adozona.hu
MBH 2005.10.114
MBH 2005.10.114
A cégbíróságnak vizsgálnia kell a változás bejegyzési eljárásban, hogy a kft. taggyűlésének összehívása szabályosan történt-e. E körben igazolnia kell a cégnek, hogy a távollévő tagok meghívása a taggyűlésre megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak. A taggyűlési határozat felülvizsgálata iránti keresetet a cégbíróságnak meg kell küldenie a hatáskörrel rendelkező peres bíróságnak. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 7. §, 47. § (1) és (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A P. Vendéglátó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot a Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság 2002. január 17. napján jegyezte be a cégjegyzékbe, tagjai N. Edéné 50 %-os, B. Annamária és K. István 25-25 %-os tulajdoni részesedéssel.
A 2002. február 7. napján kelt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés VII. pontja szerint N. Edénét 150, míg B. Annamáriát és K. Istvánt 75-75 szavazat illeti meg. A társaság ügyvezetői N. Edéné és B. Annamária, önálló képviseleti...
MBH 2005.10.114 A cégbíróságnak vizsgálnia kell a változás bejegyzési eljárásban, hogy a kft. taggyűlésének összehívása szabályosan történt-e. E körben igazolnia kell a cégnek, hogy a távollévő tagok meghívása a taggyűlésre megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak.
A taggyűlési határozat felülvizsgálata iránti keresetet a cégbíróságnak meg kell küldenie a hatáskörrel rendelkező peres bíróságnak.
A P. Vendéglátó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot a Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság 2002. január 17. napján jegyezte be a cégjegyzékbe, tagjai N. Edéné 50 %-os, B. Annamária és K. István 25-25 %-os tulajdoni részesedéssel.A 2002. február 7. napján kelt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés VII. pontja szerint N. Edénét 150, míg B. Annamáriát és K. Istvánt 75-75 szavazat illeti meg. A társaság ügyvezetői N. Edéné és B. Annamária, önálló képviseleti jogosultsággal.
A X. pont szerint a taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele, vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A taggyűlést a társaság székhelyére kell összehívni, ettől eltérni csak valamennyi tag előzetes hozzájárulásával lehet. A taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni és a meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább 15 napnak kell lennie. Ha a taggyűlést nem szabályszerűen hívták össze, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van, és a taggyűlés megtartása ellen a tagok egyike sem tiltakozik. Nem szavazhat az a tag, akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít, vagy a társaság rovására másfajta előnyben részesít, továbbá akivel a határozat szerint a szerződést kell kötni, illetve, aki ellen pert kell indítani, vagy aki egyébként érdekelt.
A társaság jogi képviselője a cégbírósághoz 2003. június 18. napján benyújtott kérelmében a társaság tevékenységi körét érintő módosításon túl, N. Edéné ügyvezető cégjegyzékből való törlését kérte 2003. május 19-i hatállyal.
A mellékelt taggyűlési jegyzőkönyv szerint a 2003. május 19-én megtartott évi rendes taggyűlésen B. Annamária és K. István tagok voltak jelen, ahol B. Annamária ügyvezető megállapította, hogy a taggyűlés határozatképes, N. Edéné a szabályszerűen megküldött meghívó átvételét megtagadta, a taggyűlésen nem jelent meg, képviseletéről nem gondoskodott. A tagok egyebek mellett, egyhangú határozattal döntöttek N. Edéné ügyvezetői tisztségéből történő visszahívásáról a 2003. 05.19/3. számú határozattal. A jegyzőkönyvet B. Annamária ügyvezető és K. István jegyzőkönyv hitelesítő írták alá. A kérelem mellékletét képezte még a 2003. június 17. napján kelt egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés, amelyet B. Annamária ügyvezető írt alá, és a társaság jogi képviselője ügyvédi ellenjegyzéssel látott el.
A cégbíróság a 2003. július 11. napján jogerőre emelkedett 25. sorszámú végzésével az eljárást - egy korábbi változás bejegyzési eljárásra tekintettel - felfüggesztette.
N. Edéné jogi képviselője a cégbírósághoz 2003. július 29-én 26. sorszám alatt benyújtott beadványában a 2003. május 19. napján tartott taggyűlésen hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát kérte a Gt. 47. § (1) bekezdése alapján arra hivatkozással, hogy a taggyűlés megtartásáról szabályszerűen nem értesítették.
A cégbíróság a változásbejegyzési eljárást a cég 2005. március 22-én benyújtott kérelmére folytatta és a 2005. április 4. napján kelt 52. sorszámú végzésével a társaság jogi képviselőjét elutasítás terhe mellett - egyebek mellett - az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 18. § (5) bekezdésére hivatkozással olyan taggyűlési jegyzőkönyv benyújtására hívta fel, amely N. Edéné szavazatával számított háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatokat tartalmaz. A végzés értelmében ilyen szavazati arány szükséges a tagok által kötött társasági szerződés szerint a társasági szerződés módosításához is.
