adozona.hu
BH+ 2005.10.473
BH+ 2005.10.473
A peres eljárás során felszámolás alá került gazdálkodó szervezet jogi képviseletét csak a felszámoló által adott meghatalmazás alapján eljáró jogi képviselő láthatja el. Az ennek hiányában lefolytatott eljárás jogszabálysértő [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34.§].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy a felek között 2002. szeptember 12-én kötött "szolgáltatási szerződés" alperes elállásával történt megszüntetéséből eredően a felperessel szembeni kártérítési felelőssége fennáll.
Az ítéletben megállapított tényállás szerint az alperes hirdetményt bocsátott ki pályázati nyílt eljárás megindításáról 2002. április 3-án. Ennek tárgya a HM sorállományának informatikai oktatása az ország különböző településein, településenként heti 40 ó...
BH+ 2005.10.473 A peres eljárás során felszámolás alá került gazdálkodó szervezet jogi képviseletét csak a felszámoló által adott meghatalmazás alapján eljáró jogi képviselő láthatja el. Az ennek hiányában lefolytatott eljárás jogszabálysértő [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34.§].
Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy a felek között 2002. szeptember 12-én kötött "szolgáltatási szerződés" alperes elállásával történt megszüntetéséből eredően a felperessel szembeni kártérítési felelőssége fennáll.Az ítéletben megállapított tényállás szerint az alperes hirdetményt bocsátott ki pályázati nyílt eljárás megindításáról 2002. április 3-án. Ennek tárgya a HM sorállományának informatikai oktatása az ország különböző településein, településenként heti 40 órában, tanfolyamok keretén belül, számítógép-kezelői alapismeretekre. A felhívás 5/a. pontja szerint a dokumentációt az alperes Kht. bocsátja rendelkezésre, míg a 9. pontban kijelentette, hogy a közbeszerzési eljárás anyagi fedezete a költségvetésben rendelkezésre áll.
A felperes a pályázatot elnyerte, majd 2002. szeptember 12-én az alperessel szolgáltatási szerződést kötött. Eszerint a felperes, mint szolgáltató az alperesnek mint megrendelőnek 2002. szeptember 1-jétől 2003. december 31-ig terjedő időtartamban nyújt szolgáltatásokat a megrendelés szerint az informatikai alapismeretek oktatására a katonai szervezetek kiképzési terve szerinti ütemezésben. A felek kikötötték, hogy az oktatott óraszámokat a katonai szervezetek alkalmazottja igazolja, amelynek alapján és a szolgáltató által kiállított számla nyomán a megrendelőnél érvényesítheti a díjigényt. A szolgáltatás árát 2245 Ft/óra összegben határozták meg.
A felperes a tapolcai, a szombathelyi és veszprémi alakulatoknál a szerződés teljesítését megkezdte. 2003. június 6-án az alperes arról értesítette a felperest, hogy a HM Honvéd Vezérkari Főnök helyettes intézkedése alapján az informatikai képzést 2003. június 27-től átmenetileg szünetelteti, mert a finanszírozási lehetőségek beszűkültek.
A felperes ettől az időponttól fogva az alperesnek nem tudta a szerződés szerinti szolgáltatást nyújtani. Keresetében ezért az alperes szerződésszegésére hivatkozással 4 000 000 Ft kártérítés és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a felek szerződése nem tartalmazza hány oktatási órában állapodtak meg, illetve maga a szerződés utalt arra, hogy a szolgáltatás igénybevételére a katonai szervezetek kiképzési terve szerinti ütemezésben kerülhet sor. A megrendeléseket a vezérkari utasítás miatt kellett átmenetileg szüneteltetni, amely azonban nem értékelhető felmondásnak. Ha ez mégis felmondásnak minősülne, utalt a Ptk. 483. §-ában biztosított lehetőségre, egyebekben a keresetet összegében is vitatta.
Az elsőfokú bíróság a követelés jogalapjáról a Pp. 213. § (3) bekezdése alapján közbenső ítélettel határozott.
Megállapította, hogy a felek között a Ptk. 481-483. §-okban körülírt megbízási szerződés jött létre. Az alperes a megbízási szerződést felmondta, amely felmondási ok a megbízó személyében rejlő szubjektív körülmény következménye. A felmondását az elsőfokú bíróság úgy értékelte, hogy az a szerződést megszüntette, azonban az nem változtat a Ptk. 483. § (3) bekezdésében meghatározott kártérítési kötelezettségén.
