a Gt.-ben előírtak betartásával hozta meg. Az ügyvezető megválasztásához egyszerű szótöbbségre, az ügyvezető visszahívásához minősített többségre volt szükség. A 80-20 %-os arány figyelembevételével megfelelnek a jogszabályi feltételeknek a határozatok.
Az elsőfokú bíróság a becsatolt okiratok, a Nógrád Megyei Bíróság mint Cégbíróság végzései alapján megállapította, hogy a felperes keresete megalapozatlan. A határozatok nem sértik a Gt. 47. és 48. §-ában foglaltakat. A cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból vizsgálja a határozatok törvényességét, és mindkét taggyűlésen hozott határozatok alapján bejegyezte a változásokat a cégjegyzékbe. Megállapította, hogy dr. P. Tamás ügyvezetővé történt megválasztását követően 2005. május 24. napjától szünetelteti ügyvédi tevékenységét, amely alapján az 1998. évi XI. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenség vele szemben megszűnt. A felperes által hivatkozott, az alperes és a P. és Társai Ügyvédi Iroda által kötött tartós megbízási szerződés 2001. január 1. napjától áll fenn az alperes előadása szerint. A felperes arra hivatkozott, hogy a P. Kft. ekkor még nem létezett. A közhiteles cégnyilvántartás alapján megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a cégbíróság az alperest 2000. december 11. napján jegyezte be a cégjegyzékbe, így 2001. január 1. napjától tartós megbízási szerződést köthetett. Az ügyvédi iroda, mint jogi személy kötötte a megbízási szerződést és nem dr. P. Tamás, ezért a Gt. 150. § (2) bekezdés j) pontjának megfelelő taggyűlési határozat meghozatalára nem volt szükség. Rámutatott végül az elsőfokú bíróság, hogy nem vizsgálta a keresetben előadott, hatáskörébe nem tartozó kérdéseket, továbbá amennyiben a tartós megbízási jogviszonnyal kapcsolatosan taggyűlési határozatra lett volna szükség, illetve az ezzel kapcsolatos határozat jogszabálysértő lenne, azzal akkor sem foglalkozhatott volna jelen eljárásban, figyelemmel a Gt. 47. § (3) bekezdése szerinti jogvesztő anyagi jogi határidőre.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben érdemben a 2005. május 23-i taggyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezése iránti kereset elutasításával kapcsolatban kérte, hogy a másodfokú bíróság keresetének megfelelően állapítsa meg a határozatok jogszabálysértő voltát, és helyezze azokat hatályon kívül; másodlagosan kérte az elsőfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára történő utasítását, eljárási szabálysértésekre hivatkozással. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében nem vizsgálta a Gt. 25. § (1) bekezdésére alapított összeférhetetlenségre történt hivatkozását, ítélete indokolása e vonatkozásban hiányos. Kérte az eljárás során a perbeli határozatok végrehajtásának a felfüggesztését, amelynek az elsőfokú bíróság nem tett eleget, és az ítéletében ennek indokolását nem adta, amellyel megsértette a Pp. 213. § (1) bekezdése előírásait. Sérelmezte végül, hogy indítványozta H. Ferenc ügyvezető tanúkénti meghallgatását, amelyet a bíróság nem rendelt el, és ítéletében nem indokolta meg, hogy az általa kért bizonyítást milyen okból mellőzte.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, érdemben annak helytálló indokolására tekintettel.
A tárgyaláson csatolta az alperesi kft. 2006. január 4. napján tartott taggyűlése kapcsán keletkezett iratokat. Előadta, hogy a cég meghozta a Gt. 25. § (1) bekezdése szerinti felmentésről szóló határozatot. Tudomása szerint a PALDEX Kft. tagjai is határoztak időközben az erre vonatkozó felmentés tárgyában.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést megalapozottnak találta az alábbiak szerint.
A felperes jogorvoslati kérelmében kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében sem indokolta meg, hogy miért nem adott helyt a perbeli határozatok végrehajtása felfüggesztése iránti kérelmének.
E körben rögzítette a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a Gt. 47. § (5) bekezdése szerint a keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
A felfüggesztés eseteit, vagy feltételeit a Gt. nem határozza meg, csupán a lehetőségét biztosítja, ezért az mindig az eset körülményeire figyelemmel alkalmazható lehetőség a bíróság számára, de nem kötelező eszköz.
