adozona.hu
MBH 2006.02.123
MBH 2006.02.123
Tag és ügyvezető változás esetén - az üzletrész-átruházási szerződés és a társasági szerződésmódosítás érvénytelenségének jogerős megállapítása, illetőleg az új ügyvezetőt megválasztó társasági határozat jogerős hatályon kívül helyezése hiányában - a társaság működését, szervezetét a bekövetkezett változások alapján kell megítélni. Ha a társaság a változásbejegyzési kérelmet nem nyújtja be, e körülmény a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását alapozza meg. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 9. § (2) bek.,
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A D. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság tartja nyilván a cégjegyzékben.
A cégnyilvántartás adatai szerint a társaság tagja B. Mónika, B. Gábor, Sz. Ferenc és N. Viktor. A társaság ügyvezetője N. Viktor.
2004. március 10-én Sz. Ferenc és N. Viktor törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a társasággal szemben. Előadták, a kívülálló B. Sándor és M. Adam dr. 2003. május 8-án B. Mónikától, Sz. Ferenctől és N. Viktortól üzle...
MBH 2006.02.123 Tag és ügyvezető változás esetén - az üzletrész-átruházási szerződés és a társasági szerződésmódosítás érvénytelenségének jogerős megállapítása, illetőleg az új ügyvezetőt megválasztó társasági határozat jogerős hatályon kívül helyezése hiányában - a társaság működését, szervezetét a bekövetkezett változások alapján kell megítélni. Ha a társaság a változásbejegyzési kérelmet nem nyújtja be, e körülmény a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását alapozza meg.
[1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 9. § (2) bek., 47. § (3) bek., 48. § (2) bek., 133. § (1) bek., 134. §, 137. §; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. §, 51. § (1) bek., 52. § (1) és (3) bek., 54. § (1) bek.]
A D. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság tartja nyilván a cégjegyzékben.A cégnyilvántartás adatai szerint a társaság tagja B. Mónika, B. Gábor, Sz. Ferenc és N. Viktor. A társaság ügyvezetője N. Viktor.
2004. március 10-én Sz. Ferenc és N. Viktor törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a társasággal szemben. Előadták, a kívülálló B. Sándor és M. Adam dr. 2003. május 8-án B. Mónikától, Sz. Ferenctől és N. Viktortól üzletrészhányadot vásárolt, ezzel a társaság hattagúvá vált. Az ugyanezen a napon megtartott taggyűlés N. Viktort ügyvezetői tisztségéből visszahívta, ügyvezetőnek B. Sándort választotta meg. Sérelmezték, hogy a változások bejegyzése iránt az új ügyvezető nem nyújtott be kérelmet. Egyebek mellett valamennyi érintett (eladók, vevők) által aláírt üzletrész-adásvételi szerződéseket, taggyűlési jegyzőkönyvet, ügyvezetői elfogadó nyilatkozatot csatoltak.
Az elsőfokú bíróság a 2004. május 12-én kelt Cgt. 01-04/001121/5. számú végzésével a kérelmet hatáskör hiányára hivatkozással elutasította.
A kérelmezők fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 2005. január 24-én kelt 16.Cgf.45.389/2004/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A végzés indokolásában egyebek mellett kifejtette, a bejegyzett adatokban bekövetkezett változás bejegyzése iránt a cég képviselőjének kell kérelmet előterjesztenie. Amennyiben e kötelezettségének nem tesz eleget, a cégjegyzék és ily módon a cég működése törvénysértővé válik, e körülmény pedig megalapozza törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, s indokolt esetben a céggel szemben intézkedés alkalmazását. Előírta, a megismételt eljárásban vizsgálni kell a benyújtott okiratokat, állást kell foglalni, kit kell tagnak és ügyvezetőnek tekinteni, fennáll-e törvénysértő működés, megalapozott-e a kérelem, s szükség esetén az ügy körülményeihez és súlyához képest kell a legcélravezetőbb intézkedést alkalmazni. Utalt arra is, amennyiben a társaság törvényes működése az eljárás során nem áll helyre, úgy sor kerülhet a taggyűlés összehívására is új ügyvezető megválasztása céljából.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság felhívására a kérelmezők 2005. április 5-én bejelentették, az új ügyvezetőt megválasztó taggyűlési határozat felülvizsgálata iránt per nem indult, ugyanakkor az üzletrészüket megvásárló személyekkel szemben a vételár megfizetése iránt fizetési meghagyásos eljárást indítottak, amelyben a fizetési meghagyás B. Sándorral szemben jogerőre emelkedett, míg M. Adam dr. ellentmondása folytán perré (13.P.XXIII.22.244/2004.) alakult át, az jelenleg is folyamatban van.
