adozona.hu
MBH 2005.07.104
MBH 2005.07.104
Ahhoz, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet a bíróság érdemben elbírálhassa, azt határidőben kell előterjeszteni és abban pontosan kell megjelölni a törvénysértő állapot megállapításához szükséges okokat és okirati bizonyítékokat, amelyekből a cégbíróság hatásköre is megállapítható. [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (1) bek. d) pont, 51. § (2) bek., 51. § (6) bek., 54. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmezett társaságot a cégbíróság 1991. január 22. napján jegyezte a be a cégjegyzékbe, annak egyik tagja a kérelmező.
A társaság a 1.100.000,- Ft. összegű törzstőkéjét nem emelte fel az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 299. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül a törvényben írt legkisebb összegre, ezért a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében megszűntnek nyilvánította és elrendelte a végelszámolását 2003. szeptember 29-i hatállyal. Végelszámolóként a Cs. Kft.-t...
MBH 2005.07.104 Ahhoz, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet a bíróság érdemben elbírálhassa, azt határidőben kell előterjeszteni és abban pontosan kell megjelölni a törvénysértő állapot megállapításához szükséges okokat és okirati bizonyítékokat, amelyekből a cégbíróság hatásköre is megállapítható.
A kérelmezett társaságot a cégbíróság 1991. január 22. napján jegyezte a be a cégjegyzékbe, annak egyik tagja a kérelmező.A társaság a 1.100.000,- Ft. összegű törzstőkéjét nem emelte fel az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 299. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül a törvényben írt legkisebb összegre, ezért a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében megszűntnek nyilvánította és elrendelte a végelszámolását 2003. szeptember 29-i hatállyal. Végelszámolóként a Cs. Kft.-t jelölte ki.
A végelszámoló cég nevében a végelszámolást dr. N. Norbert végezte. A végelszámoló 2004. január 27-én az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 72. § (2) bekezdése alapján kezdeményezte a felszámolási eljárás lefolytatását figyelemmel arra, hogy a végelszámoló részére hitelezői igénybejelentések történtek, és a céggel, illetve bejegyzett képviselőjével a végelszámoló a kapcsolatot felvenni nem tudta.
A Fővárosi Bíróság 2004. április 15. napjával elrendelte a kérelmezett társaság felszámolását, felszámolóként a korábbi a végelszámoló céget jelölte ki. A felszámolást dr. N. Norbert felszámolóbiztos végzi.
A kérelmező jogi képviselője a cégbírósághoz 2004. január 27. napján benyújtott kérelmében a társaság ellen törvényességi vizsgálat lefolytatását kérte. Kérelmét azzal indokolta, hogy a társaság 1990. november 6-i alapítása óta az ügyvezetés a kérelmezőt a taggyűlésekre nem hívta meg, az éves mérleget számára egyszer sem kézbesítették. A társaság ügyvezetőjét a Pesti Központi Kerületi Bíróság 1.B.V.22.054/2001. számú ítéletével közokirat hamisítás bűntette miatt letöltendő börtönbüntetésre ítélte, mert az ügyvezető a kérelmező helyett a társasági szerződést aláírta és azt a hamis aláírással a cégbírósághoz benyújtotta.
A cégbíróság felhívására a kérelmezett társaság nevében a végelszámoló észrevételében bejelentette, hogy 2004. január 27-én kezdeményezte a felszámolási eljárás lefolytatását.
A cégbíróság 6. sorszámú végzésében tájékoztatta a kérelmezőt a felszámolási eljárásról, aki a kérelmét változatlanul fenntartotta kiegészítve azzal, hogy álláspontja szerint alapos gyanú merült fel arra is, hogy a törzstőkét, illetve a teljes társasági vagyont bűncselekmény útján semmisítették meg.
A cégbíróság a 2004. május 18. napján kelt 8. sorszámú végzésében 30 napon belül a kérelmezőt kérelme pontosítására, ezen belül arra hívta fel, hogy jelölje meg a kérelem tárgyát, azt, hogy pontosan mire irányul a kérelme, figyelemmel a 2003. szeptember 29-e óta folyamatban lévő végelszámolásra is. Felhívta, hogy annak pontosításakor vegye figyelembe azt is, hogy a cégbíróságnak hivatalos tudomása van arról, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság V. kerület Bűnügyi Osztálya 145-916/04.bü. határozatában a kérelmező feljelentése alapján a nyomozást megszüntette.
