EH 2004.1070

A vagyonkezelői jog megszerzése csak a visszterhes vagyonátruházási illeték alól mentes, ingatlan-nyilvántartásba vételéért bejegyzési illetéket kell fizetni [1990. évi XCIII. tv. 4. §; 1992. évi XXXVIII. tv. 109/F. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes jogelődje a 2001. május 8-án kötött vagyonkezelési szerződéssel a Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanokra vagyonkezelői jogot szerzett, melyet a földhivatal be is jegyzett.
Az alperes jogerős határozatával három ingatlan után 6000 Ft ingatlan-nyilvántartási bejegyzési illeték megfizetésére kötelezte a felperest. Indokolásában arra hivatkozott, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés e) pontja és az államháztartásról szóló 199...

EH 2004.1070 A vagyonkezelői jog megszerzése csak a visszterhes vagyonátruházási illeték alól mentes, ingatlan-nyilvántartásba vételéért bejegyzési illetéket kell fizetni [1990. évi XCIII. tv. 4. §; 1992. évi XXXVIII. tv. 109/F. §].
A felperes jogelődje a 2001. május 8-án kötött vagyonkezelési szerződéssel a Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanokra vagyonkezelői jogot szerzett, melyet a földhivatal be is jegyzett.
Az alperes jogerős határozatával három ingatlan után 6000 Ft ingatlan-nyilvántartási bejegyzési illeték megfizetésére kötelezte a felperest. Indokolásában arra hivatkozott, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés e) pontja és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 109/F. § (4) bekezdése alapján a felperes csak a vagyonszerzési illeték megfizetése alól mentesül, amely nem terjed ki az államigazgatási eljárásra.
A felperes keresetében közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését, és új eljárásra történő kötelezését kérte arra hivatkozással, hogy az Áht. 109/F. § (4) bekezdése és az Itv. 4. § (1) bekezdésének együttes értelmezése alapján a felperes államigazgatási eljárási illeték megfizetésére nem kötelezhető.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az Itv. 4. § (1) bekezdése szerinti tárgyi illetékmentesség nem feltétlen, és az Áht. 109/F. § (4) bekezdése összhangban az Itv. 26. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltakkal, kifejezetten csak a visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentességről rendelkezik. Ez pedig kiterjesztő módon nem értelmezhető. A kezelői jog átengedése és megszerzése nem azonos a vagyonkezelői jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének ellenértékével.
Az Itv. 29. § (1) bekezdése az államigazgatási eljárásokért általános illetékfizetési kötelezettséget ír elő, a XVI. melléklet rendelkezik az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékéről. E melléklet 6. pontja külön is meghatározza az illetékmentes eljárásokat, de a kezelői jog átengedése, illetőleg megszerzése itt sem szerepel.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új ítélet meghozatalát indítványozta. Elvi jogkérdésként jelölte meg, hogy a vagyonkezelői jog megszerzése esetén kell-e ingatlan-nyilvántartási bejegyzési illetéket fizetni. A felperes jogi álláspontja szerint az Áht. 109/F. § (4) bekezdése és az Itv. 4. § (1) bekezdése helyes értelmezése alapján nem kell fizetni. Utalt arra is, hogy az Itv.-hez képest az Áht. lex speciális jogszabályként fogalmazza meg az illetékmentességet.
A Legfelsőbb Bíróság hivatásos bírája a Kfv. IV. 35.596/2002/7. számú végzésével elrendelte a felülvizsgálati eljárást.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Itv. preambuluma szerint az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében alkotta meg az illetékek alapvető szabályairól, továbbá az igazgatási és bírósági szolgáltatások díjának megállapításáról szóló törvényt. Az Itv. 1. §-a sorolja fel azokat a jogviszonyokat, illetve eljárásokat, amelyekért főszabály szerint illetéket kell fizetni. E főszabálynak megfelelően fogalmaz az Itv. 28. § (1) bekezdése, mely szerint az államigazgatási eljárási cselekményért e törvényben megállapított illetéket kell fizetni. Az Itv. 29. § (4) bekezdése sorolja fel az egyes államigazgatási eljárások külön illetékeit, a XVI. pontban az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékéről rendelkezik.
