adozona.hu
MBH 2005.10.118
MBH 2005.10.118
A felszámoló csak az adós felszámolása alatt képviseli a gazdálkodó szervezetet, a felszámolási eljárás megszűnése, illetve a felszámolást elrendelő végzés hatályon kívül helyezése után már nem. A fellebbezési jogról való előzetes lemondás csak akkor hatályos, ha a felek jogi képviselővel jártak el. [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27/A. §, 34. §, 1952. évi III. tv. (Pp.) 48-50. §, 228. § (2) bek., 235. § (1) bek., 258. § (1) és (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes mint bérlő 1999. december 1. napján bérleti és üzemeltetési szerződést kötött az alperessel. A 2001. június 27-én kelt bérleti és üzemeltetési szerződés módosítás szerint járó bérleti díj meg nem fizetése miatt az alperes mint bérbeadó 2003. október 31. napjára a bérleti és üzemeltetési szerződést 2003. szeptember 25-én felmondta.
A felperes a felmondás jogellenességének megállapítása és a 2001. június 27-ei szerződésmódosítás semmisségének megállapítása iránt 2003. november 23-...
MBH 2005.10.118 A felszámoló csak az adós felszámolása alatt képviseli a gazdálkodó szervezetet, a felszámolási eljárás megszűnése, illetve a felszámolást elrendelő végzés hatályon kívül helyezése után már nem.
A fellebbezési jogról való előzetes lemondás csak akkor hatályos, ha a felek jogi képviselővel jártak el.
[1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27/A. §, 34. §, 1952. évi III. tv. (Pp.) 48-50. §, 228. § (2) bek., 235. § (1) bek., 258. § (1) és (2) bek.]
A felperes mint bérlő 1999. december 1. napján bérleti és üzemeltetési szerződést kötött az alperessel. A 2001. június 27-én kelt bérleti és üzemeltetési szerződés módosítás szerint járó bérleti díj meg nem fizetése miatt az alperes mint bérbeadó 2003. október 31. napjára a bérleti és üzemeltetési szerződést 2003. szeptember 25-én felmondta.A felperes a felmondás jogellenességének megállapítása és a 2001. június 27-ei szerződésmódosítás semmisségének megállapítása iránt 2003. november 23-án meghatalmazással ellátott jogi képviselő, dr. Cs. János ügyvéd közreműködésével eljárva keresetet nyújtott be a bírósághoz. Az elsőfokú bíróság 2003. december 19-én a perben tárgyalást tűzött ki 2004. május 11. napjára. A felperes keresetváltoztatásában előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában a Fővárosi Bíróság 9. sorszám alatt hozott végzését a Fővárosi Ítélőtábla 2004. május 20-án kelt 5.Pf.20.622/2004/1. sz. határozatával helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság 2004. május 11. napján a kitűzött tárgyaláson megállapította, hogy a felperes időközben (2004. február 27-én) felszámolás alá került. Ezért felhívta a felperes meghatalmazott jogi képviselőjét, hogy 8 napon belül csatolja a felszámolótól kapott meghatalmazását, vagy jelentse be, ellátja-e a felperes jogi képviseletét. Ezzel egyidejűleg 2004. november 16. napjára tárgyalást tűzött ki, és tájékoztatta a feleket a bizonyítási teher szabályairól.
A Cégközlönyben 2004. április 22-én megjelent közzététel szerint a felperes felszámolási eljárását 2003. november 4. napján kezdeményezte a hitelező, a felszámolás kezdő időpontja 2004. február 27. napja, a kijelölt felszámoló az S. Rt., a felszámolóbiztos pedig dr. K. Rozália.
Az elsőfokú bírósághoz 2004. június 7. napján érkezett beadványukban felszámolóbiztos és az alperes az eljárás szünetelését kérték. Ugyanezen a napon dr. Cs. János ügyvéd írásban bejelentette, hogy a folyamatban lévő felszámolási eljárásban igazolási kérelmet terjesztett elő a fizetésképtelenséget megállapító végzés elleni fellebbezési határidő elmulasztása miatt. A kérelem elbírálása folyamatban van.
Ezt követően az elsőfokú bíróság a 2004. június 8. napján kelt 23. sorszámú végzésével megállapította, hogy az eljárás szünetel 2004. január 7. napjától a felek közös kérelme alapján, ezért a 2004. november 16-i tárgyalást beállította. A felperes képviseletében a felszámolóbiztos és az alperes 2004. november 2. napján a szünetelő eljárás megszüntetését kérték, és egyidejűleg bejelentették, hogy a permegszüntető végzés elleni fellebbezési jogukról lemondanak.