A kérelmező jogi képviselője 9. sorszámú beadványában kérelmét lényegében változatlan tartalommal tartotta fenn, abban arra hivatkozott, hogy a kérelmező, mint a cég tagja a társaság alapítása óta a taggyűlésre nem kapott meghívót, őt az üzlet menetéről nem tájékoztatták, nem ismeri a végelszámolás elrendeléséhez vezető körülményeket, amelynek eredményeként üzletrésze gyakorlatilag eltűnt. Álláspontja szerint a jelenlegi végelszámolót kivéve mindenki gyanúsítható azzal, hogy a társaság vagyonát nem törvényes körülmények között élték fel.
A cégbíróság a 2004. június 22. napján kelt 10. sorszámú végzésében a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet elutasította.
Döntését azzal indokolta, hogy a kérelmezett által előadottak megállapítása messze túlterjeszkedik a törvényességi felügyeleti eljárás keretében lefolytatható bizonyítási eljáráson. A cégiratokból megállapítható, hogy a társaság nem tett eleget a törvényben előírt tőkeemelési kötelezettségének, ezért került sor hivatalból 2003. szeptember 29-én a cég végelszámolással történő megszüntetésére. A törvényességi felügyeleti eljárás az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 51. § (6) bekezdése alapján nem terjed ki olyan ügyre, amelyben más bírósági eljárásnak van helye.
A végzés ellen a kérelmező jogi képviselője fellebbezést nyújtott be, amelyben annak megváltoztatását kérte. Az eddigi előadásait fenntartva kifejtette azon álláspontját, hogy magyar bíróságnak kell megállapítania azt, hogy a kft. vezetői törvénytelenül a jogszabályok rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva jártak el csaknem másfél éven át. Az egyéb bírósági eljárást megelőzően feltétlenül szükséges, hogy a cégbíróság a törvénytelen működést megállapítsa.
A kérelmezett a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján érdemben helyesen utasította el a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet.
A jogi képviselővel eljáró kérelmező a bíróság felhívására "pontosított" kérelmében sem jelölte meg konkrétan a társaságnak, illetve a társaság ügyvezetésének azt a tevékenységét, illetve mulasztását, amelyre alapította igényét.
Kérelme, tartalma alapján a Ctv. 50. § (1) bekezdés d) pontjára utal, amely rendelkezés szerint törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat; a kérelmező általánosságban sérelmezte, hogy a cég megalakulása óta nem kapott taggyűlési meghívót, az ügyvezetőt 2001-ben szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, illetve, hogy a társaság vagyonát felélték.
A Ctv. 51. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül lehet kezdeményezni. Az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egy év eltelte után törvényességi felügyeleti eljárásnak nincs helye. E határidő elmulasztása miatt igazolással nem lehet élni.
A kérelemben sérelmezett egyes események - így évekre visszamenőleg a taggyűlési meghívók hiánya, az ügyvezető 2001-ben történt elítélése - óta a kérelem benyújtására nyitva álló egy éves objektív határidő eltelt, így a kérelem érdemben csak azon tevékenység, illetve mulasztás vonatkozásában lenne elbírálható, amely tekintetében a törvényben megállapított határidőn belül kezdeményezték a törvényességi felügyeleti eljárást.
A fentieken túl - figyelemmel az elsőfokú bíróság végzésében is helyesen hivatkozott Ctv. 51. § (6) bekezdésére - a törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben más bírósági vagy közigazgatási eljárásnak van helye, illetve a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.
A kérelmező kérelmében írt bűncselekmény gyanúja büntetőeljárás tárgyát képezheti, a cég vagyonának a bűncselekmény súlyát el nem érő esetleges elherdálása pedig a cég gazdálkodásának és döntéseinek felülvizsgálatát jelentené, amely vonatkozásában szintén nem állapítható meg a cégbíróság hatásköre.
Erre tekintettel helytállóan utasította el az elsőfokú bíróság - lényegében érdemi vizsgálat nélkül - a kérelmet, mert az egyrészt a törvényben előírt jogvesztő határidő elmulasztása miatt, másrészt a cégbíróság hatáskörének hiányában, érdemben nem volt elbírálható.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 49. §-a és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
Döntésén túl rámutatott a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás célja a cégnyilvántartás közhitelességének, a cégek törvényes működésének a biztosítása, illetve helyreállítása, melynek "eszközei" a Ctv. 54. §-a szerinti, a jogsértés súlyával arányban álló intézkedések alkalmazása.
A törvénysértő működést a cégbíróság már korábban megállapította, és a céggel szemben a legsúlyosabb intézkedést alkalmazta, megszűntnek nyilvánította (Ctv. 54. § (1) bekezdés f) pont); a kérelmezetti társaság 2003. szeptember 29. óta úgynevezett "kényszer-végelszámolás", 2004. április 15. óta pedig felszámolás alatt áll (Ctv. 55.§).
(Fővárosi Bíróság Cgt.01-04/000283/10.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.43.031/2005/2.)