A fő szabály - illetékfizetési kötelezettség - alóli kivételt az Itv. akként szabályozza, hogy a 4. § (1) bekezdése tárgyi, illetve személyes illetékmentességet ismer el. A teljes személyes illetékmentességben részesülőket az 5. §-ban sorolja fel, és ezek illetékmentessége teljes körű, kiterjed valamennyi, az Itv. által szabályozott illetékfizetési körre.
A tárgyi illetékmentesség az illeték tárgyára vonatkozó mentesség, amely azonban nem teljes körű, mindig csak ahhoz a jogviszonyhoz, eljáráshoz kapcsolódik, amelyet az Itv., vagy az Itv. 97. § (5) bekezdése alapján más jogszabály kifejezetten nevesít. Az öröklési és ajándékozási illetékmentességet az Itv. 16. § (1) bek., 17. § (1) bekezdései, a visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentességet az Itv. 26. § (1) bekezdése sorolja fel, amely nem jelenti azt, hogy az ezekkel kapcsolatos államigazgatási vagy bírósági eljárások is automatikusan illetékmentesek lennének. Az államigazgatási eljárás illetékmentes körét a 33. § (2) bekezdése, illetve az egyes különös eljárásokról szóló melléklet külön-külön is nevesíti.
Illetékmentességet azonban nemcsak az Itv., hanem az Itv. 97. § (5) bekezdésére figyelemmel más jogszabály is megállapíthat. E jogszabálynak is azonban pontosan meg kell határoznia azon jogviszonyok, illetve eljárások körét, amelyre az illetékmentesség vonatkozik.
Az Áht. 109/F. § (4) bekezdése alapján a vagyonkezelői jogot - az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat, valamint a kijelölés esetét kivéve - kizárólag ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni. A kincstári vagyonkezelésbe adása, a kincstári vagyon ellenérték nélkül más használatba adása, valamint a kincstári vagyonhoz kapcsolódó jogok és más materiális javak gazdasági társaságnak nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként történő átengedése általános forgalmi adó és illetékmentes. E jogszabályhely tehát illetékmentességet állapít meg, de ez az illetékmentesség a kincstári vagyonkezelésbe adására vonatkozik, amely elvileg visszterhes vagyonátruházási illeték alá eshetne. Az illetékmentesség tehát erre a jogviszonyra vonatkozik, ezt kiterjesztő módon nem lehet értelmezni.
A Legfelsőbb Bíróság már több eseti döntésében kifejtette, hogy ahol a jogszabály általános fizetési kötelezettséget ír elő (adó, illeték), ott az illetékmentességet, illetékkedvezményt kiterjesztő módon értelmezni nem lehet.
A perbeli jogviszonnyal kapcsolat illetékmentességet az Itv. 26. § (1) bekezdés e) pontja is nevesíti, mely szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a kincstári vagyon vagyonkezelői jogának megszerzése. Az e jogviszonyhoz kapcsolódó illetékmentességet azonban sem az államigazgatási eljárás, sem a bírósági eljárás tárgyi illetékmentességi körét felsoroló részében az Itv. nem nevesíti.
Az Itv. alkalmazásában a 102. § b) pontja alapján a vagyonkezelői jog vagyoni értékű jog. Az egyes államigazgatási eljárások külön illetékéről szóló melléklet XVI. 1. pontja szerint pedig ingatlan tulajdonjogának, illetőleg vagyoni értékű jogának a bejegyzésére irányuló eljárás illetéke, a változással érintett ingatlanonként 2000 Ft.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a kincstári vagyon kezelői jogának megszerzésére vonatkozó mentesség a tárgyi illetékmentesség kategóriájába tartozik, és az Itv. 26. § (1) bekezdésére figyelemmel csak a visszterhes vagyonátruházási illeték alól mentes. A felperes által felvetett elvi jelentőségű jogkéréssel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság ennek alapján megállapította, hogy a vagyonkezelői jog megszerzése esetén ingatlan-nyilvántartási bejegyzési illetéket kell fizetni, az Áht. 109/F. § (4) bekezdésében meghatározott illetékmentesség e körre nem vonatkozik.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.596/2002. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.