adozona.hu
MBH 2005.07.101
MBH 2005.07.101
Ha a hiánypótlást elrendelő végzés olyan elírást tartalmaz, amelyből ennek ellenére a jogi képviselő számára egyértelműen megállapítható az, hogy milyen bejegyzésre alkalmas okiratot kell elkészítenie, ennek hiányában a kérelmet el kell utasítani. [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 21. § (1) bek., 26. §, 41. §; 1996. évi CXII. tv. (Hpt.) 8. § (4) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A B. Bt. - jogi képviselője útján - 2004. augusztus 11. napján nyújtotta be a cégbejegyzés iránti kérelmét a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz. A társaság tevékenységi körében szerepel többek között a TEÁOR 67.13'03 máshová nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység.
A cégbíróság a 2004. augusztus 25. napján kelt 4. sorszámú végzésében - 30 napos határidő biztosításával - a társaság jogi képviselőjét felhívta arra, hogy a tagok "módosítsák a szerződésüket szerződés módosításával...
A cégbíróság a 2004. augusztus 25. napján kelt 4. sorszámú végzésében - 30 napos határidő biztosításával - a társaság jogi képviselőjét felhívta arra, hogy a tagok "módosítsák a szerződésüket szerződés módosításával", vagy töröljék a TEÁOR 67.13 számú tevékenységet, mert ebből betéti társaság kizárólag az 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) "88. § (4) bekezdésében" meghatározott pénzügyi "b" ügynöki tevékenységet gyakorolhatja; a fentiekkel kapcsolatban csatoljanak egységes szerkezetű társasági szerződést.
A végzést a társaság jogi képviselőjének meghatalmazottja 2004. szeptember 2-án vette át.
Az elsőfokú bíróság a 2004. október 8. napján kelt 8. sorszámú végzésével a cég bejegyzés iránti kérelmét a hiánypótlási kötelezettség elmulasztására tekintettel elutasította az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 41. § (4) bekezdése alapján.
A végzést a társaság jogi képviselőjének meghatalmazottja 2004. október 14. napján vette át.
A társaság jogi képviselője a 2004. szeptember 30-án kelt és 2004. október 7-én postára adott, a cégbírósághoz 2004. október 11-én érkezett beadványában a hiánypótlásnak eleget téve csatolta egy eredeti és két másolati példányban a társasági szerződést módosító szerződést, továbbá az egységes szerkezetű társasági szerződést. Mindezek alapján kérte a társaság bejegyzését. A csatolt okiratok szerint a társaság tevékenységi körében szereplő 67.13.'03 máshová nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység vonatkozásában rögzítették, hogy a társaság tagjai a "Hpt. 88. § (4) bekezdésében" meghatározott pénzügyi "b" ügynöki tevékenységet gyakorolják.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a törvényes határidőn belül a cég jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, amelyben annak hatályon kívül helyezését és új hiánypótlás kiadását kérte.
Arra hivatkozott, hogy a Hpt. 88. §-ának, amelyet az elsőfokú bíróság a hiánypótlásra felhívó végzésében megjelölt, 2004. augusztus 25-én hatályos szövege szerint nincs (4) bekezdése, továbbá a 88. § nincs összhangban a kiadott hiánypótlással, ezért az nem teljesíthető. Ennek megkifogásolására azonban a kérelmezőnek nincs lehetősége, az erre vonatkozó véleményét a fellebbezésében fejtheti ki. Mindettől függetlenül, ha késve is, de a hiánypótlásnak eleget tett, amelyet a fentiek miatt nem kért figyelembe venni.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 253. § (3) bekezdése alapján a fellebbezési kérelem korlátai között bírálta felül, és megállapította, hogy a fellebbezés nem megalapozott, mert a cégbíróság a hiánypótlásra biztosított határidő lejártát követően a bejegyzés iránti kérelmet jogszerűen utasította el, a Ctv. 41. § (4) bekezdése alapján.