A rendelkezésre álló iratokból megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a perbeli határozatok alapján a cégbíróság a változásokat bejegyezte a cégjegyzékbe; a 2005. május 23-i határozatok kapcsán 2005. június 27-én, a 2005. június 22-i taggyűlésen hozott határozatok alapján 2005. július 6-án. A felperes kérelme a határozatok végrehajtásának felfüggesztése tárgyában a Nógrád Megyei Bírósághoz ezt követően, 2005. július 11. napján került előterjesztésre.
A fentiek egybevetése alapján megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a kérelem okafogyottá vált, az elsőfokú bíróság e körben elmulasztott indokolási kötelezettsége nem minősül olyan eljárási szabálysértésnek, amely szükségessé tenné újabb eljárás lefolytatását és újabb határozat hozatalát.
Érdemben is megalapozott ugyanakkor az a felperesi hivatkozás, hogy az elsőfokú bíróság határozatában nem indokolta meg a Gt. 25. § (1) bekezdése alapján előterjesztett kereseti kérelmét a 2005. június 22-én hozott, dr. P. Tamás tagot ügyvezetővé választó határozat vonatkozásában.
A Gt. 47. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat a Gt. vagy más jogszabály rendelkezéseibe, avagy a társasági szerződésbe (alapító okiratba, alapszabályba) ütközik.
A Pp. 213. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre.
Ha a társaság tagja a bíróságtól határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással kéri, az egységes bírói gyakorlat alapján a bíróságnak azt is vizsgálnia kell, hogy a határozatok nem ütköznek-e a cég társasági szerződésének valamely rendelkezésébe.
A kereseti kérelemmel támadott 2005. május 23-i első határozatban a tagok dr. P. Tamás tag ügyvezetővé való választásáról határoztak.
A Gt. 18. §-a általános rendelkezéseket tartalmaz a társaság legfőbb szerve működésére, határozatképességére és a határozathozatal rendjére nézve.
A (2) bekezdés alapvető tagsági jogként deklarálja a legfőbb szerv tevékenységében való aktív részvételt, amely a szavazás jogát is magába foglalja.
A (4) és (5) bekezdés ugyanakkor azokat a szabályokat tartalmazza, amely esetekben az említett szavazati jog nem gyakorolható. Így az (5) bekezdés szerint nem szavazhat a tag, ha a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesítené, vagy a társasággal szemben más fajta előnyben részesítené, illetve akivel a határozat szerint szerződést kellene kötni, vagy aki ellen pert kellene indítani. A (4) bekezdés értelmében továbbá arra is lehetőség van, hogy a társasági szerződésben a tagok további korlátozásokat (eseteket) határozzanak meg.
Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy nem áll rendelkezésre a kereset elbírálásához szükséges, az alperesi társaság - a perbeli határozatok meghozatalakor - hatályos társasági szerződése, amely alapján a felperes keresetét érdemben el lehetne bírálni, mert nem állapítható meg, hogy dr. P. Tamás tag nem tekinthető-e kizártnak az ügyvezetése kérdésében hozott határozat hozatalából.
A társasági szerződés vonatkozó rendelkezéseinek a vizsgálatán túl nem lett volna mellőzhető az elsőfokú bíróság által, a fellebbezésben is hivatkozott, a Gt. 25. § (1) bekezdése rendelkezéseinek az értelmezése és jogi álláspontjának kifejtése, hogy miért nem jogszabálysértő e vonatkozásban a határozat, figyelemmel az alperes ellenkérelmében kifejtettekre is.
E körben az elsőfokú ítélet csak általánosságban rögzíti, hogy a határozat mindenben megfelel a jogszabályoknak.
Mivel a másodfokú eljárásban nincs lehetőség a szerződés becsatolása mellett a határozat indokolásának kiegészítésére, ezért a Fővárosi Ítélőtábla érdemben nem vizsgálhatta az alperes jogi képviselője által a másodfokú eljárásban becsatolt, az alperesi kft. utólag meghozott, a vezető tisztségviselő összeférhetetlensége kapcsán adott felmentő határozatot, továbbá azt, hogy az alperes jogi képviselőjének bejelentése szerint a P.A. Kft. is hozott határozatot dr. P. Tamás társasági részesedése kapcsán.
Mindezek egybevetése alapján megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság hiányosan állapította meg a tényállást, és ítélete indokolásában nem vizsgálta teljes körűen a felperes keresetében hivatkozott jogszabálysértéseket sem, a 2005. május 23. napján tartott taggyűlésen hozott határozatok vonatkozásában.
