adozona.hu
MBH 2006.02.121
MBH 2006.02.121
A cégeljárásban sem az illetékmentességre, sem a költségmentességre vonatkozó szabályok nem irányadók, így az illeték lerovásának elmulasztása és a közzétételi díj kifizetésének elmaradása a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására ad alapot. [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 20. § (1) bek., 26. § (2) bek.; 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 16. § (2) bek.; 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 33. § (2) bek.; 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 2-3. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A D. Közkereseti Társaság jogi képviselője 2005. július 27. napján bejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő a cégbíróságon; azon az eljárási illetéket nem rótták le, és nem igazolták a közzétételi díj befizetését; e vonatkozásban tárgyi illetékmentesség megállapítása iránti kérelmet terjesztettek elő. Ebben előadták, hogy jelen cégalapítás a foglalkoztatás elősegítéséről, és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 15. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint a 17. § c) ...
MBH 2006.02.121 A cégeljárásban sem az illetékmentességre, sem a költségmentességre vonatkozó szabályok nem irányadók, így az illeték lerovásának elmulasztása és a közzétételi díj kifizetésének elmaradása a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására ad alapot.
[1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 20. § (1) bek., 26. § (2) bek.; 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 16. § (2) bek.; 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 33. § (2) bek.; 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 2-3. §]
A D. Közkereseti Társaság jogi képviselője 2005. július 27. napján bejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő a cégbíróságon; azon az eljárási illetéket nem rótták le, és nem igazolták a közzétételi díj befizetését; e vonatkozásban tárgyi illetékmentesség megállapítása iránti kérelmet terjesztettek elő. Ebben előadták, hogy jelen cégalapítás a foglalkoztatás elősegítéséről, és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 15. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint a 17. § c) pontja értelmében munkanélküli támogatás igénybevételére irányul, ez alapján államigazgatási eljárásnak tekinthető, így az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 33. § (2) bekezdés 15. pontja alapján illetékmentes. A társaság a cégeljárás egyéb költségeinek (bejegyzési díj, közzétételi költségtérítés) megfizetésére - az okirattal igazoltan munkanélküli vezető tisztségviselő vagyoni és jövedelmi viszonyaira tekintettel - egyébként sem képes.Az elsőfokú bíróság a társaság bejegyzés iránti kérelmét a 2005. augusztus 1. napján kelt 3. sorszámú végzésével az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 26. § (2) bekezdése alapján, hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasította. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a benyújtott iratok mellékleteként nem csatolták a jogszabályban meghatározott mértékű közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását, illetve nem fizették meg az illetéket. Rámutatott, hogy az Itv. 61. § (4) bekezdés b) pontja alapján nem lehet illeték-feljegyzési jogot engedélyezni a cégeljárás során.
A bíróság végzését 2005. augusztus 9. napján vette át.
A társaság jogi képviselője a végzés ellen 2005. augusztus 15-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be, és kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra történő utasítását azzal, hogy a tárgyi illetékmentesség a fellebbezési eljárásban is fennáll. Megismételte a változásbejegyzés iránti - ezen belül tárgyi illetékmentességre vonatkozó - kérelmében foglaltakat, és kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a cégbejegyzést elutasító végzésében a tartalmát tekintve tárgyi költségmentesség iránt előterjesztett kérelmét érdemben nem bírálta el. Korábbi jogszabályi hivatkozása mellett kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság jogértelmezése az Alkotmányba foglalt egyes alapvető jogok lényeges tartalmát korlátozza. Sérelmezte a 7.000,-Ft fellebbezési eljárási illeték lerovatását is, mivel a költségmentesség tárgyában hozott határozat elleni fellebbezés az Itv. 57. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján illetékmentes.
Az elsőfokú bíróság a beadványt - tartalma alapján - ismételten előterjesztett kérelemnek is tekintve, 2005. augusztus 18. napján kelt 5. sorszámú végzésével elutasította, egyben a 3. sorszámú végzését hatályában fenntartotta. A végzés indokolásában utalt arra, hogy a költségmentességre vonatkozó jogszabályok a cégeljárásban nem alkalmazhatók, így a 3. sorszámú végzésben megjelölt hiányosságok továbbra is fennállnak. A végzés 2005. szeptember 14-én jogerőre emelkedett.
Ezt követően az elsőfokú bíróság a 3. sorszámú végzés elleni jogorvoslati kérelmet mint fellebbezést felterjesztette elbírálásra a Fővárosi Ítélőtáblához.
A másodfokú bíróság a fellebbezést megalapozatlannak találta az alábbiak szerint.
Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a vonatkozó jogszabályi előírások alapján, érdemben helyesen utasította el a cég bejegyzés iránti kérelmét, mivel a kérelmező által hivatkozott tárgyi illetékmentességet, illetve tárgyi költségmentességet biztosító szabályok a cégeljárásban nem alkalmazhatók.
Az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 16. § (2) bekezdése szerint a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A gazdasági társaság bejegyzésére vonatkozó szabályokat a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) állapítja meg.
A cégeljárás speciális, az általános eljárási szabályoktól eltérő jellegét maga a Ctv. is rögzíti a 20. § (1) bekezdésében akként, hogy a cégbejegyzési eljárás nemperes eljárás, amelyre a Polgári Perrendtartás szabályait - ha a törvény másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye.
A Ctv. 26. § (2) bekezdés első fordulata értelmében, ha a bejegyzési kérelemhez az (1) bekezdés szerinti okiratokat nem csatolták, vagy azok hiányosak, az illetéket nem vagy csak részben fizették meg, a cégbíróság a cégbejegyzés iránti kérelmet a benyújtástól számított 8 napon belül hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. A valamennyi cég bejegyzéséhez szükséges okiratok körében a Ctv. Mellékletének I. 4. pontja előírja a jogszabályban meghatározott mértékű közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását, kivéve, ha a közzétételi költségtérítést elektronikus úton, a Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán fizetik meg.
Az 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 33. § (2) bekezdése szabályozza a tárgyi illetékmentes eljárásokat, ezek között a cégeljárás nem szerepel. Az a körülmény, hogy az egyik cégalapító munkanélküli és a cégalapítás munkanélküli vállalkozóvá válásához szükséges, nem vonja magát a cégeljárást a kérelmező által felhívott, 15. pontban nevesített eljárás körébe.
A 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 2-3. §-ai határozzák meg a tárgyi költségmentes eljárásokat, ezek között a cégeljárás szintén nem szerepel, a 4. § a) pontja pedig kifejezetten akként rendelkezik, hogy a költségmentesség alkalmazásáról szóló szabályozás a cégeljárásban nem irányadó.
A fellebbezésben foglaltak kapcsán a Fővárosi Ítélőtábla a fenti jogszabályi rendelkezések egybevetése alapján rámutatott arra, hogy a cégeljárásban elsődlegesen a Ctv. speciális előírásai érvényesülnek, a Pp. rendelkezései csak akkor alkalmazhatók, ha valamely kérdést maga a Ctv. nem szabályoz.
Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A költségmentesség, vagy az illetékfeljegyzési jog tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás az Itv. 57. § (1) bekezdés b) pontja alapján illetékmentes, így a kérelmező a 7.000,-Ft fellebbezési eljárási illeték visszaigénylésére jogosult.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-03-025640/3.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.44.138/2005/2.)