A fellebbezés kapcsán rámutatott arra, hogy a Ctv. 21. § (1) bekezdése szerint a cég adatainak a cégjegyzékbe történő bejegyzése - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - kérelemre történik, míg a (2) bekezdés kimondja, hogy a cégbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező.
A Ctv. 41. § (1) bekezdése előírja, hogy ha a bejegyzési kérelem nem felel meg a 40. § rendelkezéseinek, azonban a 26. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedés alkalmazására nem került sor, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki. A (3) bekezdés pedig kimondja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott végzésben - melynek kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor - a bejegyzési kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölni. A hiánypótlásra megfelelő határidőt kell biztosítani, amely azonban legfeljebb 45 nap lehet. E határidő nem hosszabbítható meg.
A Ctv. 41. § (3) bekezdésében foglalt szabályra tekintettel az elsőfokú bíróságot terheli az a kötelezettség, hogy a hiánypótlásra felhívó végzése valamennyi hiányra kiterjedjen, egyértelmű legyen, és pontosan meghatározza azokat a feltételeket, amelyeknek a teljesítésével a bejegyzést kérő - jogi képviselője útján - a bejegyzés akadályát elháríthatja.
Jelen ügyben a cégbíróság a kérelem szerint, a cégjegyzékbe bejegyzendő egyik tevékenységi kör vonatkozásában vizsgálta, hogy az megfelel-e a jogszabályi rendelkezéseknek, és megállapította, hogy a TEÁOR 67.13'03 besorolású tevékenység betéti társaság által - a Hpt. rendelkezései alapján - korlátozottan gyakorolható.
A 4. sorszámú végzésében érdemben helytállóan határozta meg azokat a feltételeket, amelyek teljesítésével elhárítható a kérelem alapján történő bejegyzés akadálya. Tény, hogy jogszabályi hivatkozása - nyilvánvalóan elírás folytán - a Hpt. 8. § (4) bekezdése helyett, olyan jogszabályi rendelkezést tartalmaz, amely nem létezik.
A Ctv. 41. § (3) bekezdése rendelkezését az egységes bírói gyakorlat szerint úgy kell értelmezni, hogy a hiánypótlásra felhívó végzésben feltüntetett hiányokat az elutasító végzés meghozatalát követően joghatályosan nem lehet pótolni. Ezen jogértelmezés van összhangban a Ctv. alapvető célkitűzésével, amely alapkövetelménynek tekinti a cégeljárás gyors lefolytatását, a bejegyzést kérőt és a cégbíróságot is szigorú határidők betartására kötelezi (Cgf.II.33.442/1999/2.).
A jogi képviselő fellebbezésében érdemben arra hivatkozott, hogy a cégbíróság 4. sorszámú végzésében helytelenül jelölte meg a Hpt. 88. § (4) bekezdését. Erre tekintettel kérte, hogy a másodfokú bíróság ne vegye figyelembe a hiánypótlásként becsatolt okiratokat.
Rögzítette a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a jogi képviselő által késedelmesen benyújtott okiratok szintén a Hpt. 88. § (4) bekezdését tartalmazzák.
A Hpt. 8. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy pénzügyi szolgáltatás közvetítését (3. § (1) bekezdés h) pontja) - a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont b) alpontja szerint - pénzügyi intézménynek nem minősülő gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéni vállalkozó is végezheti.
Mindezek egybevetéséből következik a másodfokú bíróság álláspontja szerint, hogy nem vezethet a fentebb kifejtettek szerint megalapozottan elutasított kérelem vonatkozásában a döntés megváltoztatásához egy nyilvánvalóan elírás folytán helytelenül megjelölt jogszabályhelyre való hivatkozás a jogi képviselő részéről, aki a rendelkezésre álló, és hiánypótlásként csatolt okiratokban erre a jogszabályhelyre hivatkozással ugyan, de tartalma alapján a felhívásnak megfelelően érdemben helyesen szüntette meg a bejegyzés akadályát (Ctv. 21. § (2) bek.).
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése, valamint a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-06-766024/8.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.45.393/2004/4.)