adozona.hu
BH 2005.7.268
BH 2005.7.268
A lakástulajdon eladásából vásárolt haszonélvezeti jog létesítése esetében - azonos jog megszerzése hiányában - a kedvezményes illeték nem állapítható meg [1990. évi XCIII. tv. 18. §, 21. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. r. felperes a 2002. augusztus 15-én kelt és 2002. november 29-én módosított adásvételi szerződéssel megvásárolta az Á. u. 26. szám alatti ingatlan tulajdonjogát, a II. r. felperes ugyanezzel a szerződéssel az ingatlanon haszonélvezeti jogot szerzett. Az ingatlan vételárát a felperesek az I. r. felperes által - a 2002. április 18-én kelt adásvételi szerződéssel - eladott, Z. tér 1. szám alatti ingatlan 1/2-ed tulajdoni hányadáért kapott 12 500 000 Ft, valamint a II. r. felperes által - a...
Az illetékhivatal határozataival az I. r. felperes terhére 40 000 Ft vagyonátruházási illetéket állapított meg. A 2003. május 13-án kelt fizetési meghagyásában a II. r. felperest 314 000 Ft vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte. Ezt követően a II. r. felperes kérte az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 21. § (5) és (8) bekezdésében meghatározott kedvezményes illeték megállapítását. Az illetékhivatal a 2003. november 13-án kelt határozatával a kérelmet elutasította.
Az alperes a 2004. március 9-én kelt határozataival a felperesek fellebbezéseit elbírálva az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. A II. r. felperes fellebbezésével kapcsolatban kifejtette, hogy az Itv. 21. § (5) és (8) bekezdése szerinti kedvezmény a II. r. felperes vonatkozásában azért nem volt alkalmazható, mert a II. r. felperes lakástulajdonát adta el és haszonélvezeti jogot vásárolt.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát az I. r. felperes vonatkozásában az elsőfokú határozatokra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az illetékhivatalt új eljárásra kötelezte. A felperesek, így a II. r. felperes ezt meghaladó keresetét pedig elutasította. Az ítélet indokolása szerint az Itv. 21. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat az illetékhivatalnak az I. r. felperes vonatkozásában alkalmaznia kell. A II. r. felperes keresete kapcsán pedig kifejtette, hogy az Itv. 21. § (8) bekezdése szerinti kedvezmény a felperes javára nem volt alkalmazható. Az irányadó tényállás szerint ugyanis a felperes lakástulajdont adott el, és haszonélvezeti jogot vásárolt. Helytálló volt az alperesnek az a jogértelmezése, hogy a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyonértékű jogok visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső alapítására és megszüntetésére vonatkozó rendelkezés a lakástulajdonok egymás közötti cseréjére, valamint közvetett cseréjére vonatkozó szabályok alkalmazását csak azonos jogok esetében teszi lehetővé. Ez a rendelkezés kizárja a tulajdonjog és a haszonélvezeti jog cseréjekor a kedvezmény igénybevételét.
A jogerős ítéletnek az I. r. felperes keresetének helyt adó rendelkezése ellen a felek felülvizsgálati kérelmet nem nyújtottak be, e vonatkozásban a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet nem vizsgálta felül [Pp. 275. § (2) bekezdése].
A II. r. felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az alperes határozatának teljes egészében történő hatályon kívül helyezését és az illetékhivatal új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja az volt, hogy az Itv. 21. §-ának (5) bekezdésében foglalt illetékkedvezmény a felperest megilleti akkor is, hogy ha lakástulajdon értékesítéséből haszonélvezeti jogot vásárolt.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Itv. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgya az ingatlannak, valamint a (2) bekezdésben meghatározott ingónak és vagyonértékű jognak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső más módon történő megszerzése. A lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok visszterhes vagyonátruházási illetékének mértékére és alapjának számítására az Itv. 21. §-ában kedvezményes rendelkezéseket állapított meg. Az illetékalap meghatározásánál az Itv. 21. §-ának (5) bekezdése a lakástulajdon vásárlásánál biztosít kedvezményt azzal, hogy az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének különbözete. Az Itv. 21. §-ának (8) bekezdése szerint a lakástulajdonok egymás közötti cseréje, illetőleg az (5) bekezdésben említett adásvétele esetén ha az elcserélt, illetőleg eladott lakástulajdont haszonélvezet, használat joga terhelte és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít, a jog szerzője a forgalmi értékek különbözete alapján számított vagyonértékű jog értéke, a tulajdonos pedig e jog számított értékével csökkentett értékkülönbözet után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket. Ebből következően a kedvezményes illetékalap csak azonos jogszerzés esetén állapítható meg. A perbeli esetben ez az azonos jogszerzés nem valósult meg, mert a felperes 1/2-ed tulajdoni hányadának eladásából eredő vételáron szerzett haszonélvezeti jogot.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság keresetet részben elutasító ítélete nem volt jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. II. 39.018/2005. sz.)