adozona.hu
BH 2005.11.410
BH 2005.11.410
Az egyéni cégtulajdonos egyéni vállalkozó neve mellett az ingatlan-nyilvántartásban az egyéni cég elnevezését is fel kell tüntetni [1997. évi CXLV. tv. 12. §; 1990. évi V. tv. 12/A. §, 15. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a 2003. december 31-én megkötött adásvételi szerződéssel megvásárolta a 8619 m2 nagyságú, 29,99 AK értékű, továbbá a 8622 m2 nagyságú, 30 AK értékű, vízvédelmi területként bejegyzett ingatlanokat.
Az adásvételi szerződésben vevőként az S. Egyéni Cég szerepel vevőként azzal, hogy azt S. Zs. képviseli.
A szerződést az S. Egyéni Cég pecsétje mellett S. Zs. vevő írta alá.
A földhivatali eljárásban az S. Egyéni Cég tulajdonjogának bejegyzését kérték.
A földhivatal elsőfokú határozat...
BH 2005.11.410 Az egyéni cégtulajdonos egyéni vállalkozó neve mellett az ingatlan-nyilvántartásban az egyéni cég elnevezését is fel kell tüntetni [1997. évi CXLV. tv. 12. §; 1990. évi V. tv. 12/A. §, 15. §]
A felperes a 2003. december 31-én megkötött adásvételi szerződéssel megvásárolta a 8619 m2 nagyságú, 29,99 AK értékű, továbbá a 8622 m2 nagyságú, 30 AK értékű, vízvédelmi területként bejegyzett ingatlanokat.Az adásvételi szerződésben vevőként az S. Egyéni Cég szerepel vevőként azzal, hogy azt S. Zs. képviseli.
A szerződést az S. Egyéni Cég pecsétje mellett S. Zs. vevő írta alá.
A földhivatali eljárásban az S. Egyéni Cég tulajdonjogának bejegyzését kérték.
A földhivatal elsőfokú határozatában a felperes tulajdonjog-bejegyzési kérelmét elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, és tulajdonjogának bejegyzését kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az ítélet indokolása szerint közigazgatási eljárásban az ügyfélképességnek nem feltétele a jogi személyiség, ezért az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az egyéni cég is eljárhat ügyfélként, ha jogát vagy törvényes érdekét a közigazgatási ügy érinti.
A jogerős ítéletben kifejtett álláspont szerint az alperesnek azt kellett volna vizsgálnia, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak van-e olyan tartalmi vagy alaki hiányossága, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen.
A cégnyilvántartásról, cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1. § (1) bekezdése, 2. § (1) bekezdése, 2. § (2) bekezdése, illetve az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (a továbbiakban: Evt.) 15. § (1) bekezdése alapján a megyei bíróság kifejtette, hogy a cégnév felvételével és cégjegyzékbe történő bejegyzésével nem keletkezik új cég, a jogalany továbbra is az egyéni vállalkozó, amely a Ptk. 685. § c) pontja értelmében gazdálkodó szervnek minősül.
Hangsúlyozta, hogy az egyéni cég és az egyéni vállalkozó jogalanyiságát nem lehet kettéválasztani, a névben való különbözőség mögött jogaik és kötelezettségeik megegyeznek.
Ily módon az egyéni cég tulajdonjog-bejegyzési kérelmét nem lehet elutasítani azon az alapon, hogy az egyéni cég jogokat és kötelezettségeket nem szerezhet.
Kifejtette, hogy a bejegyzési kérelemhez csatolt adásvételi szerződésből kitűnően az egyéni cég mögött S. Zs. egyéni vállalkozó áll, az egyéni vállalkozás meglétére vonatkozó hatósági bizonyítványt, illetve az egyéni cég bejegyzésére vonatkozó dokumentumokat kérelméhez csatolta.
Az egyéni cég létrejöttétől kezdődően kizárólag cégnevét használhatja, azt a jogok és kötelezettségek megszerzésére irányuló szerződéseken fel kell tüntetnie. Ily módon az adásvételi szerződésből a jogszerző személye S. Zsolt egyéni vállalkozó - egyértelműen kitűnik.
Rámutatott arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5. § (1) bekezdésében megfogalmazott közhitelesség alapelvére figyelemmel a felperes igényelheti, hogy cégneve az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetésre kerüljön. Ezért az alperes határozata jogszabályt sért, nincs ugyanis akadálya a szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésnek.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte.
