adozona.hu
BH+ 2005.12.568
BH+ 2005.12.568
Felszámolási eljárásban a kifogás intézménye a szoros értelemben vett jogszabálysértés orvoslására szolgál, nem ad azonban módot a felszámoló érdemi - a hitelezői igény megalapozottságát, összegét illető - döntésének vizsgálatára, felülbírálatára [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 8. § (1) bek., 47. §, 51. § (1) bek., 54. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet 2004. február 24. napjától felszámolási eljárás alatt áll. Az eljárás közzétételére a Cégközlöny 2004. március 29-i számában került sor. A kirendelt felszámoló a K. H. Válságkezelő és Felszámoló Részvénytársaság.
2004. augusztus 10. napján dr. K. Zs., az adós gazdálkodó szervezet egyszemélyes tulajdonosa kifogást terjesztett elő, amelyet az eljárás során részben változtatott. Sérelmezte, hogy a felszámoló elfogadta az R.B. Részvénytársaság hitelező 181 250 000 Ft...
2004. augusztus 10. napján dr. K. Zs., az adós gazdálkodó szervezet egyszemélyes tulajdonosa kifogást terjesztett elő, amelyet az eljárás során részben változtatott. Sérelmezte, hogy a felszámoló elfogadta az R.B. Részvénytársaság hitelező 181 250 000 Ft összegű számláját. Befogadott 81 585 516 Ft tőketartozást, amelyre nézve számla nem került benyújtásra. Tévesen regisztrálta a 45 524 559 Ft összegű számlát. Nem küldte meg az ugyanezen cég által benyújtott, 168 750 000 Ft összegű számlát a bíróságnak elbírálás végett és nem egyeztetett az adóssal, úgy regisztrálta a hitelezői igényt. Befogadta e cég 5 251 091 Ft igényét, holott ezeket a kiadásokat már a 45 524 559 Ft-os számla tartalmazta. Regisztrálta a 24 579 976 Ft meghiúsulási kötbér megfizetését tartalmazó számlát, valamint regisztrálta a hitelező 138 498 000 Ft dologi kár és elmaradt haszon címén megjelölt hitelezői igényét, befogadta V. E. végrehajtó követelését, amelynek kötelezettje nem az adós. Továbbá a Z. Kft. követelésének regisztrálása is jogszabálysértő volt. Nem támadta meg a felszámoló az adós, valamint az R. B. Rt. közötti szerződést feltűnő értékaránytalanság címén. A felszámoló a jogszabályokat a hitelezői igények nyilvántartásba vétele során sorozatosan megszegte, nem az adott helyzetben elvárható gondossággal járt el, nem terjesztette be a hitelezői igényeket a bírósághoz, ezért a felszámoló tevékenység alóli felmentése indokolt. Kérte továbbá az adós ingatlana értékesítésére kiírt pályázat megsemmisítését is.
A megyei bíróság a 2004. december 15-én kelt végzésével a benyújtott kifogásnak részben helytadott. Kötelezte a felszámolót, hogy a 24 795 976 Ft hitelezői igényt az adós hitelezői nyilvántartásából 8 napon belül törölje, egyebekben a kifogást elutasította. Az adós vagyonára kiírt pályázat "folytatását" a felszámoló részére elrendelte.
A végzés ellen mind az adós, mind a felszámoló fellebbezést nyújtott be.
Az ítélőtábla a 2005. március 4. napján kelt jogerős végzésével az elsőfokú bíróság végzésének a 24 795 976 Ft-os hitelezői igény törlésére vonatkozó rendelkezését megváltoztatva, a hitelező kifogását elutasította, egyebekben az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Kötelezte a hitelezőt, hogy fizessen meg a felszámolónak 15 napon belül 20 000 Ft perköltséget.
