adozona.hu
MBH 2005.07.106
MBH 2005.07.106
Ha a keresetet gazdasági társaság nevében jogi képviselő terjeszti elő, a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a meghatalmazás olyan személytől származik-e, aki önálló képviseletre jogosult a közhiteles cégnyilvántartás adatai szerint. [1952. évi III. tv. (Pp.) 49. § (2) és (3) bek., 140. § (1) bek., 157. § b) pont; 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 21. § (2) bek., 30. § (2) és (3) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 40. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesi S. kft. képviseletére dr. I. Péter és S. László ügyvezetők együttesen jogosultak a közhiteles cégadatok szerint.
A felperes képviseletében - S. László, mint meghatalmazó által 2004. május 25. napján adott meghatalmazás alapján - eljáró jogi képviselő 2004. június 16. napján nyújtott be a keresetet az alperes ellen, felmondás jogellenességének megállapítása iránt.
Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését, illetve a per tárgyalásának felfüggesztését kérte a...
MBH 2005.07.106 Ha a keresetet gazdasági társaság nevében jogi képviselő terjeszti elő, a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a meghatalmazás olyan személytől származik-e, aki önálló képviseletre jogosult a közhiteles cégnyilvántartás adatai szerint.
[1952. évi III. tv. (Pp.) 49. § (2) és (3) bek., 140. § (1) bek., 157. § b) pont; 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 21. § (2) bek., 30. § (2) és (3) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 40. § (1) bek.]
A felperesi S. kft. képviseletére dr. I. Péter és S. László ügyvezetők együttesen jogosultak a közhiteles cégadatok szerint.A felperes képviseletében - S. László, mint meghatalmazó által 2004. május 25. napján adott meghatalmazás alapján - eljáró jogi képviselő 2004. június 16. napján nyújtott be a keresetet az alperes ellen, felmondás jogellenességének megállapítása iránt.
Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését, illetve a per tárgyalásának felfüggesztését kérte arra hivatkozással, hogy a felperes nevében a jogi képviselő részére meghatalmazást adó S. László a felperes önálló képviseletére nem jogosult, és a felperest S. Lászlóval együttesen képviselő dr. I. Péter meghatalmazást nem adott, a perindítással nem ért egyet. Csatolta a felperes cégkivonatát.
A felperes jogi képviselője előadta, hogy a felperesi társaság a 2004. május 24-én megtartott taggyűlésen hozott határozatával dr. I. Péter ügyvezetőt a tisztségéből visszahívta, és a társaság ügyvezetőjeként S. Lászlót választották meg önálló képviseleti joggal. A jelen per alperese e társasági határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz, amely per 35.G.40.802/2004. szám alatt folyamatban van. E perre tekintettel a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a 2004. május 24-i taggyűlési határozatokon alapuló változások bejegyzése iránti eljárást felfüggesztette.
Az elsőfokú bíróság a 2004. november 18. napján megtartott tárgyaláson hozott 9-II. sorszámú végzésével a per tárgyalását a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság előtt Cg-01-09-683136 számú változás bejegyzési eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette a Pp. 152. § (2) bekezdése alapján.
Határozata indokolásában megállapította, hogy az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 30. § (2) bekezdése értelmében a vezető tisztségviselőket érintő változás a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, de a változás időpontjára visszamenőleg válik hatályossá. Jelen perben a bíróság a változás bejegyzési kérelem elbírálásától függően tud határozatot hozni az alperes per megszüntetés iránti kérelméről, illetve annak megállapításáról, hogy a perben ki jogosult a felperes törvényes képviseletére és a per vitelére.
A végzés ellen a felperes jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és az elsőfokú bíróságnak a per tárgyalására történő utasítását kérte. Érdemben arra hivatkozott, hogy a perbeli jogvita elbírálása szempontjából nem minősül előzetes kérdésnek az, hogy ki a felperes törvényes képviselője, mert a per tárgya az alperesi felmondás jogellenességének a megállapítása. Ennek körében hivatkozott a BH 2003/73. számú eseti döntésre. A fentieken túl előadta, hogy álláspontja szerint a felperes a perben igazolta, hogy a képviseletére egyedül S. László jogosult. A Ctv. 28. §-ára hivatkozással kifejtette, hogy a cégbírósági bejegyzés alapvetően konstitutív hatályú, amely alól kivételt képez azonban a Ctv. 30. § (2) és (3) bekezdésében írtak szerint az ügyvezetők bejegyzése, amely lényegében deklaratív aktus. Erre tekintettel az ügyvezető visszahívása, illetve a cégjegyzési jog önállóvá válása a visszahívás napjától kezdődően hatályos. A Ctv. 10. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a cég valamely adatra, illetve okiratra harmadik személyekkel szemben csak azt követően hivatkozhat, ha az adat a Cégközlönyben közzétételre került, kivéve, ha bizonyítja, hogy a harmadik személy az adatot, illetve az okiratot már korábban ismerte. Hivatkozott még a BH 2003/207. számú eseti döntésére is, amely leszögezi, hogy az ügyvezető személyben bekövetkezett változás befelé a társaság vonatkozásában, a társaság és a tagok viszonyában, valamint a cégbíróság irányában azonnal hatályos, de a cég a bejegyzés közzétételét megelőzően is bizonyíthatja, hogy a harmadik személy tudott a változásról. Ebben az esetben a változás a harmadik személy vonatkozásában a tudomásszerzéssel hatályos.