A jogi képviselő a hiánypótlásként benyújtott nyilatkozatában előadta, hogy N. Edéné tag szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a taggyűlésen, míg a jelenlévő tagok, akik a törzstőke felét képviselték, szabályszerű taggyűlést tartottak, és egyhangúlag hoztak meg valamennyi határozatot. Erre figyelemmel a törvény és a társasági szerződés által megkívánt háromnegyedes többség biztosítva volt, sőt azt meghaladó egyhangú döntések születtek. A csatolt jegyzőkönyv megfelel a jogszabályi előírásoknak. Erre tekintettel kérte a kérelem alapján a változások cégjegyzékbe történő bejegyzését.
A cégbíróság a 2005. május 17. napján kelt 54. sorszámú végzésével a változás bejegyzése iránti kérelmet az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 41. § (4) bekezdése alapján - a hiánypótlási kötelezettség nem teljesítésére tekintettel - elutasította. A végzés indokolása szerint a jelenlévő tagok nem hívhatták vissza a 150 szavazattal rendelkező ügyvezetőt, arra csak akkor lett volna mód, ha N. Edéné tag is részt vesz a taggyűlésen, és szavaz a visszahívásáról, illetve a tagok valamilyen módon egyezségre jutnak a cég életét alapvetően befolyásoló ügyekben. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a minősített többség nem értelmezhető úgy, hogy az csak a jelenlévő tagokra vonatkozik. A rendelkezésre álló társasági szerződésben a tagok a Gt. 18. § (4) bekezdésében adott törvényi felhatalmazással nem éltek, vagyis a társasági szerződésükben nem rendelkeztek arról, hogy a társaság azon tagja, aki egyben ügyvezető is, az e tisztséget érintő kérdésekben nem szavazhat.
A végzés ellen a társaság jogi képviselője fellebbezést nyújtott be, amelyben annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására és a változás bejegyzési kérelemben bejelentett adatváltozások cégjegyzéken való átvezetésére történő utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy B. Annamária ügyvezető hívta össze a taggyűlést, a meghívót megkísérelte személyesen átadni N. Edéné tagnak, aki a meghívó átvételét megtagadta, ezért a meghívó szabályszerűen postán került kiküldésre N. Edéné tag részére. A taggyűlésen szabályszerű meghívás ellenére nem vett részt N. Edéné tag, azonban azon a törzstőke felét képviselő tagok megjelentek. Így egy szabályszerűen összehívott, határozatképesnek minősülő taggyűlés hozott döntést a meghirdetett napirendi pontokban. A taggyűlés a tagok személyétől elkülönült fórum, amelyre vonatkozóan attól a pillanattól, hogy az szabályszerűnek minősült, a Gt.-ben meghatározott külön szabályok vonatkoznak. A Gt. 158. § (1) bekezdésében meghatározott jogosítvány, az ügyvezető visszahívásának joga is a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdés, és nem értelmezhető a Gt. ezen rendelkezése úgy, hogy a visszahívást kimondó határozat jogszerűségének vizsgálatánál a szabályszerűen meghívott, de tagi jogait gyakorolni nem kívánó tagok szavazatát is figyelembe kellene venni. Hangsúlyozta továbbá, hogy a 2003. május 19-i taggyűlésen a tagok nemcsak az ügyvezető visszahívásáról döntöttek, hanem módosították a társasági szerződés egyes rendelkezéseit is, amelyek bejegyzését szintén kérték, azonban az elsőfokú bíróság a végzésében nem tért ki arra, hogy ezen változások miért minősülnek szabálytalannak.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést az alábbiakra tekintettel megalapozottnak találta.
Az elsőfokú bíróság a tényállást részben iratellenesen állapította meg és az abból levont jogi következtetése megalapozatlan és jogszabálysértő.
Rögzítette a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a Kft. utolsó bejegyzett társasági szerződés módosításának a kelte 2002. február 7. napja, ezért a működésére az ezen a napon kelt egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződésben írt rendelkezések az irányadók. A tagok e szerződésben a taggyűlés összehívását és határozatképességét a Gt. 151. § (2) és 153. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően szabályozták.
A 2003. május 19-i taggyűlés ehhez képest akkor tekinthető szabályszerűen összehívott taggyűlésnek, ha N. Edénét a napirend közlésével úgy hívták meg, hogy a meghívó elküldése és a taggyűlés napja között legalább 15 nap eltelt.
A taggyűlési jegyzőkönyv azt tartalmazza, hogy N. Edéné tag a meghívó átvételét megtagadta. A fellebbezés szerint a meghívót személyesen kísérelték meg átadni a részére, de miután annak átvételét megtagadta, az szabályszerűen postán került kiküldésre a részére.
