adozona.hu
MBH 2005.10.113
MBH 2005.10.113
A kft. tagja - ebben a minőségében - munkáltatói jogok gyakorlására nem jogosítható fel. A cégbíróság hiánypótlást elrendelő végzésének teljes körűnek kell lennie, abban a kérelem bejegyzésének akadályát pontosan meg kell jelölni, és azt is rögzíteni kell, hogy milyen okiratok módosítása szükséges a bejegyzéshez.A bejegyzési eljárásban a cégbíróság nem köteles az egyes elkülöníthető kérelmek tárgyában önálló végzést hozni.[1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 9. § (1) bek., 28. §; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 41. § (3)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társaság jogi képviselője a cégbírósághoz 2004. december 12. napján benyújtott kérelmében a társaság új telephelyének, az ügyvezető újraválasztásának, továbbá a cégjegyzék 13. rovatába Z. Gézáné önálló képviseletre jogosult tagnak a cégnyilvántartásba történő bejegyzését kérte. A kérelemhez mellékelt jegyzőkönyv szerint a 2004. december 7. napján tartott taggyűlésen határoztak a tagok a fenti módosításokról, feljogosítva Z. Gézáné tagot a munkáltatói jogok gyakorlására; megállapították tová...
MBH 2005.10.113 A kft. tagja - ebben a minőségében - munkáltatói jogok gyakorlására nem jogosítható fel.
A cégbíróság hiánypótlást elrendelő végzésének teljes körűnek kell lennie, abban a kérelem bejegyzésének akadályát pontosan meg kell jelölni, és azt is rögzíteni kell, hogy milyen okiratok módosítása szükséges a bejegyzéshez.
A bejegyzési eljárásban a cégbíróság nem köteles az egyes elkülöníthető kérelmek tárgyában önálló végzést hozni.
[1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 9. § (1) bek., 28. §; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 41. § (3) bek.; 1952. évi III. tv. (Pp.) 149. § (1) bek.]
A társaság jogi képviselője a cégbírósághoz 2004. december 12. napján benyújtott kérelmében a társaság új telephelyének, az ügyvezető újraválasztásának, továbbá a cégjegyzék 13. rovatába Z. Gézáné önálló képviseletre jogosult tagnak a cégnyilvántartásba történő bejegyzését kérte. A kérelemhez mellékelt jegyzőkönyv szerint a 2004. december 7. napján tartott taggyűlésen határoztak a tagok a fenti módosításokról, feljogosítva Z. Gézáné tagot a munkáltatói jogok gyakorlására; megállapították továbbá, hogy a társaság egyik tagjának a személyi igazolvány száma megváltozott. Csatolták a társasági szerződésmódosítást és az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést is.A cégbíróság a 2005. január 25-én kelt 42. sorszámú végzésében a társaság jogi képviselőjét - 30 napon belül - elutasítás terhe mellett az alábbi hiánypótlásra hívta fel.
A rendelkezésre álló cégiratokból megállapíthatóan Z. Gézáné nem a cég képviseletére jogosult személy, ezért neve a cégjegyzék 13. rovatában nem tüntethető fel. A végzést a jogi képviselő 2005. február 10. napján átvette.
Az elsőfokú bíróság a kérelmet a 2005. március 18. napján kelt 44. sorszámú végzésével - a hiánypótlási kötelezettség nem teljesítésére figyelemmel - az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 41. § (4) bekezdése alapján elutasította.
A végzés ellen a társaság jogi képviselője fellebbezést nyújtott be, amelyben annak a kérelemnek részben helyt adó megváltoztatását és a változásbejegyzési kérelem bejegyzésre alkalmas adatainak a cégjegyzékbe való bejegyzését kérte. Nem sérelmezte a cégbíróság által kifogásolt módosítás tekintetében a kérelem elutasítását.
Előadta, hogy négy pontban módosították a társasági szerződést. Egy új telephely bejegyzését, egy tag személyi adataiban történt változást jelentettek be. A társaság ügyvezetőjét újabb öt évre megválasztották, valamint a megválasztott ügyvezető mellett a munkáltatói jogok gyakorlására a társaság egyik tagját is feljogosították. Ez utóbbi döntéssel a taggyűlés, bár korlátozott mértékben, de a társaság képviseletére jogosította fel a választott tagot, ezért tüntették fel őt a kérelem 13. rovatában. A cégbíróság hiánypótlásra felhívó végzése csak erre a módosításra vonatkozott, de a végzés nem jelölte meg pontosan, hogy mely iratok szükségesek a kérelem ezen pontjának az elbíráláshoz, nem szólította fel a jogi képviselőt iratok benyújtására, csupán annyit közölt, hogy a kért módosítás az előterjesztett módon nem megfelelő, ezért annak bejegyzése nem lehetséges. Ezt a társaság tudomásul vette, ennek megfelelően hiánypótlást nem nyújtott be.