A 18.G.41.630/2004. szám alatt újraiktatott ügyben a Fővárosi Bíróság a 2005. január 14. napján kelt 4. sorszámú végzésével a pert megszüntette és úgy rendelkezett, hogy a felek a költségeiket maguk viselik. Az illetéket 30 %-ra mérsékelte és megállapította, hogy a felperes 630.000 forint illeték visszatérítésére jogosult. Az elsőfokú bíróság a végzését azzal indokolta, hogy az eljárás szünetelését követően a felek közösen kérték a per megszüntetését, költségigényt egymással szemben nem terjesztettek elő, ezért az elsőfokú bíróság a Pp. 157. § f) pontja alapján a pert megszüntette és az illeték mérsékléséről rendelkezett az Itv. 58. § (2) bekezdése alapján, valamint arról, hogy a felek lemondtak fellebbezési jogról, így a végzés a Pp. 228. § (2) bekezdés alapján a közlésével jogerőssé válik. A 4. sorszámú végzést az elsőfokú bíróság mind a felszámolóbiztosnak, mind dr. Cs. János ügyvédnek megküldte, akik a végzést 2005. február 22-én, illetve 23-án átvették.
A felperes képviseletében dr. Cs. János ügyvéd 2005. február 11. napján a bírósághoz érkezett iratában bejelentette, hogy a felperes már nem áll felszámolás alatt, ennek igazolására csatolta a Fővárosi Ítélőtábla 2004. november 9-én kelt 11.Fpkf.44.766/2004/6. számú végzését, amellyel a Fővárosi Ítélőtábla a felszámolást elrendelő és fizetésképtelenséget megállapító, valamint az azt jogerősítő végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A felperes kérte a perben a tárgyalás kitűzését.
A felperes képviseletében dr. Cs. János ügyvéd a 4. sorszámú pert megszüntető végzés ellen fellebbezést nyújtott be, kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását a per további tárgyalására. Arra hivatkozott, hogy a felperes nem áll felszámolás alatt, ezért a felszámolóbiztos nem jogosult a képviseletére, illetve a perben jognyilatkozatot sem tehetett volna a Fővárosi Ítélőtábla felszámolási ügyben hozott végzését követően. Kijelentette, hogy a felperes a keresetlevélben előterjesztett igényét továbbra is fenntartja és érvényesíteni kívánja. A felperes a fellebbezésén csak 7.000 forint illetéket rótt le, ezért az elsőfokú bíróság felhívta a felperest további 168.000 forint illeték megfizetésére, majd erre irányuló kérelemre a felperes részére illetékfeljegyzési jogot engedélyezett.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést az alábbiak szerint alaposnak találta.
A Pp. 48. §-a alapján a perben fél az lehet, akit a polgári jog szabályai alapján jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek.
A Pp. 49. § (1) bekezdése alapján a perben mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, akinek a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképessége van, illetőleg a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet. A (2) bekezdés alapján, ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, valamint akkor is, ha a fél jogi személy, nevében törvényes képviselője jár el.
A Pp. 49. § (3) bekezdése alapján a törvényes képviseletre, valamint arra, hogy a törvényes képviselőnek mennyiben van szüksége a per viteléhez vagy egyes perbeli cselekményekhez külön felhatalmazásra, az erre vonatkozó külön jogszabályok, illetőleg a jogi személy szervezetére vonatkozó rendelkezések irányadók.
A Pp. 50. § (1) bekezdése alapján a felek perbeli jog- és cselekvőképességét, valamint a törvényes képviselőnek ezt a minőségét, ha ezek iránt kétség merül fel, a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja. A bíróság ugyancsak az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja azt, hogy a törvényes képviselőnek a per viteléhez vagy az egyes perbeli cselekményekhez esetleg szükséges külön felhatalmazása igazolva van-e.
Az elsőfokú bíróság a fenti jogszabályokra figyelemmel helyesen járt el, amikor a felperes felszámolás alá kerüléséről történt tudomásszerzését követően felhívta a felperes keresetlevelet benyújtó meghatalmazott jogi képviselőjét képviseleti jogosultságának igazolására. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 27/A. § (1) bekezdése alapján a bíróság a felszámolást elrendelő végzésben kijelöli a felszámolót. A Cstv. 27/A. § (3) bekezdése alapján a nem természetes személy felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki, aki a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el.
A Cstv. 34. § (1) bekezdése értelmében a felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai. A (2) bekezdés értelmében a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A felszámolás kezdő időpontjától az adós cég nevét a "felszámolás alatt" illetve "f.a." toldattal kiegészítve kell használni.