Az ítélet ellen az alperes által benyújtott fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú közbenső ítéletet részben megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes kártérítési felelőssége szerződésszegésen alapul. Döntését azzal indokolta, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az alperes kártérítési felelősségét az alperes elállásában, illetve a megbízási szerződés alapos ok nélküli felmondásában jelölte meg, ilyenekre ugyanis a felperes nem hivatkozott, hanem a keresetét az alperes szerződésszegő magatartására alapította, amely jogcímtől az elsőfokú bíróság nem térhetett volna el. Megállapította, hogy a felek határozott időtartamú szolgáltatási szerződést kötöttek, melynek lejárta előtt, 2003. június 6-án az alperes arról értesítette a felperest, hogy 2003. június 27-től átmenetileg szünetelteti az informatikai képzést, s ettől kezdve a felperes nem tudott szerződésszerűen teljesíteni. Ebből következően a felperest kár érte, melyet az alperes a Ptk. 318. § (1) bekezdése, valamint a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján köteles megtéríteni. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság érdemben helyes közbenső ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta.
A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és a másodfokú bíróságnak új el eljárásra és új határozat hozatalára utasítását.
A jogerős határozat jogszabálysértését a Cstv. 34. § (2) bekezdése figyelmen kívül hagyásában, a Pp. 49. § (3) bekezdése, 69. § (1) bekezdése, 72. §-a, valamint a Ptk. 318. és 339. §-ai megsértésében jelölte meg.
Hivatkozott arra, hogy a felperes ellen a keretlevél benyújtását követően felszámolási eljárás indult. A felperes jogi képviselőjének a másodfokú tárgyalás időpontjában nem volt érvényes, a felszámolótól származó meghatalmazása. Érvényes meghatalmazás hiányában a másodfokú tárgyaláson a felperes szabályszerű képviselete nem volt biztosítva. Az anyagi jogi szabálysértés tekintetében fenntartotta azt a jogi álláspontját, hogy az oktatás ideiglenes szüneteltetése az alperes részéről jogszerű volt. Ennek folytán, jogellenesség hiányában kártérítési felelőssége megállapításának nem lehet helye. Arra is hivatkozott, hogy a felperes nem igazolt kárt. Tudomása szerint a tanári díjazások nem kerültek kifizetésre, és a közterheket sem fizette be a felperes.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el, mert a felek tárgyalás tartását nem kérték. A felperes a felülvizsgálati kérelemre ellenkérelmet nem terjesztett elő.
Az Alkotmánybíróság 42/2004. (XI. 9.) AB határozata hatályon kívül helyezte a Pp. 270. § (2) bekezdésének "és" szövegrészét, valamint az ezt követő a) és b) pontokat és ezek alpontjait. Az Alkotmánybíróság határozatát követően hatályban maradt Pp. 270. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem akkor terjeszthető elő, ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő. Mind az anyagi, mind az eljárási jogszabályoknak az ügy érdemi elbírálására kiható megsértése megalapozhatja a felülvizsgálati kérelmet.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a Cégközlöny 2004. november 25-én megjelent 48. számából megállapította, hogy a felperes felszámolását a megyei bíróság a 2004. május 25-én benyújtott kérelem alapján 2004. október 19-én jogerőre emelkedett végzésével 2004. október 19-i kezdő időponttal elrendelte, felszámolóul a K. Rt.-t jelölte ki, míg a kijelölt felszámolóbiztos S. T.
A felszámolási eljárás megindításának kezdő időpontjára tekintettel a felszámolási eljárásra irányadó, többször módosított 1991. évi IL. törvény (továbbiakban: Cstv.) 34. § (2) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A követelés érvényesítése a felszámolás alatt álló szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozat, ezért a másodfokú bíróságnak fel kellett volna hívnia a felperest a felszámolótól származó meghatalmazás csatolására. Ennek hiányában a lefolytatott eljárás alapján hozott jogerős közbenső ítélet jogszabálysértő (BH 1997/402.). Az adott eljárási jogszabálysértés az ügy érdemi elbírálására kihatott, ezért a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a másodfokú bíróság közbenső ítéletét hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot utasította új eljárásra és új határozat hozatalára.
Az új eljárás során a másodfokú bíróságnak a felperest fel kell hívnia a felszámolótól származó szabályszerű meghatalmazás csatolására és nyilatkozattételre a vonatkozásban, hogy a keresetét, illetőleg a korábbi jogi képviselő nyilatkozatait fenntartja-e.
A felszámolótól származó meghatalmazás és nyilatkozat figyelembevételével kell a másodfokú bíróságnak határoznia az elsőfokú bíróság közbenső ítélete ellen benyújtott fellebbezés elbírálása tárgyában. (Legf. Bír. Gfv.XI.30.039/2005.sz.)