adozona.hu
BH 2005.10.372
BH 2005.10.372
A munkáltató akkor kötelezhető az üzemi baleset miatt felmerült egészségbiztosítási szolgáltatás megtérítésére, ha a baleset elszenvedése nem kizárólag a munkavállaló terhére róható [1997. évi LXXXIII. tv. 67. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes targoncavezetői és hűtőgépész szakképzettségű dolgozója, K. S. 2001. június 28-án munkáltatójának hűtőháza falára a 2,5 m magasra szerelt hűtőcsővezetéket úgy javította, hogy egy targonca villájára kötözött raklapra állt, mely targoncával felemelve jutott a vezetékhez. A vezetékből a szerelés közben az ammónia kifolyt, a dolgozó a magasból leugrott és sérülést szenvedett. A sérültön egyéni védőfelszerelés (gázálarc) nem volt. A balesettel összefüggésben az alperesnek 605 947 Ft köv...
BH 2005.10.372 A munkáltató akkor kötelezhető az üzemi baleset miatt felmerült egészségbiztosítási szolgáltatás megtérítésére, ha a baleset elszenvedése nem kizárólag a munkavállaló terhére róható [1997. évi LXXXIII. tv. 67. §].
A felperes targoncavezetői és hűtőgépész szakképzettségű dolgozója, K. S. 2001. június 28-án munkáltatójának hűtőháza falára a 2,5 m magasra szerelt hűtőcsővezetéket úgy javította, hogy egy targonca villájára kötözött raklapra állt, mely targoncával felemelve jutott a vezetékhez. A vezetékből a szerelés közben az ammónia kifolyt, a dolgozó a magasból leugrott és sérülést szenvedett. A sérültön egyéni védőfelszerelés (gázálarc) nem volt. A balesettel összefüggésben az alperesnek 605 947 Ft követelése keletkezett, melynek megtérítésére 2003. szeptember 29-én kelt fizetési meghagyással kötelezte a felperest.Ez ellen a határozat ellen a felperes keresetet nyújtott be, melyben annak hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a sérülést kizárólag a balesetet elszenvedett dolgozója elháríthatatlan magatartása okozta, ezért az alperes által kifizetett ellátások megtérítésére nem köteles. A jogerős ítéletet hozó munkaügyi bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Álláspontja szerint az ügyben további bizonyítás lefolytatása szükséges, mert határozatának meghozatala előtt az alperes nem vizsgálódott abban a körben, hogy a dolgozó a gázálarc viselését jogszerűen mellőzte-e és ez a körülmény közvetlen összefüggésben van-e a baleset bekövetkezésével.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Kérelmében arra hivatkozott, hogy az alperes az ellenőrzési kötelezettségét megszegte, és hogy határozatát a tényállás szükséges mélységben való feltárásával hozta meg.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 372. §-ának (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet előzetesen megvizsgálta és megállapította, hogy a kérelem megfelel a 270. §-ban meghatározott feltételeknek, illetve az egyéb törvényes követelményeknek. Ennélfogva a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 273. §-ának (6) bekezdését alkalmazva a felülvizsgálati eljárás lefolytatását elrendelte.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
Az alperes felülvizsgálati kérelme megalapozott.
A kötelező egészségbiztosítási ellátásárokról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 67. §-a szerint a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja reá nézve kötelező munkavédelmi szabályzatban foglalt kötelezettségének nem tett eleget.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 25. számú Állásfoglalása értelmében a társadalombiztosítási szerv a munkáltatóval szemben csak akkor nem léphet fel eredménnyel megtérítési igénnyel, ha a balesetelhárító vagy egészségvédő óvórendszabályt vagy óvintézkedést kizárólag maga a balesetet szenvedett munkavállaló mulasztotta el.
A perben a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a baleset-elhárító vagy egészségvédő óvórendszabályt csak és kizárólag maga a balesetet elszenvedett munkavállaló mulasztotta-e el. E vizsgálódás eredményeképpen a jogerős ítéletet hozó munkaügyi bíróság okszerűtlen eredményre jutott.
Az irányadó tényállásból ugyanis kitűnik, hogy a baleset bekövetkezésében nyilvánvalóan közrejátszott, hogy a sérült a munkáját egy targonca villájára kötözött raklapra állva és a targoncával felemelve, tehát a munkavédelmi szabályokat megszegve végezte. A per adataiból az is megállapítható, hogy a munka végzésére utasítást adó személy nem ellenőrizte megfelelően a munkavégzés elvégzésének módját, így azt sem, hogy a dolgozók nem létrával, hanem targoncával mentek a 2,5 m magasra szerelt hűtőcsővezeték javításához. Megállapítható a balesettel kapcsolatban készített okiratokból az is, hogy a munkáltató tudott arról, hogy a sérült ideiglenes állásról közelítette meg a hűtőcsővezetéket, valamint az is, hogy ez ritkán szokott előfordulni, mert létrát használnak a munka elvégzéséhez. Ez utóbbi kijelentésből is az következik, hogy a munkáltatónál gyakorlat volt az, hogy ideiglenes állásról közelítse meg dolgozója a munkavégzés helyszínét.
A munkaügyi bíróság tehát tévesen állapította meg, hogy a munkáltatót felelősség nem terheli a baleset bekövetkezéséért, ennélfogva tévesen utasította az alperest arra, hogy a baleset bekövetkezése és a munkáltató felelőssége szempontjából közömbös tényezőre vonatkozó bizonyítási eljárást folytasson le.
Minthogy a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alappal hivatkozott a Pp. 270. §-ának (2) bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okra, emellett a megfelelő határozat meghozatalához szükséges tények az iratokból megállapíthatóak voltak, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése értelmében a jogszabályokkal, illetve a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntéseivel összhangban a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Mfv/K. III. 10.539/2004. sz.)