Végzésének indokolásában utalt arra, hogy az adós fellebbezése alaptalan, míg a felszámoló fellebbezése alapos volt. A jelen ügyben alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló többször - lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvény és az 1997. évi XXVII. törvényekkel - módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A másodfokú bíróság a többször mód. Cstv. 46. § (6) bekezdése, valamint a Legfelsőbb Bíróságnak a Bírósági Határozatok 2001. évi számában 292. szám alatt közzétett eseti döntésében foglaltakra figyelemmel megállapította, hogy a felszámoló kizárólagos jogköre annak eldöntése: valamely hitelezői igényt nyilvántartásba vesz-e. A kifogás elbírálására irányuló eljárásban nem vizsgálható, hogy a felszámoló egy hitelezői igényt miért tartott alaposnak. A felszámoló csak az általa vitatottnak minősített hitelezői igényt köteles elbírálásra a bíróságnak megküldeni. A többször mód. Cstv. 54. §-a értelmében a felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségének megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel, amelynek elbírálása az általános hatáskörű bíróság jogkörébe tartozik. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor érdemben vizsgálta, hogy az R. B. Rt. hitelező bejelentett követelése alapos-e vagy sem. Ugyancsak önállóan jogosult a felszámoló eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamelyik pernek a megindítása, perindításra a felszámoló nem kötelezhető. Az elmaradt kár és haszon címén bejelentett hitelezői igény tárgyában az igényt a felszámoló a bírósághoz beterjesztette. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, ebben a körben az adós kifogását elutasította, egyebekben pedig a végzést helybenhagyta.
A jogerős másodfokú végzéssel szemben az adós tulajdonosa nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát akként, hogy a felszámolót a felszámolási eljárásból zárja ki. Határozza el a felszámoló által benyújtott végleges hitelezői lista felszámoló részére való visszaküldését azzal, hogy a 181 250 000 Ft, továbbá a 45 524 559 Ft összegre szóló számlák esetében a felszámolót a valóságot tükröző számlák benyújtására hívja fel az R. B. Részvénytársaság hitelező, továbbá írja elő részére az építési vállalkozási szerződés 1. számú mellékletét képező műszaki-pénzügyi ütemterv hibás dokumentumainak szerződésszerű korrigálását, valamint kötelezze a 24 795 976 Ft kötbérköveteléssel kapcsolatos kárigény, az 5 251 091 Ft számlakövetelés hitelezői listáról való törlésére, továbbá semmisítse meg az adós ingatlanának értékesítésére kiírt pályázatot.
Hivatkozott a többször mód. Cstv. 27/A. §-ának (7) bekezdésére. Álláspontja szerint a felszámoló súlyosan és ismétlődően megsérti a jogszabályokat. Ez döntően és ismételten abban nyilvánult meg, hogy nem egyeztetett az érdekeltekkel a benyújtott számlák, igények vonatkozásában. Kérelmében lényegében végigvezette a kifogásában felsorolt számlákat, igényeket, és az ezekkel kapcsolatos álláspontját fenntartotta. Nem vitatta, hogy a kártérítési igény érvényesítésére csak polgári perben kerülhet sor a felszámolóval szemben, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogszabálysértések nem történtek meg és azok jogi konzekvenciáit ne kellene levonni a többször mód. Cstv. 27/A. §-ának (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Álláspontja szerint téves a jogerős végzésnek az az álláspontja, hogy a kifogás lehetősége a jogszabálysértéseknek csak egy szűk körű csoportjára állna fenn, vagyis ne kellene figyelembe venni az intézkedés meghozatalánál irányadó, és így a felszámoló által is kötelezően alkalmazandó valamennyi jogszabályt. Az mindenképpen a bíróság által orvosolandó, hogy a felszámoló valamely hitelezői követelést jogszabályba ütközően regisztrált. A hitelezői lista nem ismert az adós tulajdonosa előtt, így a mai napig nincs abban a helyzetben, hogy a cég felszámolását megakadályozó egyezségi ajánlatot dolgozzon ki.
A felszámoló felülvizsgálati ellenkérelmet nyújtott be, amelyben kérte a kérelem elutasítását és az ítélőtábla jogerős végzésének hatályban tartását. Véleménye szerint helyesen utalt arra a jogerős végzés, hogy a felszámoló ellen indítható kártérítési perben kerülhet megállapításra: a tőle elvárható gondossággal járt-e el a felszámoló vagy pedig nem. Az eljárás során benyújtott részletes észrevételeit, amelyet a kifogásokra adott, mindenben fenntartotta. A benyújtott hitelezői igények megfelelő okiratokkal és szakértő megállapítása szerint is jogszabályi követelményeknek megfelelő számviteli bizonylatokkal kerültek alátámasztásra. Így a felszámoló jogszabályellenesen nem regisztrált. A végleges hitelezői lista elkészült, ehhez képest az adós részéről minden feltétel adott egyezségi ajánlat kidolgozására. Kérte a felmerült felülvizsgálati perköltségekben marasztalni az adós tulajdonosát.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdés második fordulata szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet azon szempontból tette vizsgálat tárgyává, hogy a megtámadott határozat a Pp. 270. §-ának (2) bekezdése alapján az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértőnek tekinthető-e. A vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a hivatkozott határozat a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat helyesen értelmezte és ennek alapján a határozat nem jogszabálysértő.