Ezen túlmenően megállapította a másodfokú bíróság, hogy a 2005. június 22. napján hozott határozat felülvizsgálata iránti kereset elbírálásához nem áll rendelkezésre olyan jognyilatkozat, amelyből megállapítható lenne, hogy a felperes milyen jogszabálysértésre, vagy a társasági szerződés mely rendelkezésének megsértésére alapítja az őt az ügyvezetői tisztségéből felmentő határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmét.
A Pp. 3. § (3) bekezdése a bíróság kötelezettségévé teszi, hogy a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének jogkövetkezményeiről a feleket előzetesen tájékoztassa.
A Pp. 8. § (1) bekezdése értelmében a bíróság köteles biztosítani, hogy a felek és a per többi résztvevője jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolják, és perbeli kötelezettségeinek eleget tegyenek.
A kereset kiterjesztése körében a felperes bejelentette, hogy H. Ferenc ügyvezető a társaság rovására tartozás elismerő nyilatkozatokat tett, és ennek alátámasztására okiratokat is csatolt. A jogi képviselő által tett nyilatkozatokból azonban nem állapítható meg, hogy milyen jog érvényesítése körében hivatkozott ezekre a tényekre és csatolt bizonyítékokat (Pp. 121. § (1) bek. c) pont).
A bíróságnak eljárási kötelezettsége lett volna jelen perben - a másodfokú bíróság álláspontja szerint - a perbeli jogviszony jogi minősítésének megjelölésére felhívni a felperest; arra, hogy a kereseti igényét mire alapítja, illetőleg a Gt. 47. § (1) bekezdése alapján előterjesztett kereset körében becsatolt nem releváns tényeket és bizonyítékokat milyen jogcímen kívánja érvényesíteni.
A Pp. 221. § (1) bekezdése alapján az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében e körben csak azt állapította meg, hogy a keresetben előadott, hatáskörébe nem tartozó kérdéseket nem vizsgálta.
Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította a Pp. 252. § (2) bekezdése alapján.
A megismételt eljárásban elsődlegesen a felperesnek kell nyilatkoznia, hogy a Gt. 47. §-a alapján előterjesztett határozatok felülvizsgálata iránti kereseti kérelmét melyik taggyűlésen hozott, mely határozatok vonatkozásában tartja fenn, pontosan megjelölve a jogszabálysértéseket, illetve a társasági szerződés rendelkezéseibe való esetleges ütközését a sérelmezett határozatoknak; az alperes ellenkérelmének előterjesztése után be kell szereznie a bíróságnak a P. Kft. hatályos társasági szerződését is. Ezt követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy a perbeli határozatok tárgyában érdemi határozatot hozhasson; a Gt. 25. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenség kapcsán esetlegesen vizsgálni kell a másodfokú eljárásban becsatolt alperesi taggyűlésre vonatkozó okiratokat, és a P. Kft. azon határozatát, amelyre a másodfokú tárgyaláson hivatkozott az alperes jogi képviselője.
Végül rögzítette a Fővárosi Ítélőtábla az alábbiakat.
Nem állapítható meg a rendelkezésre álló iratokból egyértelműen, hogy a felperes az ügyvezetői tisztségét munkaviszonyban látta-e el. Amennyiben fenntartja a 2005. június 22. napján tartott taggyűlésen hozott határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetét, rámutat a másodfokú bíróság, hogy a munkaviszonya megszüntetéséből eredő igényét munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti.
Ezen túlmenően fel kell hívni az elsőfokú bíróságnak a felperest, hogy a társaság működése kapcsán bejelentett tartozást elismerő nyilatkozatok tényét, az ezek kapcsán benyújtott okirati bizonyítékokat milyen jog érvényesítése céljából jelölte meg.
E körben rámutatott a másodfokú bíróság, hogy a Gt. 29. §-a szerinti esetleges kártérítési igény érvényesítésére tag nem jogosult, csak maga a társaság.
Fel kell hívni továbbá a felperest arra, hogy H. Ferenc ügyvezető tanúkénti meghallgatását - amennyiben ezen indítványát változatlanul fenntartja - mely jogának érvényesítése céljából kéri bizonyítékként értékelni.
Döntésére tekintettel a másodfokú bíróság a feleknek a másodfokú eljárásban felmerült perköltségét csak megállapította a Pp. 252. § (4) bekezdése alapján.
(Nógrád Megyei Bíróság G.20.697/2005/12.
Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.301/2005/5.)