Előadta, hogy a felperes nem felel meg a Ctv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott cég fogalmának, nem önálló gazdálkodó jogalany, tulajdonszerzési, ügyleti, szerződéskötési és perindítási képességgel nem rendelkezik; ezért a megyei bíróságnak a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania.
Álláspontja szerint a felperes tulajdonjoga azért sem jegyezhető be, mert a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 6. § (1) bekezdése értelmében termőföld tulajdonjogának megszerzéséhez vezetne, amennyiben az egyéni cég tulajdonos egyszemélyes kft.-vé, vagy részvénytársasággá alakulna át.
Az alperes felülvizsgálati kérelmét azzal egészítette ki, hogy az adásvételi szerződésben a vevő nem nyilatkozott állampolgárságáról, illetve arról, hogy tulajdonszerzése nem ütközik szerzési korlátozásba; továbbá nem igazolta a termőföldre vonatkozó elővásárlási és elő-haszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet szerinti kifüggesztés megtörténtét.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Előadta, hogy az egyéni cégnévvel azonos egyéni vállalkozó a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek minősül, azzal azonos.
A Ctv. 1. § (2) bekezdése értelmében cég neve alatt jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, perképességgel rendelkezik, amely az Evt. 15/A. §-a értelmében egyszemélyes kft.-vé, illetve részvénytársasággá is átalakulhat.
Hangsúlyozta továbbá, hogy az állampolgárságról a felperesnek nem kellett nyilatkoznia, ahogy arra egy betéti társaság beltagja sem köteles.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Ctv. 12. § (1) bekezdés c) pontja szerint a cégre vonatkozó - e törvényben meghatározott - adatok nyilvántartása a cégjegyzékben történik. A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a cég nevét.
Az Evt. 12/A. §-a kimondja, hogy az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során "az egyéni vállalkozó" megnevezést, vagy annak "e. v." rövidítését, a 15. §-ban meghatározott egyéni cég esetén az "egyéni cég" megnevezést, vagy annak "e. c." rövidítését aláírása mellett köteles feltüntetni.
Az Evt. 15. § (2) bekezdése szerint az egyéni cég nem jogi személy.
Az idézett jogszabályi rendelkezések alapján kialakított irányadó joggyakorlat szerint az egyéni cég úgy perelhet, illetve úgy perelhető, hogy peres félként a cégtulajdonos személy neve (adatai) mellett fel kell tüntetni a cégnevet is, figyelemmel arra, hogy a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó köteles a cég nevét is használni. Ez nem változtat azon, hogy az ilyen perrel érintett jogvita tárgyában a jogosult, illetve a kötelezett a természetes személy lesz.
A fenti felfogásból következően a cégtulajdonos természetes személy, perképessége mellett tulajdonjogot is szerezhet. Az alperes felfogásával ellentétben tehát a bejegyzési kérelemhez csatolt adásvételi szerződés alapján a tulajdonjogot megszerző jogalany S. Zs. egyéni vállalkozó, akinek neve, illetve adatai mellett fel kell tüntetni a cégjegyzékben rögzített egyéni cég nevét is.
Figyelemmel arra, hogy az adásvételi szerződésben vevőként S. Zs. szerepel - akinek neve mellett az egyéni cég elnevezése is feltüntetésre került - a tulajdonjog bejegyzésének a jogszerző személy elnevezése és névhasználata szempontjából nincs törvényi akadálya.
A kifejtettekre tekintettel a megyei bíróság jogerős ítéletében jogszerűen rendelkezett az alperes határozatának hatályon kívül helyezéséről, és új eljárás elrendeléséről.
A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati eljárás keretei között nem vizsgálhatta a felülvizsgálati kérelem kiegészítésében hivatkozott további jogsértések fennálltát, nevezetesen, hogy rendelkezésre áll-e a vevő állampolgárságra vonatkozó nyilatkozata; nem ütközik-e a tulajdonszerzés szerzési korlátozásba; illetve, rendelkezésre áll-e a kifüggesztésről szóló igazolás.
Ezen jogszabályi feltételek szükségességét, fennálltát ugyanis sem a földhivatali határozatok, sem a jogerős ítélet nem vizsgálta.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság jogerős ítéletét - a fent kifejtett indokolásbeli módosítással - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. IV. 37.294/2004. sz.)