Álláspontja szerint a Fővárosi Bíróság harmadik személynek minősül, aki tudomást szerzett dr. I. Péter ügyvezető visszahívásáról 2004. július 5-én, így a változás a bírósággal szemben ezen időponttól hatályosnak tekinthető. Mindezekre tekintettel nem áll fenn olyan előkérdés, amely a per eldöntésére kihatással lenne. Csatolta a Fővárosi Ítélőtábla 2004. október 28. napján kelt 10.Cgf.44.871/2004/3. számú végzését, amelyben a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság eljárást felfüggesztő végzését megváltoztatta és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására utasította. A jogerős határozat indokolása szerint a taggyűlési határozat felülvizsgálata iránti perben a bíróság a határozatok végrehajtását nem függesztette fel, ennek hiányában a változásbejegyzési eljárás felfüggesztése megalapozatlan volt.
Az alperes a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte és csatolta a Fővárosi Bíróság 2005. január 7. napján kelt 35.G.40.802/2004/18. számú végzését, amelyben a bíróság a társasági határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perben az S. Kft. 2004. május 24-én megtartott taggyűlésén hozott 1-15/2004.(05.24.) számú taggyűlési határozatainak a végrehajtását utóbb felfüggesztette.
A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság végzésében a tényállást helyesen állapította meg, és helytálló jogi következtetéssel függesztette fel a per tárgyalását a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság előtt folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás jogerős befejezéséig.
Elsődlegesen megállapította a Fővárosi Ítélőtábla az IM Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálata iratjegyzékéből, hogy a cégbíróság a változás bejegyzési eljárást a 2005. január 13. napján kelt Cg.01-09-683136/58. számú végzésével ismét felfüggesztette.
A jogorvoslati kérelem kapcsán az alábbiakra mutatott rá a másodfokú bíróság.
Az alperes fellebbezésében kifejtett érvelése szerint jelen per eldöntésének nem előkérdése a felperes törvényes képviseletének tisztázása.
A Pp. 49. § (2) és (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha a fél jogi személy, nevében törvényes képviselője jár el; a törvényes képviseletre, valamint arra, hogy a törvényes képviselőnek mennyiben van szüksége a per viteléhez, vagy egyes perbeli cselekményekhez külön felhatalmazásra az erre vonatkozó külön jogszabályok, illetve a jogi személy szervezetére vonatkozó rendelkezések irányadók.
A jelen ügyben alkalmazandó 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 21. § (2) bekezdése szerint vezető tisztségviselő korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető (ügyvezetők). A 39. § (1) bekezdés kimondja, hogy a gazdasági társaságot a vezető tisztségviselők képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt.
A Ctv. elsőfokú bíróság által helyesen hivatkozott 30. § (2) és (3) bekezdése speciális szabályozást tartalmaz a cégbejegyzés hatályára vonatkozóan, amely szerint - egyebek mellett - a vezető tisztségviselőket érintő változás a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, de a változás időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. E rendelkezés irányadó arra az esetre, ha a cégnek a változás következtében csak egyetlen cégjegyzésre jogosultja marad, ugyanakkor a cégjegyzés módja a cégjegyzék értelmében együttes. Ebben az esetben a cégjegyzés módjának önálló cégjegyzésre történő változása a változás időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá.
A fellebbezésben kifejtett állásponttal ellentétben a cégnyilvántartásba történő bejegyzés ebben az esetben is konstitutív hatályú, hiszen kifejezetten rendelkezik erről az idézett jogszabály, amikor kimondja, hogy a bejegyzéssel válnak ezek az adatok is hatályossá, csupán a hatályosság időpontja vonatkozásában állapít meg az általánostól eltérő szabályt, azaz a bejegyzés a hivatkozott szakaszban megjelölt adatok vonatkozásában nem ex nunc, hanem ex tunc hatályú.
Nem osztotta a másodfokú bíróság a fellebbezés azon érvelését sem, amely szerint a Ctv. 10. § (1) bekezdése értelmében a bíróság vonatkozásában dr. S. László visszahívására vonatkozó bejelentéssel az okiratra a felperes közvetlenül hivatkozhat függetlenül annak cégbejegyzésétől, illetve közzétételétől.
Az elsőfokú bíróság előtt nem csupán a visszahívás ténye, de az azzal kapcsolatos jogvita is ismert tény volt a végzése meghozatalakor, és a másodfokú eljárásban az is ismertté vált, hogy a felperes 2004. május 24-én hozott határozatainak végrehajtását a bíróság felfüggesztette.
A Pp. 140. § (1) bekezdése kimondja, hogy ha az alperes ellenkérelmében a per megszüntetését kéri (157. §), a bíróság mindenekelőtt ebben a kérdésben tárgyal és határoz.
A 157. § b) pontja szerint a bíróság a pert megszünteti, ha a fél törvényes képviselőjét mellőzték és e hiányt a kitűzött, illetőleg meghosszabbított határidő alatt, vagy legkésőbb annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig nem pótolták.
Az alperes ellenkérelme alapján a hivatkozott rendelkezésre figyelemmel az elsőfokú bíróságnak elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy van-e joghatályos kereset és ez okból nincs-e helye a per megszüntetésének. Az elsődleges ellenkérelem elbírálásának pedig előkérdése a felperes törvényes képviseletének tisztázása.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes ügyvédi munkadíjból álló másodfokú költségének megállapítására azzal, hogy annak összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (1) bekezdése alapján mérlegeléssel állapította meg. Az ügyvédi munkadíj az általános forgalmi adót tartalmazza.
A felperes illeték-feljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az Itv. 64. §-a szerint alkalmazandó 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján külön felhívásra kell megfizetnie az államnak.
(Fővárosi Bíróság G.40.798/2004/9-II.
Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.040/2005/3.)