adozona.hu
MBH 2005.07.103
MBH 2005.07.103
A cégeljárásban a Pp. igazolási kérelemre vonatkozó rendelkezései csak akkor alkalmazhatók, ha arra a Ctv. nem tartalmaz kizáró előírást. [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 41. § (3) bek.; 1952. évi III. tv. (Pp.) 107-109. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Fővárosi Ítélőtábla a 2004. január 20. napján kelt 14.Cgf.43.586/2004/2. számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróságnak az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 41. § (4) bekezdésére hivatkozással hozott változás bejegyzés iránti kérelmét elutasító döntését, figyelemmel arra, hogy a 2003. január 6-án kelt okiratot a fellebbezéshez csatolták csak, amire a másodfokú eljárásban a Ctv. 44. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó 41. § (3) bekezdés alapján nincs helye.
Az M. Kft. jogi képviselőj...
MBH 2005.07.103 A cégeljárásban a Pp. igazolási kérelemre vonatkozó rendelkezései csak akkor alkalmazhatók, ha arra a Ctv. nem tartalmaz kizáró előírást.
A Fővárosi Ítélőtábla a 2004. január 20. napján kelt 14.Cgf.43.586/2004/2. számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróságnak az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 41. § (4) bekezdésére hivatkozással hozott változás bejegyzés iránti kérelmét elutasító döntését, figyelemmel arra, hogy a 2003. január 6-án kelt okiratot a fellebbezéshez csatolták csak, amire a másodfokú eljárásban a Ctv. 44. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó 41. § (3) bekezdés alapján nincs helye.Az M. Kft. jogi képviselője 2004. március 10-én nyújtotta be változás bejegyzés iránti kérelmét a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz, amelyben a cég székhelyében és a könyvvizsgáló személyében bekövetkezett változásra tekintettel annak adatai bejegyzését kérte a cégjegyzékbe. A kérelem mellékleteként 1 db ügyvédi meghatalmazást és 5 db - a tagok aláírása nélküli - egységes szerkezetű társasági szerződést csatolt. A változás bejegyzés iránti kérelmén az eljárási illetéket lerótta és igazolta a közzétételi költségtérítés befizetését.
A cégbíróság a 2004. április 21. napján kelt 22. sorszámú végzésével 15 nap határidő biztosításával felhívta a társaság jogi képviselőjét, hogy csatoljon olyan szerződésmódosítást, illetve jegyzőkönyvet, amely megfelel az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 159. § (1) bekezdésében írt feltételeknek, továbbá csatolja a könyvvizsgálói tisztséget elfogadó nyilatkozatát.
A jogi képviselő meghatalmazottja a végzést 2004. május 4. napján vette át.
Az elsőfokú bíróság a 2004. május 21. napján kelt 23. sorszámú végzésével a cég változás bejegyzése iránti kérelmét a hiánypótlási kötelezettség elmulasztására tekintettel elutasította az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 41. § (4) bekezdése, a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 95. § (1) bekezdése, a 130. § (1) bekezdés j) pontja alapján.
A végzést a társaság jogi képviselőjének a meghatalmazottja 2004. június 4. napján vette át.
A jogi képviselő a 2004. június 3. napján fax-on érkezett beadványában az ügyvezető külföldi tartózkodása miatt a hiánypótlás teljesítésére megadott határidő 30 nappal történő meghosszabbítását kérte.
A 2004. június 23. napján ugyancsak fax-on érkezett beadványában a korábbi kérelmét igazolási kérelemnek kérte tekintetni és egyben további 15 nap határidő engedélyezését kérte, mivel a kft. ügyvezetője üzleti tárgyalásokon a Távol-Keleten tartózkodott, ezért nem tudta vele felvenni a kapcsolatot. Beadványához csatolta a 2004. június 9. napján kelt a könyvvizsgáló megbízás elfogadásáról szóló nyilatkozatot.
A jogi képviselő 2004. július 12-én ismét fax-ot küldött, amelyben kérte a változások átvezetését, egyrészt arra hivatkozva, hogy a hiánypótlási felhívásban szereplő a könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozatának a becsatolását teljesítette, míg a kft. 2003. január 6-án tartott taggyűléséről készült jegyzőkönyv vonatkozásában nem világos a számára, hogy az miért nem felel meg a Gt. előírásainak. A módosított társasági szerződést az egyik tag valóban nem írta alá, azonban a taggyűlésen a módosítás létrejöttéhez szükséges szavazati arány, rendelkezésre állt, a taggyűlés megtartásáról, annak helyéről és idejéről az előírásoknak megfelelően értesítést kapott valamennyi tag, amit korábban már igazoltak. Ezért álláspontja szerint a meghívóban szereplő második időpontban megtartott taggyűlésről készült jegyzőkönyv a Gt. 159. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek is megfelel.
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a 2004. augusztus 2. napján kelt Cg.01-09-686015/31. számú végzésével a 2004. június 2-án és a 2004. június 23-án előterjesztett igazolási, illetve hiánypótlási határidő meghosszabbítása iránti kérelmet elutasította.