Az iratok tartalmából megállapíthatóan az adós ellen folyamatban lévő felszámolási eljárás a Cégközlöny 2004. március 29-i számában került közzétételre. Ezt követően, a jelen ügyben alkalmazandó, többször mód. Cstv. 34. § (1) és (2) bekezdésében írtaknak megfelelően az adós vagyonával kapcsolatban a felszámoló járt el. Az eljárás során az adós tulajdonosa kifogást nyújtott be, amelyben lényegében azt sérelmezte, hogy a felszámoló az R. B. Rt. hitelezői igényét befogadta, azt a bírósághoz elbírálás végett nem terjesztette elő, illetőleg a hitelezői igény befogadásakor nem járt el kellő gondossággal és nem követelte meg a hitelezőtől a követelések kellő bizonylatolását. Összességében mindezekkel kapcsolatban súlyos és ismétlődő jogszabálysértéseket követett el, ezért a felszámoló felmentése indokolt. A többször mód. Cstv. 51. § (1) bekezdése szerint a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen - többek között - az adós nevében kifogást a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselője nyújthat be. A többször mód. Cstv. "A felszámoló eljárása" című fejezetében egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz a felszámoló eljárásával, jogosultságával kapcsolatban, amely jogszabályi rendelkezéseket a másodfokú bíróság a jogerős végzésében megfelelően alkalmazott. Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a kifogás intézménye a szoros értelemben vett jogszabálysértések orvoslására szolgál, nem ad azonban módot a felszámoló érdemi - jelen esetben a hitelezői igény megalapozottságát, összegszerűségét illető - döntéseinek a vizsgálatára és felülbírálására. Helyesen utalt a Legfelsőbb Bíróságnak a Bírósági Határozatok 2001. évi 6. számában 292. szám alatt közzétett eseti döntésére, mely szerint annak elbírálása, hogy a felszámoló valamely hitelezői igényt nyilvántartásba vesz-e, vagy azt elutasítja, a felszámoló kizárólagos jogkörébe tartozik. A felszámoló csak az általa vitatottnak minősített igényeket köteles elbírálás végett a bíróságnak megküldeni. Ebből eredően, mint arra a Bírósági Határozatok 1996. évi 10. számában 542. szám alatt közzétett eseti döntésében is rámutatott, a felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen előterjesztett kifogást el kell határolni a hitelezői követelés elbírálásától. A kifogás csupán a felszámoló eljárásának szabálytalansága esetén igénybe vehető jogintézmény. A jelen esetben a felszámoló az igényeket elbírálta, illetőleg az általa vitatottnak tekintett igényt beterjesztette a bírósághoz, amellyel kapcsolatban külön eljárás folyt. Helyesen utalt arra is a másodfokú bíróság: a felszámolót a többször mód. Cstv. 47. §-a szerint a jogok a szerződés megtámadásával kapcsolatban megilletik, azonban arra a bíróság nem kötelezheti, hogy szerződést megtámadjon, eljárást indítson, vagy pedig pert kezdeményezzen vele kapcsolatban.
A felszámoló felmentésével kapcsolatos kifogás vonatkozásában rámutat a Legfelsőbb Bíróság: a többször mód. Cstv. 27/A. §-ának (7) bekezdése értelmében a felszámoló felmentésére hivatalból is sor kerülhet, erre irányuló kifogás hiányában is, ha az eljárás adataiból megállapítható, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsértette a jogszabályokat. Miután a fentiek alapján ilyen súlyos, illetőleg ismétlődő jogszabálysértés nem volt megállapítható, sőt a felszámolóbiztos cseréjére is sor került az eljárás során. Nem sértett tehát jogszabályt a másodfokú bíróság, amikor a felszámoló felmentése iránt nem intézkedett. Amennyiben az adós képviselője azon az állásponton van, hogy kára származott a felszámoló tevékenységéből, ezt a felszámolási eljárás tartama alatt is érvényesítheti polgári peres eljárás keretében a felszámolóval szemben.
Miután a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatása alapján azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott felülvizsgálati ok mégsem áll fenn, a jogerős határozatot a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Gfv.XI.30.201/2005. sz.)