Hangsúlyozta, hogy a további három módosítás ettől független, önállóan elbírálható, ezért nem lett volna akadálya annak, hogy a cégbíróság ebben a részben a kérelmeket elkülönítse, és annak bejegyzésre alkalmas részében elrendelje a változások átvezetését.
A másodfokú bíróság a fellebbezést az alábbiakra tekintettel megalapozottnak találta.
Az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 28. § (1) bekezdése szerint a gazdasági társaság munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat - ha a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ettől eltérően nem rendelkezik - a vezető tisztségviselő gyakorolja.
A (2) bekezdés kimondja, hogy a társasági szerződés (alapító okirat) vagy a társaság legfőbb szervének határozata a munkáltatói jogok gyakorlását - több vezető tisztségviselő esetében - az egyik vezető tisztségviselőre, illetve más, a gazdasági társasággal munkaviszonyban álló személyre ruházhatja át.
A fenti - a Gt. 9. § (1) bekezdése értelmében - kógens rendelkezésekből következik, hogy a társasági szerződés a munkáltatói jogok gyakorlását a vezető tisztségviselőn kívül kizárólag a társaság alkalmazottjára ruházhatja át. A tag ebben a minőségében a munkáltatói jogok gyakorlására nem jogosítható fel.
Erre tekintettel az elsőfokú bíróság érdemben helyesen hívta fel a jogi képviselőt e körben hiánypótlásra, és helytállóan állapította meg azt is, hogy a tag a cégjegyzék 13. rovatába a társaság képviselőjeként nem jegyezhető be.
Alappal hivatkozott ugyanakkor a jogi képviselő a fellebbezésében arra, hogy a cégbíróság hiánypótlásra vonatkozó felhívása lényegében csupán egy közlést tartalmazott.
Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy a hiánypótlásra felhívó végzés csak akkor felel meg a Ctv. 41. § (3) bekezdése előírásainak, ha egyrészt az teljes körű, másrészt egyértelműen és megfelelő jogszabályi hivatkozással alátámasztva megjelöli, hogy a bejegyzés akadálya milyen módon hárítható el. Csakis az ilyen hiánypótlásra vonatkozó felhívást követő mulasztás, vagy annak nem megfelelő teljesítése vezethet a kérelem megalapozott elutasításához.
A 42. sorszámú végzésében azonban az elsőfokú bíróság nem hívta fel a jogi képviselőt olyan változás bejegyzési kérelem benyújtására, amelyben nem tüntetik fel a tagot a 13. rovatban, továbbá nem kérte a társasági szerződésmódosítás és ennek megfelelően az egységes szerkezetű társasági szerződés Gt. 28. § (2) bekezdése szerinti módosítását, illetve a tag feljogosításának a mellőzését.
A pontatlanul megfogalmazott felhívás alapján történő mulasztást nem lehet a cég hátrányára értékelni. (Legfelsőbb Bíróság Cgt.VII.32.142/2000/2.)
Nem osztotta ugyanakkor a másodfokú bíróság a jogi képviselő kérelmek elkülönítésére és ennek megfelelő döntések meghozatalára vonatkozó okfejtését az alábbiakra figyelemmel.
A Ctv. 20. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 149. § (1) bekezdése szerint a bíróság, ha az ügy eldöntése érdekében célszerűnek látja, elrendelheti, hogy a perben érvényesített egyes követelések, vagy megosztható követelések egyes részei, valamint általában a perben eldönthető egyes vitás kérdések elkülönítve kerüljenek tárgyalásra.
A Pp. 149. §-hoz fűzött Complex CD Jogtár indokolás szerint a bíróság az elkülönítésről, vagy az egyesítésről célszerűségi, pergazdaságossági szempontok figyelembe vételével az eljárás folyamán bármikor jogosult dönteni. Az elkülönítésről, illetve az egyesítésről a bíróság belátása szerint határozhat. E tárgyú döntés meghozatalára még akkor sem köteles, ha a felek ilyen kérelemmel éltek.
Az elkülönítés célszerűsége, lehetősége, illetve indokoltsága a cégeljárásban függ a benyújtott okiratok tartalmától, a záradékolás lehetőségétől, stb.
Jelen esetben a kifogásolt és az azonos kérelemben megjelölt egyéb módosításokat egyazon okiratok tartalmazzák. Ezen túlmenően észlelte a másodfokú bíróság, hogy a változás bejegyzési kérelmet pontatlanul és hiányosan kitöltve nyújtották be, az nem tartalmazza egyebek mellett a 8. rovat változását, továbbá a budapesti székhelyű cég (alrovat nélkül) telephelyeként tünteti fel az egri címet, holott az a Ctv. 16. § (2) bekezdése értelmében fióktelepnek minősül. E körben a társasági szerződés is téves.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban a fentiek figyelembe vételével kiadott, a kérelem valamennyi hibáját, hiányosságát megjelölő felhívást követően benyújtott okiratok alapján tud az elsőfokú bíróság megalapozott döntést hozni a kérelem bejegyezhetősége tárgyában.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-09-684794/44.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.43.627/2005/2.)