adozona.hu
BH 2005.11.414
BH 2005.11.414
A polgármester az önkormányzati képviselő-testület döntési eljárásában akkor is részt vehet, ha önkormányzati hatósági ügyben elsőfokú szervként járt el [1990. évi LXV. tv. 9. §; 1957. évi IV. tv. 19. §, 32. §, 109. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes polgármestere - megismételt eljárásban hozott határozatával - megállapította, hogy a felperes közterület-használati jogosultsága megszűnt, és a 2001. január 1-jétől határozatlan időre szóló használatra vonatkozó kérelmet elutasította, illetve a közterület-használati jogosultság megszűnésére tekintettel felszólította a felperest a közterület eredeti állapotának helyreállítására.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi képviselő-testület az elsőfokú határozatot helybenhagyta...
BH 2005.11.414 A polgármester az önkormányzati képviselő-testület döntési eljárásában akkor is részt vehet, ha önkormányzati hatósági ügyben elsőfokú szervként járt el [1990. évi LXV. tv. 9. §; 1957. évi IV. tv. 19. §, 32. §, 109. §].
Az alperes polgármestere - megismételt eljárásban hozott határozatával - megállapította, hogy a felperes közterület-használati jogosultsága megszűnt, és a 2001. január 1-jétől határozatlan időre szóló használatra vonatkozó kérelmet elutasította, illetve a közterület-használati jogosultság megszűnésére tekintettel felszólította a felperest a közterület eredeti állapotának helyreállítására.A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi képviselő-testület az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az alperes határozatának - az elsőfokú határozatra is kiterjedő - hatályon kívül helyezését kérte.
A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet indokolása szerint az alperes a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 109. §-a értelmében az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) megfelelő alkalmazásával járt el. A jogerős ítélet indokolása szerint az Ötv. 11. §-ára, 17. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel nem jogsértő, hogy az önkormányzati hatósági ügyben hozott testületi határozat indokolását a testületi ülés jegyzőkönyve nem tartalmazza. Az alperes polgármestere - mint az önkormányzat képviselője - jogosult volt a döntésről kiadott határozat aláírására.
Az elsőfokú bíróság kifejtette továbbá, hogy az Áe. 19. § (2) bekezdésére figyelemmel a polgármester a másodfokú eljárásban nem vehetett volna részt; minthogy azonban a döntést a képviselő-testület egyhangú szavazással hozta, a polgármester szavazatának nem volt döntő jelentősége.
Az 59/1995. (X. 20.) fővárosi közgyűlési rendelet 7. § (1) bekezdésére figyelemmel az elsőfokú bíróság elfogadhatónak találta a kérelem elutasításának indokait; alaptalannak találta továbbá azt a felperesi érvelést, hogy őt az építmény alatti földterületre földhasználati jog illeti meg.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak - az alperesi határozatra is kiterjedő - hatályon kívül helyezését kérte. Sérelmezte, hogy a Fővárosi Bíróság figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, miszerint a képviselő-testületi döntés előterjesztője az első fokon eljárt polgármester volt, aki ily módon a döntés meghozatalát is befolyásolhatta.
Kifogásolta továbbá, hogy a polgármestert a másodfokú döntésből nem zárták ki.
Álláspontja szerint súlyos eljárási szabálysértés valósult meg azzal, hogy a kiadmányozott képviselő-testületi határozatot a polgármester saját nevében kiadmányozta és írta alá.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte.
Előadta, hogy a képviselő-testületi határozatot a felülvizsgálati kérelemben előadottakkal szemben a polgármester akadályoztatása miatt az alpolgármester írta alá.
Álláspontja szerint a polgármestert a másodfokú eljárásból nem lehetett kizárni, mert az Ötv. 12. § (2) bekezdése értelmében a képviselő-testület ülését neki kell vezetnie; illetve a polgármester a képviselő-testület tagja. Őt a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek kell tekinteni.
Hivatkozott továbbá arra, hogy a képviselő-testületi határozatot a képviselő-testület nevében kiadmányozták. Kérte figyelembe venni, hogy az iratokból megállapíthatóan nem helytállóak a felülvizsgálati kérelemnek az alperesi határozat alakiságát érintő előadásai.
A határozaton található aláírásból kitűnően - amit az ügyiratszám megjelölésében feltüntetett "KT sz. határozat" megjelölés is alátámaszt - a határozatot a B. Önkormányzat képviselő-testülete hozta; azt a polgármester helyett a polgármester helyettese írta alá.
A határozat rendelkező része megegyezik a B.-i Önkormányzat képviselő-testülete 2003. október 30-i ülésének jegyzőkönyvében szereplő határozattal.
Nem alapos tehát a felperes azon állítása, hogy a másodfokú határozatot az alperesi önkormányzat polgármestere hozta.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy az Ötv. 9. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az Ötv. előírásainak megfelelően a képviselő-testület nevében annak határozati kiadmányát a polgármesternek kell aláírnia.
Az alperes ellenkérelmében helyesen mutatott rá arra, hogy az Ötv. 32. §-a értelmében a polgármester a képviselő-testület tagja, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek kell tekinteni.
A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy az Ötv. 109. §-a értelmében az Áe. rendelkezéseit önkormányzati hatósági ügyben folyó eljárásra csak az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel lehet alkalmazni.
Az Ötv. 32. §-ának idézett rendelkezése értelmében tehát a polgármesternek a képviselő-testület döntéshozatalában való eljárását nem zárhatja ki az Áe. 19. § (2) bekezdésének az az előírása, hogy a felsőbb fokú érdemi döntésben nem vehet részt az a köztisztviselő, aki a határozat meghozatalában alsóbb fokon részt vett.
A fentiekre figyelemmel - ellentétben a felülvizsgálati kérelemben előadottakkal - a jegyzőnek a másodfokú határozatot nem kellett aláírnia.
Az Ötv. idézett rendelkezésére figyelemmel feltehetőleg a testületi döntés garanciáinak ismeretében a jogalkotó nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a polgármester elsőfokú határozatával szemben előterjesztett fellebbezés elbírálásakor a polgármester a döntéshozatali eljárásban ne működhessen közre, akár előterjesztőként sem.
Egyértelmű tiltó törvényi rendelkezés hiányában tehát az alperesi képviselő-testület döntését nem teszi jogszabálysértővé az, hogy az alperesi polgármester tett előterjesztést a másodfokú döntés meghozatalára, illetve, hogy határozati javaslatot fogalmazott meg.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - a felperes felülvizsgálati kérelmében előadott okokból - nem találta jogszabálysértőnek, ezért a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján azt hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. IV. 37.296/2004. sz.)