2005. április 11-én B. Mónika és B. Gábor előadták, N. Viktor visszahívott ügyvezető 2004. tavaszáig a társaság nevében még eljárt, ennek igazolására okiratokat csatoltak.
B. Sándor és M. Adam dr. nyilatkozatot nem tett.
Az elsőfokú bíróság 2005. július 20-án kelt Cgt. 01-04/001121/15. számú végzésével 2005. augusztus 30-án délelőtt 10 órára taggyűlést, míg 2005. szeptember 14-én 10 órára a megismételt taggyűlést hívott össze a társaság székhelyére, a bejegyzett tagok részvételével ügyvezető választás napirendi ponttal.
A végzés indokolásában kifejtette, a bejegyzett tagok azt közölték, az új ügyvezetőt megválasztó határozat bíróság előtti felülvizsgálatára nem került sor, a társasági szerződésmódosítás érvényességét sem tették perben vitássá, per az üzletrész-átruházási szerződések tekintetében van folyamatban. Egyéb indokolást a végzés nem tartalmaz.
A végzéssel szemben a kérelmezők fellebbeztek jogi képviselő útján. A végzés megváltoztatását, a 2003. május 8-i jegyzőkönyvben foglalt változások bejegyzését kérték. Sérelmezték, az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, a törvényességi felügyeleti eljárás annak érdekében indult, hogy a 2003. május 8-i változások bejegyzésre kerüljenek. Az elsőfokú bíróság által összehívott taggyűlésre a be nem jegyzett tagokat is meg kellett volna hívni.
2005. szeptember 6-án B. Gábor és B. Mónika jogi képviselő útján bejelentette, hogy a székhelyre összehívott 2005. augusztus 30-i taggyűlésen rajtuk kívül más nem jelent meg. Jegyzőkönyvben rögzítették egyebek mellett, hogy a székhelyként bejegyzett ingatlan a Cs. Ügyvédi Iroda székhelye, valamint, hogy N. Viktor bejegyzett ügyvezető ügyvezetői feladatát nem látja el.
Fellebbezésre tett észrevételükben pedig úgy nyilatkoztak, az ügyvédi iroda a továbbiakban nem bocsátja taggyűlés megtartása céljából az ingatlant a társaság rendelkezésére. Kijelentették, B. Sándort és M. Adam dr-t nem tekintik a társaság tagjának, mivel nem a cégjegyzékbe bejegyzett tulajdonosok, ugyancsak vitatták B. Sándor ügyvezetői jogosultságát is, ezekből következően azt is, a taggyűlésre szükséges lenne meghívni őket. Állították, "az üzletrész-átruházás ténylegesen a bejegyzési eljárás megindulásával valósul meg".
M. Adam dr. jogi képviselő útján előterjesztett észrevételében előadta, a kérelmezők és közte folyamatban lévő per tárgya "annak megállapítása, az üzletrész átruházási szerződést a felek közös akarattal a megkötésre visszamenő hatállyal felbontották-e vagy sem". A jogerős ítélet meghozataláig tagsági jogviszonyát illetően nem lehet állást foglalni.
A fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla az alábbiakra tekintettel megalapozottnak találta.
A gazdasági társaságok szervezetére, működésére, a tagsági jogviszony keletkezésére, megszűnésére az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) tartalmaz rendelkezéseket.
A 133. § (1) bekezdése értelmében a társaság bejegyzését követően a tagok jogait, és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg.
A 134. § és a 137. § szerint az ott írt feltételek fennállása esetén az üzletrész, vagy ha az felosztásra került (Gt. 140. §) annak egy hányada kívülállóra átruházható.
A Gt. az üzletrész-átruházási szerződésre kötelező alakiságot nem ír elő, annak kötelező tartalmi elemeit nem határozza meg.
A 9. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, a gazdasági társaságoknak és tagjaiknak e törvényben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni, ezért az üzletrész-átruházási szerződés létrejöttére, érvényességére, esetleges érvénytelenségére, illetőleg megszűnésére is a Ptk. szabályai az irányadók.
A Gt. 47. § (3) bekezdése lehetővé teszi a társasági határozatok felülvizsgálatát. A keresetet a határozatról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a gazdasági társaság ellen kell megindítani.
A 48. § (2) bekezdése szerint a jogsértő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi.
Mindebből azt kell leszűrni, amíg a bíróság a határozatot hatályon kívül nem helyezi, a határozatot a társaság működésére nézve irányadónak kell tekinteni. (Természetesen a tagok nincsenek elzárva attól sem, hogy a határozaton alapuló adat cégjegyzékbe bejegyzését megelőzően döntsenek a határozat módosításáról, vagy azt hatályon kívül helyezzék.)