A fent idézett jogszabályi rendelkezések szerint a felszámolás kezdő időpontjától - 2004. február 27-től - a felperes vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehetett, és ez a jogosultsága addig állt fenn, ameddig a felperes felszámolás alatt állt.
A Fővárosi Ítélőtábla 2004. november 9. napján kelt 11.Fpkf.44.766/2004/6. számú végzésével azonban megszűnt a felszámolónak ez a jogosultsága, de erről az elsőfokú bíróság csak 2005. február 11-én szerzett tudomást. Ezért a felperes képviseletében eljáró felszámolóbiztos és az alperes jogi képviselőjének közös kérelmére az elsőfokú bíróság 2005. január 14-én döntött az eljárás megszüntetéséről. Az eljárást megszüntető 4. sorszámú végzést joghatályosan már nem a felszámolóbiztos, hanem a felperes meghatalmazott jogi képviselője részére kézbesítette 2005. február 24-én.
A Pp. 228. § (2) bekezdése alapján a jogi képviselővel eljáró felek legkésőbb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig benyújtott közös nyilatkozatban mondhatnak le előzetesen a fellebbezési jogukról. A Fővárosi Ítélőtáblának a felperes fellebbezésének elbírálását megelőzően állást kellett foglalnia abban a kérdésben, hogy a 4. sorszámú pert megszüntető végzés meghozatalát megelőzően a felperes képviseletében akkor még törvényen alapuló képviseleti joggal eljáró felszámolóbiztos és az alperes meghatalmazott jogi képviselője érvényesen lemondtak-e a fellebbezésről, a 4. sorszámú végzés a kézbesítésével jogerőre emelkedett-e.
A felperes törvényes képviseletét ellátó felszámoló szervezet képviseletében a felszámolóbiztos, dr. K. Rozália tett közös nyilatkozatot az alperes jogi képviselőjével a per megszüntetésére, és a fellebbezési jogukról is lemondtak. A lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. A fellebbezési jogról történő előzetes lemondás esetében az ítélet a közlésével jogerőre emelkedik.
A Pp. 259. §-a az ítélet elleni fellebbezési szabályokat a végzés elleni fellebbezések esetére megfelelően rendeli alkalmazni.
A fellebbezési jogról történő előzetes lemondás nem felel meg a Pp. 228. § (2) bekezdésének, mert a felperes képviseletében a nyilatkozatot nem jogi képviselő tette. Ennek következtében a pert megszüntető végzés a kézbesítésével nem emelkedett jogerőre. A felperes meghatalmazott jogi képviselője, dr. Cs. János ügyvéd részére a Pp. 219. §-a alapján a pert megszüntető végzés kézbesítésre került, és ellene határidőben nyújtott be fellebbezést. Ezért a Fővárosi Ítélőtáblának a fellebbezést érdemben kellett elbírálnia.
A Pp. 235. § (1) bekezdésének második fordulata értelmében a fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna.
A felperes fellebbezésben előadott új tényeket (a felszámolóbiztos képviseleti jogának 2004. november 9-én történt megszűnése miatt a felszámolóbiztos permegszüntetésre irányuló nyilatkozata nem minősül a felperes képviseletében tett nyilatkozatnak) és az új bizonyítékot (a Fővárosi Ítélőtábla 11. Fpk.44.766/2004/6. számú végzését) a Fővárosi Ítélőtábla úgy értékelte, hogy azok a felperes keresetének érdemi elbírálását igénylik, és az érdemi elbírálás a felperes részére kedvezőbb, mintha a pert megszüntető végzés jogerőre emelkedne. A felperes képviseletében eljáró dr. Cs. János ügyvéd a korábban becsatolt meghatalmazás alapján jogszerűen jár el és kérelme az eljárás folytatására irányul, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 258. § (2) bekezdése alapján a fellebbezéssel támadott pert megszüntető végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
A Pp. 252. § (4) bekezdése alapján a Fővárosi Ítélőtábla a feleknek a másodfokú eljárásban felmerült költségeit csupán megállapította, annak viselése tárgyában az elsőfokú bíróságnak kell döntenie. A másodfokú eljárási költség a felperesnél az általa lerótt 7.000 forint fellebbezési illetékből, és a felperes illetékfeljegyzési joga folytán általa meg nem fizetett 168.000 forint illetékből, valamint mindkét félnél a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdés b) pontja, az (5) és (6) bekezdése alapján mérlegeléssel megállapított, az általános forgalmi adót is magába foglaló ügyvédi munkadíjból áll.
(Fővárosi Bíróság G.41.630/2004/4.
Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.159/2005/4.)