adozona.hu
BH 2005.5.193
BH 2005.5.193
A gyermekgondozási segély mellett járó jövedelempótlék folyósításának elévülésére az adóigazgatási szabályok nem alkalmazhatók, mert a jövedelempótlék nem költségvetési támogatás, hanem szociális ellátás [1998. évi LXXXIV. tv. 38. §; 152/2003. (IX. 23.) Korm. r. 1., 3. §; 2003. évi XCII. tv. 4. §; 1993. évi III. tv.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2003. március 18-án nyújtott be kérelmet az 1998. március 11-én született A. utónevű gyermeke után gyermekgondozási segély mellett járó jövedelempótlék kifizetése iránt. Az elsőfokú közigazgatási szerv a 2003. május 28-án kelt határozatával a kérelmet elutasította. A határozat indokolása szerint a felperes 1998. március 11-étől 2001. március 11-éig részesült gyermekgondozási segélyben, igénye a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 38. §-ának...
BH 2005.5.193 A gyermekgondozási segély mellett járó jövedelempótlék folyósításának elévülésére az adóigazgatási szabályok nem alkalmazhatók, mert a jövedelempótlék nem költségvetési támogatás, hanem szociális ellátás [1998. évi LXXXIV. tv. 38. §; 152/2003. (IX. 23.) Korm. r. 1., 3. §; 2003. évi XCII. tv. 4. §; 1993. évi III. tv.].
A felperes 2003. március 18-án nyújtott be kérelmet az 1998. március 11-én született A. utónevű gyermeke után gyermekgondozási segély mellett járó jövedelempótlék kifizetése iránt. Az elsőfokú közigazgatási szerv a 2003. május 28-án kelt határozatával a kérelmet elutasította. A határozat indokolása szerint a felperes 1998. március 11-étől 2001. március 11-éig részesült gyermekgondozási segélyben, igénye a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 38. §-ának (1) bekezdése alapján az elévülésre tekintettel nem teljesíthető. Ezt követően az alperes 2003. november 11-én kelt határozatával korábbi határozatát módosította és a gyermekgondozási segély melletti jövedelempótlék kifizetésének rendjéről szóló 152/2003. (IX. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 3. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezett az 1. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam figyelembevételével a jövedelempótlék kifizetéséről. Ennek megfelelően a felperes részére a 2000. január 1-jétől 2001. március 1-jéig terjedő 15 hónapra havi 6700 Ft, összesen 100 500 Ft jövedelempótlékot állapított meg, az ezt megelőző időre vonatkozó jövedelempótlék, valamint a késedelmi kamatigény elutasítása mellett. Az alperes a 2004. január 22-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesnek az alperes határozatának megváltoztatása iránti keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a nyugellátások és egyéb ellátások kiegészítéséről szóló 26/1979. (VII. 21.) MT rendelet (a továbbiakban: MT rendelet) 20. §-a tette lehetővé a gyermekgondozási segélyre jogosultak részére 1994. január 1-jétől havi 6700 Ft jövedelempótlék kifizetését. Az MT rendelet 20. §-át a 22/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 10. §-ának (3) bekezdése 2002. március 7. napjától hatályon kívül helyezte. Az R. 1. §-ának (1) bekezdése a 2001. január 1. és 2002. március 7. napja között időszakban a gyermekgondozási segélyben részesültek számára a gyermekgondozási segély tényleges folyósításának időtartamára lehetővé tette a jövedelempótlék folyósítását, amennyiben ez még nem történt meg. Kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy a Cst. 38. §-ának (1) bekezdése alapján a jövedelempótlék kifizetésére a 3 éves elévülési határidőben volt törvényes lehetőség. Utalt arra, hogy a jövedelempótlék kifizetésével kapcsolatban az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (Art.) írt 5 éves elévülési határidő és a késedelmi pótlék fizetésére vonatkozó szabályai nem voltak alkalmazhatók.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a sérelmezett határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja továbbra is az volt, hogy a jogerős ítélet azért volt jogszabálysértő, mert az Art. elévülésre és késedelmi pótlék fizetésére vonatkozó szabályait nem alkalmazta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 275. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az elsőfokú bíróság az alperessel egyezően jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a jövedelempótlék a gyermekgondozási segély után járt, így a Cst. 1. §-a alapján a jövedelempótlék iránti igény érvényesítésére a Cst. rendelkezései az irányadók, és a külön nem szabályozott kérdésekben a Cst. elévülésére vonatkozó 38. § (1) bekezdésében írtak voltak alkalmazhatók. Az Art. 4. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja értelmében a törvény hatálya kiterjed a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére törvényben, kormányrendeletben, vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek alapján juttatott támogatásra (a továbbiakban együtt: költségvetési támogatás), az e befizetésekkel és költségvetési támogatásokkal kapcsolatos eljárásra, ha annak megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása, vagy ellenőrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik. A jövedelempótlék megállapítása és kifizetése azonban az adóhatóság hatáskörébe nem tartozott, így arra az Art. hatálya nem terjed ki. Helytállóan utalt arra az alperes, hogy a jövedelempótlék nem költségvetési támogatás, hanem a szociális jogok érvényre juttatása érdekében a gyermekotthoni gondozása esetére járó állami ellátás, ezért az Art. alkalmazása sem az elévülés, sem a késedelmi pótlék fizetése vonatkozásában szóba sem jöhet.
Nem volt megalapozott a felperes hivatkozása a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényre sem. A törvény hatálya a 3. §-ának (6) bekezdése szerint a Cst. hatálya alá tartozó ellátásokra nem terjed ki, a jövedelempótlék tehát e törvény tárgyi hatálya alá sem tartozott, a törvény szerint adható juttatások között nem szerepelt.
Mindezekre tekintettel, miután a jövedelempótlék sem a szociális törvény, sem az Art. hatálya alá nem tartozott, ezért az alperes a Cst. 38. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel az R. rendelkezéseire, a 3 éves elévülési időn belül állapíthatta meg a jövedelempótlék fizetési kötelezettséget, és nem alkalmazhatta az Art. késedelmi pótlékra vonatkozó szabályait sem.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. II. 39.256/2004. sz.)