A bejegyzési eljárásra és a törvényességi felügyeletére nézve az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezéseket. Mindkét eljárás sajátos nemperes eljárás, s alapvetően okirati bizonyításon alapul. A cégjegyzéki adatokra nézve tehát a cégbíróság az elé tárt okiratok alapján vizsgálódik és hoz határozatot. Ebből az is következik, a cégeljárásban az adatok alapjául szolgáló szerződéseket, társasági határozatokat mindaddig létrejöttnek és érvényesnek kell tekinteni, míg annak érvénytelenségét, vagy megszűnését jogerős bírósági határozat meg nem állapítja. Ez irányadó a tagváltozást előidéző üzletrész-átruházási szerződésekre nézve is.
A törvényességi felügyeleti eljárás fő eseteit az 50. § sorolja fel. Így helye lehet az eljárás lefolytatásának, ha a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok folytán vált törvénysértővé /b) pont/, illetőleg a cégjegyzék nem tartalmazza, vagy jogszabályba ütköző módon tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak /c) pont/. Ha pedig a cég valamely bejelentési, okirat-benyújtási kötelezettségét mulasztja el, az 52. § (3) bekezdésében írt eljárásnak van helye.
Az 51. § (1) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás kérelemre, vagy hivatalból indul.
Az 52. § (1) bekezdés d) pontja alapján a törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezheti az is, aki az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti. A bíró gyakorlat a tagok törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét minden külön vizsgálat nélkül elismeri.
A jogsértően működő, mulasztó céggel szemben alkalmazandó intézkedéseket az 54. § (1) bekezdés a)-g) pontja sorolja fel. Így sor kerülhet a cég törvényes működése helyreállítására felhívásra /a) pont/, a céggel, illetőleg ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselővel szemben pénzbírság kiszabására /b) pont/, továbbá a cég működéstől eltiltására és egyben megszűntnek nyilvánítására /g) pont/, vagy akár a legfőbb szerv összehívására is /d) pont/.
Az adott ügyben a rendelkezésre álló iratokból azt kellett megállapítani, az elsőfokú eljárásban a társaság bejegyzett tagjai, majd a másodfokú eljárásban M. Adam dr. is úgy nyilatkozott, B. Sándort ügyvezetővé megválasztó taggyűlési határozat felülvizsgálata iránt per nem indult, úgyszintén nem került sor a 2003. május 8-i társasági szerződésmódosítás bíróság előtti megtámadására sem.
Ugyanakkor a fizetési meghagyás B. Sándorral szemben jogerőre emelkedett. A M. Adam dr. ellentmondása folytán perré alakult eljárás pedig folyamatban van, ezért a szerződés ez idő szerint megszűntnek (felbontottnak) nem tekinthető, a társaság működésére nézve irányadó.
Minderre figyelemmel tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a társaság tagjainak csak a bejegyzett tagokat tekintette, és e téves álláspontjából következően a 2003. május 8-i ügyvezető választást sem minősítette érvényesnek. Ebből eredően tévesen ítélte meg a szükséges törvényességi felügyeleti intézkedést, tévedett amikor taggyűlést és megismételt taggyűlést ügyvezető választás céljából összehívta.
A rendelkezésre álló iratok alapján ugyanis nincs olyan ok, amely az ügyvezető választás tárgyában a legfőbb szerv összehívását szükségessé tenné.
A rendelkezésre álló adatokból ugyanakkor kétségtelenül megállapítható, a társaság tagjai és vezető tisztségviselője személyében bekövetkezett változás folytán a cégjegyzék jogsértővé vált, a törvényes működést a társaság önként nem állította helyre, az adatváltozásokra nézve szabályszerű változásbejegyzési kérelmet - az új ügyvezető útján - nem nyújtott be, indokolt tehát törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása.
A Fővárosi Ítélőtábla arra az álláspontra helyezkedett, e körben legcélravezetőbb a társaság törvényes működésre felhívása, amelynek során a megválasztott ügyvezetőnek gondoskodnia kell a változások cégjegyzékbe bejegyeztetéséről.
Minderre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 49. § (1) bekezdése, és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, mellőzte a taggyűlés, megismételt taggyűlés összehívását, és a társaságot a törvényes működés helyreállítására hívta fel.
A Fővárosi Ítélőtábla rámutat arra is, amennyiben a társaság a törvényes működését felhívás ellenére sem állítja helyre, további intézkedésként sor kerülhet a vezető tisztségviselővel szemben is pénzbírság kiszabására, illetőleg akár a cég megszűntnek nyilvánítására is.
(Fővárosi Bíróság Cgt.01-04/001121/15.
Fővárosi Ítélőtábla Cgtf.44.079/2005/2.)