adozona.hu
EH 2004.1080
EH 2004.1080
Helyi adó kivetése esetén az adótöbbszörözés tilalma csak azonos adótárgyakra vonatkozik [1990. évi C. tv. 4. §, 7. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Megyei Jogú Város Közgyűlése a 43/1992. (I. 1.) Kgy. rendeletével helyi iparűzési adót, a 45/1992. (I. 1.) Kgy. rendeletével építményadót vezetett be. A felperes 1995. évi építményadó bevallásában a 6840. hrsz.-ú ingatlanon fennálló építményének forgalmi értékét 17 545 000 forintban határozta meg. A Megyei Jogú Város jegyzője a 2002. január 31-én kelt határozatával 2002. évre a felperest 245 630 forint építményadó megfizetésére kötelezte.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 20...
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2002. március 20-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata és hatályon kívül helyezése iránt azzal, hogy egyszerre helyi iparűzési adó és építményadó fizetésére nem kötelezhető. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Álláspontja szerint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 4. § a) pontja szerint az építményadó az ingatlantulajdonhoz, míg a 4. § d) pontja szerint a helyi iparűzési adó a gazdasági tevékenységhez kapcsolódik, így tehát a két adó esetében az adó tárgya nem azonos. Mindezek alapján az alperes helytállóan járt el az építményadó kiszabásakor, jogsértés nem történt.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a keresetének helyt adó határozat hozatalát. Rendkívüli jogorvoslati kérelmét a Pp. 270. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjára alapította abban az elvi jelentőségű jogkérdésben, hogy ugyanazon vagyontárgy esetében a Htv. 7. § a) pontja alapján csak egyféle adó megfizetésére kötelezhető, így nem lehet egyúttal építményadót és helyi iparűzési adót is kivetni ugyanazon adótárgy után.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást a 4. számú végzésével elrendelte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Az elsőfokú bíróság az elvi jelentőségű jogkérdésben helytállóan foglalt állást, ítélete a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg.
A Htv. 7. § a) pontja tiltja azonos adótárgy esetén többféle adó előírását. A Megyei Jogú Város közgyűlése a 43/1992. (I. 1.) Kgy. rendeletével helyi iparűzési adót, és a 45/1992. (I. 1.) Kgy. rendeletével építményadót vezetett be. A Htv. 4. § a) pontja alapján az építményadó az ingatlan tulajdonához kapcsolódik, míg a helyi iparűzési adó a Htv. 4. § d) pontja alapján a gazdasági tevékenység gyakorlásához. Ebből következően a két adó esetében az adó tárgya nem azonos, ezért a két adó kivetése nem ütközik a Htv. 7. § a) pontjába. Az Alkotmánybíróság a 61/2001. (XII. 20.) AB határozatában is kimondta, hogy az adótöbbszörözés tilalma csak az azonos adótárgyakra vonatkoztatható. Mivel az építményadó tárgya az építmény, a helyi iparűzési adó tárgya a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége, a két adó kivetése nem ütközik az adótöbbszörözés tilalmába, mert nem azonos az adótárgy.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. II. 39.647/2002. sz.)