E körben a Gt. 7. §-a az irányadó, amely szerint a törvényben előírt jognyilatkozatokat és határozatokat írásban, vagy más bizonyítható módon kell a címzett tudomására hozni. Ha az iratot postán küldték el, azt a tértivevényen feltüntetett időpontban, ajánlott küldemény esetében pedig - az ellenkező bizonyításáig - a feladástól számított 5 munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.
Az e paragrafushoz fűzött Complex CD Jogtár kommentárja szerint az írásban, vagy azzal egyenértékűnek tekintett más módon történt közlések hatályosságához a Gt. 9. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó Ptk. 214. § (1) bekezdése alapján az szükséges, hogy az a másik félhez - a címzetthez - megérkezzen.
Az adott tényállás mellett nem lett volna mellőzhető annak vizsgálata, hogy N. Edéné meghívása a taggyűlésre szabályszerűnek minősül-e, ugyanis ennek függvénye, hogy a taggyűlésen hozott határozatokkal elhatározott változások a cégjegyzékbe történő bejegyzésre alkalmasak-e, figyelemmel a Ctv. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra.
Helytállóan hivatkozott a jogi képviselő a fellebbezésében arra - figyelemmel a Gt. és a társasági szerződés hatályos rendelkezéseire -, hogy a kft. szabályszerűen összehívott taggyűlése a határozatait a jelenlévők, és nem az összes tag meghatározott arányú szótöbbségével hozza.
Ez következik a törvény általános részében elhelyezett 19. §-ának a megfogalmazásából - amely szerint a gazdasági társaság legfőbb szerve a határozatait, ha törvény vagy a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik, egyszerű szótöbbséggel hozza meg - továbbá az e e körben kialakult bírói gyakorlatból is.
Rámutatott a másodfokú bíróság, hogy ahol a törvény valamennyi tag szavazatához viszonyított egyszerű, illetve minősített többséget követel meg, úgy arról külön rendelkezik. Így a közkereseti társaságok vonatkozásában a 89. § (4) bekezdésében, valamint a részvénytársaságoknál iktatott be hasonló szabályozást, ahol bizonyos határozatok meghozatalához meghatározott részvényesek közgyűlési jelenlététől függetlenül adott hozzájárulását írja elő a 238. §-ban.
Megjegyezte a másodfokú bíróság, hogy a P. Kft. társasági szerződése - szemben az elsőfokú bíróság végzésben tett megállapításával - élve a Gt. 18. § (4) bekezdése szerinti azon felhatalmazással, hogy a társasági szerződésben rendelkezhetnek arról, hogy valamely tag valamely kérdésben az (5) bekezdésben foglaltakon túl nem szavazhat, tartalmazza azt, hogy nem szavazhat az a tag sem, aki "egyébként érdekelt". Ebből következik, hogy N. Edéné, mint az ügyvezetői tisztségéből történő visszahívásban érdekelt tag szavazatát az erről szóló határozat hozatalánál még abban az esetben is figyelmen kívül kellene hagyni a határozatképesség megállapítása során, ha a taggyűlésen jelen van.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárás keretében lefolytatott újabb hiánypótlási eljárásban az elsőfokú bíróságnak arra kell felhívnia a jogi képviselőt, hogy igazolja, N. Edéné meghívása a 2003. május 19-i taggyűlésre szabályszerűen történt.
Utalt arra a másodfokú bíróság, hogy a 2003. május 19-i taggyűlésen a tagok módosították a társasági szerződésüket is az üzletrész kívülálló személyre történő átruházása tárgyában, és szavazategyenlőség esetén B. Annamária részére döntési jogot biztosítottak. Az újabb eljárás keretében vizsgálandó - egyebek mellett - a benyújtott okiratok alakja és tartalma is figyelemmel a Ctv. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra.
A hiánypótlási eljárás eredményétől függően, a fent kifejtettek figyelembe vételével kell az elsőfokú bíróságnak a változás bejegyzési kérelem teljesítése tárgyában meghoznia a határozatát.
Döntésén túl rögzítette a másodfokú bíróság, hogy N. Edéné jogi képviselője által 2003. július 29-én benyújtott, a Gt. 47. § (1) bekezdésére alapított és a jelen változásbejegyzési eljárás tárgyát képező taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezésére irányuló keresete vonatkozásában az iratok között intézkedést nem talált.
Felhívta az elsőfokú bíróság figyelmét arra, hogy amennyiben N. Edéné a keresetet fenntartja, úgy haladéktalanul szükséges annak áttételéről intézkedni az eljárásra hatáskörrel rendelkező bírósághoz.
A per a változásbejegyzési eljárás érdemi befejezését csak abban az esetben akadályozza, ha a peres bíróság a határozatok végrehajtásának felfüggesztéséről határoz.
(Pest Megyei Bíróság Cg.13-09-089729/54.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.43.748/2005/4.)