Határozata indokolásában megállapította, hogy a jogi képviselő a Ctv. 41. § (3) bekezdése szerinti maximális határidőn túl, de a jelen végzés meghozataláig sem tett eleget a hiánypótlásra felhívó végzés 1. pontjában foglaltaknak, nem igazolta, hogy a változás bejegyzésének alapjául szolgáló jegyzőkönyv a Gt. 159. § (1) bekezdése szerintieknek megfelelt. A jogi képviselő által csatolt, illetve hivatkozott jegyzőkönyv a jogszabályi előírásnak nem felel meg. A Ctv. 41. § (3) bekezdése alapján a hiánypótlás teljesítésére adott határidő nem hosszabbítható meg, az igazolási kérelem vonatkozásában pedig a jogi képviselő nem tett eleget a Pp. 107. § (3) bekezdésében foglaltaknak, ezért azokat elutasította.
A végzés ellen a társaság jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatásával az elsőfokú bíróságnak a változások bejegyzésére történő utasítását.
Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság tévedett a döntése meghozatalakor, mivel a rendelkezésre álló iratokból az állapítható meg, hogy a taggyűlésre a meghívót kellő időben kézbesítették valamennyi tag részére, közülük M. Ilona tag nem jelent meg. Mind a Gt., mind a társasági szerződés akkor hatályos szabályai szerint is a taggyűlés többségi határozata volt szükséges a társasági szerződés módosításához. Ez a többségi jelenlét pedig megvolt, ezért a jogszabályoknak megfelelően hozta a döntést a taggyűlés. A módosítást követően az egységes szerkezetű és ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott társasági szerződést megkísérelte a társaság ügyvezetője aláíratni valamennyi taggal, azonban ezt M. Ilona megtagadta.
Hivatkozott továbbá arra, hogy a korábbi fellebbezési eljárásban a másodfokú bíróság nem vizsgálta azt, hogy a benyújtott iratok megfelelőek-e, illetve valamennyi olyan tényt és körülményt tartalmazzák-e, amelyet a jogszabály előírt; csak abban a kérdésben a döntött, hogy a pótlólagosan benyújtott igazolás az eredeti elbírálás során nem állt rendelkezésre és azoknak a fellebbezési eljárásban való pótlása nem teszi lehetővé az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását.
Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a 31. sorszámú végzésében a cég igazolási, illetőleg hiánypótlási határidő meghosszabbítása iránti kérelmét helytállóan és megalapozottan utasította el.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezés kapcsán az alábbiakra mutatott rá.
A Ctv. 44. § (3) bekezdése alapján alkalmazható Ctv. 41. § (3) bekezdése szerint a hiánypótlásra megfelelő határidőt kell biztosítani, amely azonban legfeljebb 45 lehet. E határidő nem hosszabbítható meg.
A Ctv. 44. § (2) bekezdése szerint, ha a bejegyzési (változás bejegyzési) kérelem, valamint mellékletei, nem felel meg az (1) bekezdés rendelkezéseinek, azonban a 26. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedés alkalmazására nem került sor, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki.
A hiánypótlásra nézve a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése alapján, a Pp. 95. §-át is alkalmazni kell, amely szerint, ha a beadvány nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre, vagy kijavításra szorul, a beadványt a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a félnek vissza kell adni, és egyben figyelmeztetni kell a hiánypótlás elmulasztásának jogkövetkezményére. Ezen rendelkezések alkalmazása körében a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében rámutatott arra, hogy a hiánypótló végzés csak akkor felel meg a jogszabályi követelményeknek, ha nemcsak a hiányosságokat jelöli meg, hanem azok kiküszöbölésének lehetséges módját is egyértelműen, világosan tartalmazza (LB Cgf.VII.31.927/1999/2.).
Ezen eljárás során egyetlen hiánypótló végzés hozható, ezért megfelelő körültekintéssel kell annak megszövegezésénél eljárni és a szükséges határidőt megállapítani.
A társaság jogi képviselője a hiánypótlási kötelezettség részbeni elmulasztása miatt az elsőfokú bíróság részéről a változás bejegyzés iránti kérelem elutasító végzése ellen nem nyújtott be fellebbezést, az jogerőre emelkedett.
A jogorvoslati kérelem kizárólag az igazolási, illetőleg a hiánypótlási határidő meghosszabbítása iránt előterjesztett kérelem elutasítására vonatkozott.
A Ctv. 41. § (3) bekezdésében meghatározott határidő szigorúságát nyomatékossá teszi az, hogy elmulasztása esetén sem a Pp. 106. § (1) bekezdése szerinti igazolási kérelemnek nincs helye, sem pedig a fellebbezési eljárásban az elmulasztott hiánypótlás többé már joghatályosan nem teljesíthető. A határidő vonatkozásában a Ctv. 41. § (3) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy azt nem lehet meghosszabbítani.
A Pp. 106. § (1) bekezdése szerint, ha a fél, vagy képviselője valamely határnapon, hibáján kívül nem jelent, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei - az alábbi eseteket kivéve - igazolással orvosolhatók.
A (2) bekezdés a) pontja kimondja, hogy igazolásnak nincs helye, ha az igazolást a törvény kizárja. Jelen esetben a Ctv. 41. § (3) bekezdése a hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt az igazolási kérelem benyújtását kizárja.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése, valamint a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése szerint helybenhagyta.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-09-686015/31.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.45.111/2004/2.)